MEGTÖRTÉNT–ÉRDEKES–POZITĺV

Önismereti személyiségkép készítésével bízott meg egy nagyon csinos és intelligens középkorú hölgy, illetve konkrétabban azzal a problémával, hogy rengeteg társkereső levélre írt választ, de soha nem kapott visszajelzést.

„Velem van a baj, vagy az írásommal?” – kérdezte, és még sok-sok mindent tudni szeretett volna önmagáról. Két hét múlva, mikor elkészült a teljes grafológiai elemzése, leegyeztettünk egy időpontot, hogy mikor jön el, hogy személyesen is megbeszéljük az eredményeket

Időközben bejelentkezett szaktanácsadásra egy úriember.

Belépett az irodába, elém tett egy halom levelet és azt mondta; „Segítsen! Ennyi nőnek nem válaszolhatok.” Feladtam egy házassági hirdetést, és elborítanak a levelek, pedig nem is írtam le magam szőke hercegnek, hanem én nagyon őszinte voltam.

Talán éppen azért – válaszoltam én.

Van egy-kettő aki nekem nagyon szimpatikus, segítsen kérem, hogy melyik illene hozzám. Elmondtam neki, hogy teljes személyiségképet a vizsgált személy beleegyezése nélkül nem lehet készíteni, és annak megállapításához, hogy milyen partner illik hozzá, előbb az ő kézírását kell megvizsgálni. Természetesen egyetértett, még hoszszan kérdezgetett a grafológia tudományáról. A kíváncsisága azonban nem hagyta, búcsúzáskor kikotort a kupacból egy pasztellsárga borítékot és azt mondta; akkor legalább csak erre vessen pár pillantást kérem. A hölgy nem küldött fényképet, de olyan furcsa érzésem van mindig amikor a levelét a kezébe veszem. Mi lehet az oka? Megfogtam a borítékot, de abban a pillanatban kopogtak, és belépett az irodába – a megbeszélt időpontnál kissé előbb érkezve – a hölgy az önismereti személyiségképért. Közben megszólalt a telefonom is, mert oktatási hirdetésünk volt folyamatban, és amíg én információkat adtam, a két ember elkezdett beszélgetni.

Gondolom már sejtik a végkifejletet; a hölgy volt a sárga boríték tulajdonosa.

„Véletlenek pedig nincsenek”, avagy a „kivétel erősíti a szabályt” – tehát lehetnek véletlenek, de annak mindig megvan az oka, ebből következik, hogy mégsem véletlen.

A lényeg a lényeg, azóta is együtt vannak – mi pedig a mai napig emlegetjük ezt a kis filmbe illő történetet…