Megnyílhat a tér a civil szervezetek zaklatására

A kormánykoalíció már a megalakulása idején jelezte, hogy valamilyen módon hozzányúl a civil szférát érintő szabályozásokhoz. A kormányprogramban szerepel, hogy a koalíció „nem tudja elfogadni”, hogy politikai célú civil szervezetek, amelyeket gyakran külföldről finanszíroznak, „befolyásolják a politikai versenyt.” A Hlas, a Smer és az SNS végül a kormányprogramban egy olyan ígéretet fogalmazott meg, miszerint átláthatóvá teszik a civil szervezetek finanszírozásának szabályait.

A civil szférára a kormány ténykedésének első hónapjaiban rögtön csapást mért a két százalékos adóbónusz felajánlási lehetőségének kiszélesítésével a szülői nyugdíjbónusszá, végül azonban ezek a tervek megváltoztak. A második próbálkozás a szervezetek megregulázására áprilisban zajlik majd, az SNS négy képviselője, Rudolf Huliak, Dagmar Kramplová, Milan Garaj és Adam Lučanský ugyanis egy közös javaslatban módosítaná a civil szervezetek szabályozásával kapcsolatos szabályozást. 

A törvényjavaslat – mivel képviselői javaslatként fogalmazták meg – még tárcaközi egyeztetésre sem került, de áprilisban, már a jövő héten kezdődő ülésen foglalkozhat vele a parlament. Amennyiben a változások megvalósulnak, ugyan nem lehetetlenül el a civil szféra, de kellemetlenebbé válik a külföldi támogatásokhoz jutó szervezetek élete – beleértve a magyar civileket is.

Ötezer euró felett

Az SNS javaslata érdemben több lényeges pontban érinti a civil szervezetek ténykedését. Azok a szervezetek, akik egy naptári évben legalább ötezer euró értékben jutottak külföldi támogatáshoz és a bevételeik meghaladják az ötvenezer eurót, több papírmunkával és a hivatalos megnevezésük változásával is számolhatnak.

A június harmincadikáig kidolgozandó, a szervezetek tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos éves jelentést újabb részekkel kell kibővíteni. Az ajándékozók és a szervezet költségvetéséhez hozzájárulók listájával, amennyiben az ajándékok mértéke meghaladta éves szinten az ötezer eurót. Az érintett személyek és szervezetek adatait, beleértve az állampolgárságukat, fel kell tüntetni a beszámolóban. A megadott adatok helyességének ellenőrzését a belügyminisztérium végzi el.

A törvényjavaslat emellett bevezet egy teljesen új kategóriát azon szervezetek számára, amelyek feltüntetik a külföldi támogatók nevét az éves jelentésükben – a „külföldi támogatással rendelkező szervezet” („organizáciu so zahraničnou podporou“) megnevezést. Ezt a jelzőt a javaslat szerint a civil szervezetnek minden hivatalos tevékenysége során használnia kell, s csak akkor tűnik el a megnevezéséből, ha a következő naptári évben már nem jut ötezer eurót meghaladó, külföldi forrásból érkező támogatáshoz. Az homályos, hogy pontosan milyen platformokon kell kötelezően feltüntetni az elnevezést. Biztosan vonatkozik a kiegészítés a civil szervezetek által kötött jogi dokumentumokra, hivatalos szerződésekre a megyei és országos intézményekkel, esetleg oktatási és kulturális létesítményekkel. A javaslat nem írja közvetlenül elő, hogy a szervezet nevét a plakátokon és nyilvános felületeken is csak ebben a formában lehetséges feltüntetni.

Magyar problémák

A törvényjavaslatnak – amennyiben változtatások nélkül elfogadják – kimondottan nagy hatása lehet a szlovákiai magyar civil életre, hiszen a legtöbb déli régiókban ténykedő magyar szervezet rendszeresen folyamodik magyarországi támogatásokhoz. A Bethlen Gábor Alapon túl más magyarországi szervezetek, minisztériumok és alapítványok is nyújtanak támogatást kisebb és nagyobb projektekhez, igaz a kritériumok, az ötvenezer eurós összbevételi és az egy forrásból származó legfeljebb ötezer eurós (nagyjából 1,95 millió forintos) korlát a legkisebb szervezeteket mentesíti a beszámolóírás kötelezettsége alól.

Szinte biztosan érinti a javaslat a kiemelt támogatásban részesített másfél tucatnyi szervezetet – köztük például megtalálható a Csemadok, a Szövetség a Közös Célokért, vagy a Fórum Intézet.

A magyar politikai érdekképviseletet megosztotta az ügy. Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke a facebookon értelmetlen tervezetnek nevezte a javaslatot, ami billogot süt a szlovákiai magyar szervezetekre és felesleges terhekkel jár majd számukra, egyben kifejtette, hogy az államnak kellene sokkal több forrást biztosítania a kisebbségi kultúra, oktatásügy, régiófejlesztés, közösségépítés céljaira, ami csökkentené a külföldi forrásokra való utaltságot is. Bárdos Gyula, aki a párt elnökségi tagja, egyben a változás által biztosan érintett Csemadok elnöke is lapunknak elmondta, nem tetszik neki a szabályozás ötlete, de meg akarja várni, miként fog kinézni a végleges törvény. A Magyar Szövetség elnöksége szűk két héttel a törvényjavaslat benyújtását követően sem fogadott el közös álláspontot a kérdésben és a téma információink szerint eddig nem került elő a kormánypártokkal folytatott egyeztetéseken.

Külföldi ügynökök

A szlovákiai civil szervezeteknek nem tetszik a szabályozás. A hónap elején a civil szervezeteket tömörítő hivatalos testület, a Civil Szervezetek Kamarája hivatalosan is kérte a kormányt és a belügyminisztériumot, hogy utasítsa el a képviselői javaslatot, de nem járt sikerrel – áprilisban a parlament elé kerül az SNS törvénymódosítása.

Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke a lapunknak elmondta, hogy károsnak tartják a kezdeményezést, a javasolt regiszter nem hozható párhuzamba a hasonló, hivatkozott amerikai törvényekkel, melyek értékközpontú alapon határozzák meg, hogy melyik civil szervezetre milyen finanszírozási és tájékoztatási szabályok vonatkoznak.

Zajac felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozásnak nem várt következményei is lehetnek több szervezet számára, nem feltétlenül csak a magyar és a kisebbségi civileket érinti a korlátozás – minden szervezet, amely ötezer eurónyi külföldi eredetű összeghez jut, érintett. Külföldi támogatással rendelkező szervezetek státuszába kerülhetnek például a szociális szolgáltatásokat kínáló intézmények és más, apolitikus szervezetek is.

A kamara vezetője szerint a javaslat célja nem a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóvá tétele, hanem az elrettentés. Zajac úgy véli, hogy szervezet, amely már a nevében is külföldi támogatással rendelkezik, nehezebben tud kommunikálni és együttműködni régiós szereplőkkel, hivatalos testületekkel, vagy akár iskolákkal és oktatási intézményekkel.

Kül- és belföldi buktatók

A parlamentben a kormánykoalíciónak megvan a többsége a változások elfogadásához, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a törvény érvényben marad és a kilátásba helyezett 2025-ös évben a civil szervezetek már megkapják a külföldről támogatott státuszt. Peter Pellegrini egy újságírói kérdésre jelezte, hogy aláírná a törvényt, de a parlamenti képviselők szintén fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület felülvizsgálja a javaslatot.

Magyarországon a 2017-ben elfogadott, nagyon hasonló gyakorlati intézkedéseket tartalmazó civil törvényt négy évvel később vonta vissza a kormány, miután egy évvel korábban az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozása sérti az Európai Uniós jogot. A törvény megszüntetése után a húszmillió forintot (ötvenezer euró) meghaladó gazdálkodással bíró szervezeteket az Állami Számvevőszék vizsgálja felül évente. Egy hasonló intézkedés megszüntetése és visszavonása tehát akár évekig is eltarthat a gyakorlatban. A Via Iuris szervezet szerint a szlovákiai törvény bizonyos értelemben a magyarországinál is szigorúbban szabályozza a civil szférát, mivel a belügyminisztérium szélsőséges esetben akár meg is szüntetheti azokat a szervezeteket, amelyek rosszul tüntetik fel, vagy eltitkolják a külföldi adományozóik kilétét.