MÉRFÖLDKÖVEK

1989 – megdől a reális szocializmus Csehszlovákiában. Először Prágában, majd Pozsonyban, később az összes településen diktatúraellenes tüntetések zajlanak, megtörik a kommunista párt teljhatalma.

1990 – Megtartják az első szabad választásokat Csehszlovákiában. A rendszerváltó pártok nyernek: Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN), melynek listáján indult a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) is. Szlovákiában Vladimír Mečiar alakíthat kormányt.

1991 – Mečiar összetűzésbe kerül a VPN vezetésével, ezért leváltják. Az új kormányfő Ján Čarnogurský, az akkor legerősebb parlamenti párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke.

1992 – A választásokat a Mečiar által létrehozott Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nyeri, s ismét kormányt alakít.

1993 – Felbomlik Csehszlovákia. A két ország vezetői nem írnak ki népszavazást, politikai döntés születik. Michal Kováčot választják meg az ország első elnökének, aki idővel Mečiar ellen fordul.

1994 – Mečiar elveszíti parlamenti többségét, az ellenzéki pártok alakítanak kormányt, amit Jozef Moravčík vezet. Még ugyanebben az évben előrehozott voksolást tartanak, amit ismét Vladimír Mečiar nyer meg. Pártja a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Munkáspárttal (ZRS) összefogva koalíciót alkot.

1995–1997 – Szlovákia mellékvágányra kerül. A demokratikus rendszer semmibevétele, a kormányszintű nacionalizmus és bűnözés térhódítása, az állami vagyon lenyúlása miatt Pozsony kimarad a NATO-bővítésből és nem kezdődnek meg vele a tárgyalások az Európai Unióhoz való csatlakozásról.

1998 – Az ellenzék összefog: noha Mečiar nyeri a választásokat, nincs elég mandátuma kormányt alakítani. Ötpárti ellenzéki koalíció alakul Mikuláš Dzurinda vezetésével. A kormány tagja a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is, amely a három magyar párt kényszerű egyesítésével jött létre.

1999–2001 – Szlovákiával megkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások, az ország közeledik a NATO-hoz. 1999-ben új köztársasági elnököt választ az ország a baloldali Rudolf Schuster személyében.

2002–2003 – Mečiar nyeri a 2002-es választásokat is, de nem tud kormányt alakítani. Dzurinda vezetésével jobboldali koalíció alakul, amely megkezdi az ország eddigi legnagyobb reformjait.

2004 – Az ország belép a NATO-ba és az Európai Unióba. A nacionalista Ivan Gašparovič az ország új elnöke.

2005 – A reformok kezdenek beérni, az ország gazdasága meglendül, ám a lakosság számára kellemetlen megszorító intézkedések és a koalíción belüli sorozatos ellentétek miatt a kormánypártok népszerűsége alaposan megcsappan.

2006 – A baloldali Smer és Robert Fico nyeri a választásokat, s koalíciót köt a nacionalista SNS-szel és Mečiarékkal.

2007 – A kormány enyhíteni próbálja a reformok hatásait, ám meg akarja tartani annak esélyét, hogy Szlovákia 2009-ben bevezesse az eurót. (ú)