Még növekedhetnek a hitelkamatok, a monetáris szigorítás 4%-nál érhet véget

A jegybankok világszerte a hitelkamatok emelésével próbáltak gátat szabni a történelmi csúcsokat döntögető inflációnak, egyes amerikai bankok bedőlése és a svájci Credit Suisse pénzintézet problémái azonban őket is sokkolták, a globális pénzügyi szektorban ráadásul egyre nagyobb a bizonytalanság. Az Európai Központi Bank (EKB) az ellenállóbb európai bankszektornak köszönhetően egyelőre jobb helyzetben van, mint az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed. A gazdasági elemzők előrejelzései szerint az eurózónás országokban élők ezért a hitelkamatok további növekedésére számíthatnak, ami a hitelfelvevőkön kívül a gazdaság egészére is negatív hatással lesz.

Európai sajátságok

„Az európai és az amerikai bankpiacok közötti eltéréseknek köszönhetően az EKB még megengedhette magának, hogy márciusban is fél százalékponttal emelje a kamatlábakat, és továbbra sem tervezi, hogy enyhít a kamatpolitikáján” – mutattak rá legfrissebb pénzpiaci elemzésükben Zdenko Štefanides és Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) közgazdászai. Jerome Powell, a Fed vezetője ugyanakkor a legutóbbi negyedpontos kamatemelés után már elismerte, hogy az amerikai bankpiaci stressz miatt a monetáris szigorítás szüneteltetését fontolgatják.

„Az EKB és a Fed eltérő retorikája a kamatemelési ciklus fáziskésésével is magyarázható. A Fed tavaly március óta emeli a kamatokat, és eddig összesen öt százalékponttal növelte azokat. Az EKB csak tavaly júniusban kötelezte el magát a kamatemelés mellett, és eddig kumuláltan három és fél százalékpontos emelést hajtott végre” – mondta el Štefanides. Szerinte az infláció is más-más szakaszánál tart. Míg az Egyesült Államokban tavaly július óta csökken az éves üteme, addig az euróövezetben csak novemberben kezdett el lassulni. Ráadásul a maginfláció – amely nem foglalja magába az erősen ingadozó árú termékeket, például az élelmiszert vagy az üzemanyagot – az eurózónában még mindig emelkedik, míg az Egyesült Államokban már csaknem fél éve csökken.

Közel a cél?

„A fent jelzettek ellenére az euróövezeti kamatemelés csúcspontja már nem lehet messze” – jósolja Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az EKB irányadó kamatlába jelenleg 3,5%-on áll, Horňák szerint pedig a monetáris szigorítás 4%-nál érhet véget. Ez azonban csekély vigasz, hiszen a magasabb kamatlábak nem csupán a hitelfelvevőknek okoznak gondot, hanem az egész gazdaságra negatív hatással lesznek. „A vállalkozások beruházási kedve és a lakossági fogyasztás is csökkenhet az új finanszírozási források drágulása miatt. Az emelkedő kamatlábak miatt ráadásul a korábban felvett hitelek havi törlesztőrészlete is nő, ami szintén hozzájárul a fogyasztás csökkenéséhez” – áll a szlovák jegybank friss pénzügyi elemzésében. Eszerint a jelzáloghitel-törlesztés az elkövetkező időszakban egyre nagyobb összeget von majd el a háztartásoktól. „A jelzáloghitel-törlesztéssel kapcsolatos kamatfizetés abszolút értékben 2025-re megduplázódik” – állítják a jegybank elemzői. „Rengeteg olyan háztartás és vállalkozás lesz, amely az alacsonyabb kamatszint mellett még képes volt finanszírozni magát, a magasabb adósságköltséggel azonban erre már képtelenek lesznek, ami arra fogja kényszeríteni őket, hogy változtassanak a pénzügyi szokásaikon” – figyelmeztet Michal Lehuta, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szlovákiai háztartások a közép- és kelet-európai régióban eleve a legeladósodottabbak közé tartoznak.

Növekvő államadósság

Hosszú távon az állam gazdálkodása is veszélybe kerülhet, Horňák szerint ugyanis a növekvő hitelkamatok az állam finanszírozási költségeit is megemelik. „Az állami finanszírozás szempontjából még a jelenlegi válság és a szigorodó monetáris politika árnyékában is fontos a felelős költségvetési gazdálkodás” – hangsúlyozta a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki a kamatok emelkedése miatt arra számít, hogy a szlovák államkötvények hozama megközelíti a 4%-ot, vagyis egyre többe kerül majd az állam finanszírozása.
 

(mi, TASR)