Rendezheti Ukrajna a magyar kisebbség helyzetét

A kárpátaljai magyar közösség sorsáról és jogi státuszáról szóló vita a 2010-es évek második felében kimondottan felerősödött, de az utóbbi három évben helyi, ukrán-magyar konfliktusból szintet lépett. Az oroszországi inváziót követően ugyanis Ukrajna olyan ajtókat szeretett volna megnyitni, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre: például az Európai Uniós tagjelölti státusz elérését egy későbbi csatlakozással. A magyar-ukrán konfliktus ezt hátráltatta. A magyar kisebbség helyzetét a nacionalista ukrán politika ugyanis sokban ellehetetlenítette, az ukrán fél mellett pedig az Orbán-kormányról sem lehetett eldönteni, hogy őszintén törekszik-e a megegyezésre, vagy szándékosan akadékoskodik.

Tárgyalások a színfalak mögött

A magyarországi kormányváltás után felgyorsultak a külpolitikai események: nem csak a befagyasztott uniós alapokról indult meg az egyeztetés, hanem külügyminiszteri szinten is tárgyalt egymással Orbán Anita és Andrij Szibiha. Ezek az egyeztetések nem a nulláról indultak, ugyanis már a Szijjártó Péter-vezette tárca beterjesztett egy követeléscsomagot, amely – legalábbis a visszajelzések szerint – részben elfogadhatónak bizonyult az ukrán fél számára.

Azt, hogy pontosan miként néz ki a Magyar által bejelentett közös megegyezés, egyelőre nem tudjuk. Nehézséget jelent, hogy mindkét kormány esetében titkos egyeztetésekről volt szó és Magyarország (valamint Ukrajna sem) kommunikálta egyértelműen, mely pontok kapcsán akadozik az egyeztetés.

Mivel nem ismerjük a csomagot, az sem teljesen világos, hogy a vállalások milyen erővel és miként jelennek meg a gyakorlatban – a szakma is csak találgat a garanciákról. Tovább bonyolítja az ukrán ígéretek megítélését, hogy a magyar fél néhány esetben olyan intézkedéseket kért Ukrajnától, melyeket Kijev a gyakorlatban eddig is tolerált (gyakran szemet hunyva a törvényi korlátozások felett).

Nyelvhasználat és iskolák

A nyilvánosság számára a Magyar által szóban ismertetett pontok és a Szijjártó-kormány tizenegy követelésből álló feltételrendszere jelentheti a kiindulópontot.

Magyar Péter bejelentése szerint ismételten felállhat a magyar kisebbségi iskolarendszer és nem kötik meg értelmetlen korlátozások az oktatáson túli magyar kommunikációt – beleértve az adminisztrációt és a bizonyítványokat.

A korábban, pusztán a magyar nyelv használata miatt tiltott szimbólumok és feliratok alkalmazására vonatkozó korlátozásokat feloldhatják – a tíz százalékot meghaladó nemzetiségi arány mellett a szimbólumok közterületi használhatósága kapcsán is engedékenyebbek lesznek a hatóságok. A nemzetiségi iskolák garanciát kaphatnak a működésre alacsonyabb létszám mellett is.

Az ukrán fél engedélyezheti a magyar felvételiket, nem bővíthetik központi utasításra, szülői beleegyezés nélkül azon tantárgyak listáját, amelyeket ukránul oktatnak az intézményekben. Javulnak a magyar nyelvhasználatra vonatkozó feltételek, nem korlátozzák az egészségügyben, a tudományos- és sportrendezvényeken alkalmazott nyelvet, továbbá a politikai kampányok nyelvében is megjelenhet a magyar.

Törvényi sérelmek

A magyar-ukrán viták kiváltó oka az Ukrajna államnyelv- és oktatásvédő intézkedések szigorodása. Az oktatási törvényt 2017-ben fogadták el, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság egyaránt kritizálta, hogy az intézkedés korlátozta a kisebbségi, köztük a magyar iskolák működési feltételeit. Miközben a magyar iskolák működése nehezebbé vált, maga a hálózat fennmaradt és Ukrajna később egy változtatással garantálta az uniós nyelvek használatát az oktatási intézményekben.

Az oktatásihoz hasonló problémákat váltott ki az ukrán nyelvtörvény, melyet 2019-ben fogadtak el és a rendelkezés előírta a kötelező államnyelv-használatot. A Velencei Bizottság ezt a folyamatot is kritizálta és aránytalannak minősítette – azzal együtt, hogy az uniós hivatalos nyelvek kedvezőbb elbírálásáról is döntöttek.

A magyar-ukrán tárgyalások a két törvényre fókuszálva igyekeztek előrelépéseket elérni a tizenegy pont terén, de nehezen látszott a dinamikájuk – az orosz-ukrán háború idején ideiglenesen meg is szakadtak, titokban folytak. Az Orbán Anita vezette diplomácia azonban felvette a fonalat és hajlandó volt megegyezni. A kérdés, hogy vajon engedett-e bármelyik pontban?