A lakosok nyugdíj-megtakarításaiból építene a kormány állami bérlakásokat

Nyílt titok, hogy a kormányfő, Robert Fico nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ezzel sem sikerült eltántorítania a polgárokat ebben a „malacperselyben” való gyűjtögetéstől, így az általa vezetett kabinet egy másik lehetőséggel állt elő, hogy saját szolgálatukba állíthassák a pillérekben pihenő forrásokat.

Nyugdíjakból bérlakást?

A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) hivatalosan is bejelentette, igazak a hírek, melyek szerint a kormány azon dolgozik, hogy lehetővé tegyék a nyugdíjalapokat kezelő vállalatoknak, hogy kulcsfontosságú infrastrukturális projektek finanszírozására fordítsák a második nyugdíjpillérben pihenő megtakarítások egy részét.

A felvetés nem újkeletű, évek óta vitázunk erről a témáról, időről időre pedig különböző spekulációk is megjelentek, de csak most indulunk el a valódi változások útján

– jelentette be a munkaügyi miniszter, aki azt is elárulta, hogy a szóban forgó javaslat sorsáról a kabinet már a hétfői rendkívüli kormányülésen dönt. A miniszterek pedig áldásukat is adták a módosításra. 

Ha a kormány zöld utat ad a tervnek, akkor az már a jelenleg is zajló parlamenti ülésen terítékre kerülhet

– magyarázta a munkaügyi tárca vezetője, aki szerint az amerikai elnök, Donald Trump által elindított vámháború miatt „óriási gazdasági veszteségek fenyegetik Szlovákiát”. Emiatt égető szükség van az új invesztíciók beáramlására, így nincs idő tétlenkedni.

A nyugdíjpillérekben jelenleg körülbelül 17 milliárd euró hever, amit a Fico-kormány szerint külföldi invesztíciók helyett a polgárok hazai projektekbe is befektethetnék. Erik Tomáš elsősorban az állami bérlakások építését, az autópályahálózat-bővítését, az energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a kórházak modernizációját emelte ki a lakosok megtakarításaiból finanszírozandó projektek közül. Tomáš arra is kitért, hogy a jelenleg érvényes korlátokat nem szeretnék módosítani, így a továbbiakban is hatályban marad a megkötés, amely értelmében a nyugdíjalapok vagyonának legfeljebb 5 százaléka, körülbelül 800-900 millió euró fektethető be egy-egy ilyen projektbe. A vártnál nagyobb érdeklődés esetén azonban nyitottak a változtatásra.

Az alapkezelők nem túl lelkesek

Értékeljük, hogy a szaktárca eleget tett a fő követelésünknek, hogy ezek az invesztíciók önkéntes alapon történjenek. Így az alapkezelők a jövőben is maguk dönthetnek arról, mibe fektetik a polgárok pénzét

– szögezte le Miroslav Kotov, a Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) elnöke, aki azt is megjegyezte, annak ellenére, hogy a kormány módosítása új ajtókat nyit meg előttük, nem fognak fejvesztve befektetni anélkül, hogy felmérnék a kockázatokat, valamint mérlegelnék a várható hozam nagyságát. 

Erik Tomáš egyelőre nem szerette volna elárulni, mennyire járhatnak jól a lakosok egy-egy ilyen invesztícióval, arra azonban kitért, azt szeretnék, ha mindenki elégedett lenne.

Az ideális állapot, amit el szeretnénk érni, az lenne, hogy a takarékoskodók szép hozammal gazdagodjanak, az érdeklődők pedig könnyen és megfizethető áron lakhatáshoz jussanak. Az állam ugyancsak nyerne, hiszen ezeket a forrásokat nem külföldön, hanem itthon fektetnék be

– magyarázta a munkaügyi miniszter. Tomáš egyúttal cáfolta, hogy további módosításokat szeretnének eszközölni a II. nyugdíjpillér működésében.