MEGKÉRDEZTÜK

A kormány tegnap elfogadta a külügyminisztérium jelentését a nyelvi charta szlovákiai érvényesítéséről. Korábban ön többször megvétózta az anyagot. A tegnap jóváhagyott dokumentumról mi a véleménye?

Fél évig azért vétóztam meg a jelentést, mert számomra elfogadhatatlan volt a tartalma. Többszörös szakértői egyeztetés után végül személyesen a külügyminiszterrel kellett tisztáznunk a dolgot, ugyanis a tárca a régi játékot próbálta újra eljátszani: úgy igyekeztek beállítani a dolgot, hogy elfogadtuk a chartát, ratifikáltuk, és minden rendben, Szlovákia mindent teljesített. Ezzel nem értettem egyet. Nem véletlenül tetettem bele a kormányprogramba, hogy a nyelvi chartát nem elég ratifikálni, hanem meg is valósítjuk Szlovákiában. Kidolgoztattam egy elemzést, mely szerint tíz törvényt kellene módosítani a charta szellemében, és a tegnap elfogadott anyagba ez is bekerült. Tehát a jelentés beszámol a jelenlegi helyzetről és arról, mely részek felelnek meg a nyelvi chartának, illetve mely területeken kell még előrelépést elérni. Ezenkívül az is megfogalmazódik, hogy ezt a kormány megvalósítja. Időközben az általam kidolgozott jelentés politikai szintre került: a Koalíciós Tanács úgy döntött, a kisebbségi nyelvhasználattal összefüggő elemzéseket a koalíciós partnerek januárban tárgyalják meg. Azaz jövő év elején a Koalíciós Tanács véleményt mond a tíz törvény megváltoztatására tett javaslatról és a kormány kisebbségi tanácsának arról a felvetéséről, hogy a 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöböt tízre csökkentsük. Azért csak januárban, mert most a költségvetés és egyéb érzékeny téma van napirenden.

A külügyi jelentés nem foglalkozik a 20 százalékos küszöb esetleges csökkentésével?

Nem, az csak az én elemzésemben szerepel. A tegnap elfogadott jelentésben az áll, hogy Szlovákia nem tekinti véglegesnek a 20 százalékos küszöböt, és erről még vitát nyitunk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a többség beleegyezik a tíz százalékba. Mindenesetre kidolgoztattam egy anyagot arról, hogy a húsz százalékos küszöbnél amilyen lehetőség van a kisebbségi nyelvek használatára, azaz összeállíttattam azon községek listáját, ahol egy-egy kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Ugyanezt megcsináltattam tíz százalékkal is. Ezt eljuttatom a kormánypártok elnökeinek, hogy a januári tanácskozásig legyen idejük áttanulmányozni, és pontosan lássák, mi történik akkor, ha tíz százalékra csökkentjük a küszöböt. Egyébként az ukrán, ruszin és a német kisebbséget jelentősen, némiképpen a roma közösséget, és a magyarokat a legkevésbé érintené a változtatás.

Milyen gyakorlati jelentősége van a külügyi jelentésnek?

A jelentést Strasbourgba továbbítjuk, két hét múlva erről is fogok tárgyalni az Európa Tanács főtitkárával. A charta zárónyilatkozatának egyik kitétele szerint a ratifikáló országok évente beszámolnak a dokumentum alkalmazásáról, és az ET jelentéstevői is ellenőrzik majd a charta érvényesítését, és az ígért módosítások megvalósítását. (sza)