Megnéztük közelről Szlovákia eddigi legnagyobb közlekedési projektjét

Az első megállónk Egyházgelle határában van. Két tartópillér áll előttünk. A pillérek viszont nem az új gyorsforgalmi utat, hanem az Egyházgelléhez közeli Cséfára vezető bekötőutat tartják majd. Nem messze innen, az R7 és az I/63-as elsőrendű főút kereszteződésénél egy nagy körforgalmat fognak építeni. Ezen a helyen veszi majd kezdetét az ország történetének egyik legnagyobb és legdrágább közlekedési projektje. 59 kilométernyi gyorsforgalmi út, a fővárost elkerülő D4-es körgyűrű és egy új Duna-híd, amely két kilométeres hosszával az ország leghosszabb hídja lesz.
 

Nincs sok látnivaló

Első megállónkon a két tartópilléren kívül többet nem igazán látni. Itt-ott egy kanalas markoló, néhol egy teherautó, a leendő gyorsforgalmi út nyomvonala kijelölve, a föld elsimítva a szakaszon. Kicsivel távolabb már sokkal szélesebb területen van elsimítva a szántóföld, itt lesz az R7-es gyorsforgalmi főúton az első pihenőhely, parkoló az út mindkét oldalán. A távolban még látni egy-két tartópillért, teherautót, ennyi.

Mint megtudtuk, ettől sokkal többet az út befejezése után sem lehet majd látni. Mivel az R7-es ezen szakasza teljes egészében síkságon vezet, csupán a gyorsforgalmit keresztező mellékutakat kell megemelni. Ez pedig jelentősen megkönnyíti az építkezését. Gyakorlatilag elég kijelölni a nyomvonalat, lerakni az alapokat, s már aszfaltozhatják is az utat.
 

Felgyorsult az építkezés

A helyiek szerint érezhető, hogy az építkezésen az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a forgalom, több a nehéz munkagép. Ennek ellenére aránylag nagy a nyugalom az építkezésen. Tekintettel arra, milyen hatalmas projektről van szó, s hogy két és fél év múlva már át kellene adni a forgalomnak az utat, sokkal nagyobb nyüzsgést várna az ember. A kivitelező szerint ezekben a napokban a teljes projekten csak körülbelül 350 ember dolgozik, viszont már befejezték a további 1500 munkás képzését, ők a következő két hétben állnak munkába. Ha az építkezés teljes erőbevetéssel beindul, a projekten körülbelül 2500 emberrel számolnak.

Valamivel nagyobb nyüzsgés tapasztalható a leendő R7-es Somorja és Úszor közti szakaszán, itt a szenci úton már jelzőlámpákkal irányítják a forgalmat a sok teherautó miatt. Ezen a szakaszon az alapozás több mint felét befejezték, így hamarosan elkezdődhet az aszfaltréteg lefektetése. A kivitelező itt próbálja igazolni, mennyire tartja fontosnak, hogy a környező falvak lakosait a lehető legkisebb mértékben zavarja az építkezés. Hogy a sáros teherautók ne szennyezzék a közutakat, speciális medencéket alakítottak ki, amelyeken minden, az építkezésről távozó teherautónak végig kell hajtania, hogy letisztítsa a kereket. Arról, hogy a tervek szerint Úszor mellett is lesz egy aszfaltkeverő telep, amely vélhetőleg rontja majd a levegő tisztaságát, már nem beszélnek. A telep létrehozása ellen a helyiek már aláírásgyűjtést is szerveztek.
 

Fontos szakaszok

A projekt talán problémamentes szakasza Egyházgellétől a Slovnaft olajfinomítóig tart. Itt kapcsolódik majd az R7-es gyorsforgalmi út a D4-es körgyűrűvel, ezért többszintes, többsávos kereszteződést kell megépíteni. Azt viszont nem tudtuk megnézni, hogy milyen stádiumban vannak a munkálatok ezen a helyen. A kivitelező az új Duna-híd építkezéséhez szállított minket. Itt meglepően előrehaladott stádiumban van az építkezés még akkor is, ha magának a hídnak a projektje még nincs teljesen befejezve. Állítólag a híd tartópilléreinek első próbafúrásain kezdenek hamarosan dolgozni. Az D4-es körgyűrű ezen a helyen, a védett környezetvédelmi övezet mellett fogja átszelni a Dunát, és itt kapcsolódik rá a másik oldalon a Magyarországra és Csehországba vezető D2-es sztrádára.

Ugyanilyen bonyolult lesz a D4-es körgyűrű és a Nagyszombat irányába haladó D1-es sztráda találkozása Pozsonytól nyugatra. Itt ugyanis meg kell majd emelni a már létező D1-es sztrádát, mivel a körgyűrű alatta fog elhaladni. Az építkezés idejére vélhetőleg teljesen lezárják majd a D1-es sztráda ezen szakaszát, a kerülő utak a régi szenci úton, illetve a másik oldalon Bazin felé vezetnek majd. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdik meg itt az építkezést. Az viszont biztos, hogy a projektnek ezek a kulcsfontosságú pontjai, ezen múlik, hogy mikorra adják át az egész útszakaszt. A kivitelezővel aláírt szerződésben a végleges határidő 2020. Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter a héten 2021-re említett reálisabb dátumnak, több közlekedési szakértő viszont inkább 2022-t tartja valószínűbbnek a projekt teljes befejezését, az R7-et valamivel korábban át tudják majd adni a forgalomnak.

„Az egész szakaszon a lehető legnagyobb gyorsasággal kell építeniük, de mondtam, hogy főleg azokra a részekre összpontosítsanak, ahol a legnagyobb a forgalom, ez pedig az R7-es. Nekem nem elég, hogy megépül a keteleci vagy a rovinkai kereszteződés és visszakerül a forgalom egy tölcsérbe. Látni akarom a kereszteződést a pozsony-ruzsinovi Slovnaft benzinkútnál” – mondta Érsek. Ez lesz az egész projekt egyik kulcsfontosságú része, ugyanis itt mutatkozik majd meg, hogy képes lesz-e a Kikötői híd és a Bajkalská utca elnyelni az R7-ről és a D4-ről érkező forgalmat, vagy a forgalmi dugók, amelyeket eddig az 1/63-as útra voltak jellemzőek, áttolódnak-e a város ezen részébe.
 

Számos nehézség

A kivitelező szerint elsősorban az állam tehet arról, hogy a munkálatokkal késésben van, a szükséges építési engedélyeket ugyanis későn kapta meg, az utolsókat csak tavaly év végén. A minisztérium viszont azzal érvel, hogy ezek nem az eredeti projekttel kapcsolatos engedélyek, hanem olyanok, amelyeket a kivitelező által javasolt módosítások miatt kellett kiadni. Ezt a folyamatot pedig a spanyol Cintra társaság által létrehozott Obchvat nula elnevezésű konzorcium sokkal korábban is megkezdhette volna. Magyarán: az állam azt kifogásolja, hogy a spanyolok azt is, amit csinálnak, túl lassan és bonyolultan csinálják.

A projekt valóban több változáson esett át. Valahol szűkebb lesz, máshol módosul az építkezés során használt technológia. A konzorciummal aláírt szerződés ilyen módosításokra lehetőséget ad. Ennek köszönhetően a kivitelőznek nem kell úgy megépítenie az utat, ahogy azt az állam megrajzolta, hanem a kiadások csökkentésének érdekében saját technológiát, megoldásokat is alkalmazhat. Ilyen átalakítás fázisában van jelenleg a már említett új Duna-híd, amelynek a vizualizációja is kétszer megváltozott az utóbbi hónapokban.

A spanyolokra pedig nagy valószínűséggel már a bankok is nyomást gyakorolnak, hiszen mivel az egész építkezés PPP-projekt, tehát magántőke bevonásával valósul meg, az építkezéssel összefüggő kiadásokat kölcsönökből fizetik. A bankoknak pedig fontos, hogy mielőbb elkezdjék törleszteni az összeget, az állam viszont az érvényes szerződés szerint csak azután kezdi meg a törlesztést, miután átadták a teljes a projektet.
 

Hátráltató beadványok

Érsek Árpád szerint arra, mikor sikerül befejezni a D4/R7 projektjét, jelentős hatással lesz az is, hány beadvány vagy panasz érkezik majd a lakosoktól az egyes projektekkel kapcsolatban. Néhány engedélyeztetési folyamatot ugyanis jelenleg épp a beadványok miatt nem lehet lezárni.

„El kell mondani sajnos azt is, hogy ezt a projektet sok ember fékezi. Ellenzői gátolják azt, hogy az emberek százezrei használni tudják az utat” – mondta Érsek.

A panaszokról részletesebb tájékoztatást mai sajtótájékoztatóján fog elárulni.