Mentőövet kapnak a szórványmagyarság iskolái

Szlovákiában legkevesebb egy szórványközpontot szeretnének létrehozni, tudtuk meg Ladányi Lajostól, aki az MKP-t képviselte az ülésen. „Ez a központ gyűjtené össze a hazai szórványterületek igényeit, különös tekintettel az oktatásra” – tolmácsolta az elhangzott elképzeléseket Ladányi. Mint mondta, a magyar iskoláknak van a legnagyobb identitásmegőrző szerepük, ezért kerülnek a középpontba. „Ezekre építve gyakorolhatunk hatást a környék magyarjaira, hogy magyar iskolába adják gyerekeiket. A támogatás igénylésénél például iskolabuszra, felújításokra is lehet pénzt kérni” – fejtette ki a politikus. A támogatások a Bethlen Gábor Alap rendszerén belül valósulhatnak majd meg. Az ajánlásokat a szórványközpontokkal együttműködve a MÁÉRT szakbizottságai terjesztik majd elő. A szakbizottság májusban ülésezik legközelebb.

Ladányi elmondta, Szlovákiában a többféle szórványban élő magyarságnak az igényei is mások lehetnek, ezekhez külön-külön kell közelíteni. „Más a nagyvárosi szórványok, mint Pozsony és Kassa, más a nyelvszigetek (Nyitra környéke) és más a peremvidékek helyzete, az utóbbi az egész nyelvterületen végighúzódik” – magyarázta Ladányi.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta, azt kérték a résztvevőktől, készítsenek adatbázist, amelyből megismerhető a szórványban élők helyzete, és amelyre felépíthető a megmaradásukat segítő stratégia. Hozzátette, azért választották szét a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő szórványmagyarság helyzetét, mert teljesen más élethelyzetben vannak ezek a közösségek, és eltérő intézkedésekre van szükség problémáik megoldására. Répás Zsuzsanna rámutatott, az a fő cél, hogy megmaradjon a Kárpát-medencei magyarság, megmaradjanak a szórványközösségek, és meg tudják állítani a fogyás folyamatát, illetve ahol lehetséges, visszafordítsák. Bodó Barna, a MÁÉRT Kárpát-medencei szórványalbizottságának elnöke kiemelte: mindenképpen lépni kell, mert az elmúlt húsz évben mintegy 200 ezerrel csökkent a határon túli magyarok száma.

A hétfői ülésen erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, szlovéniai, horvátországi és szerbiai magyar közösségek képviselői vettek részt. A felek a megbeszélésen azt vállalták, hogy év végéig olyan szórványstratégiát állítanak össze, amely a következő költségvetés kidolgozásakor elméleti és gyakorlati szempontokat tartalmaz a szórványkérdés kezeléséhez. (vps, MTI)