A polgárok hamarosan bérlakások, valamint autópályák építését is finanszírozhatják a spórolásukból
Az állam befektetné a lakosok nyugdíjalapokban heverő megtakarításait

Bár a kormány az elmúlt hónapokban többször is igyekezett cáfolni, hogy a lakosok megtakarítására fáj a foga, a munkaügyi tárca vezetője néhány nappal ezelőtt elszólta magát, hogy a terv ismét napirendre került. Ha a kabinetnek múlik, a polgárok hamarosan bérlakások, valamint autópályák építését is finanszírozhatják a spórolásukból.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) az elmúlt napokban több, a második nyugdíjpillért érintő lehetséges módosítást is felvetett. A miniszter törvénybe foglalná az alapba irányuló hozzájárulás nagyságát, de azt is megemlítette, hogy lehetőséget biztosítana a lakosoknak, hogy a megtakarításaikat hazai projektekbe fektessék. Tomáš mindkét kérdésben társadalmi vitát kezdeményezne, hogy cáfolja azokat a felvetéseket, melyek szerint a Fico-kormánynak kétes tervei vannak az emberek spórolt pénzével. Az ellenzék azonban attól tart, hogy a kabinet célja a források államosítása lehet.
Újabb csökkentés jöhet
Nyílt titok, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ez a malacpersely amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kormánynak pénzre van szüksége, így kifejezetten valószínű, hogy az újabb konszolidációs csomagban is nagyobb szerep juthat neki. A szakértőket emiatt rendkívül meglepte, amikor Erik Tomáš bejelentette, ha rajta múlik, alkotmányba foglalják a második pillérbe irányuló hozzájárulás nagyságát.
Így, hogy a második pillér már létezik [...] előnyös lenne, ha egy egységes megállapodást tudnánk köti, majd az alkotmányban is rögzítetnénk a hozzájárulás minimális küszöbértékét
– szögezte le Tomáš, aki a jó ügy érdekében attól sem riad vissza, hogy az ellenzékkel egyeztessen. Sajtóértesülések szerint a tárgyalások zárt ajtók mögött már meg is kezdődtek, a munkaügyi tárca azonban egyelőre nem kívánta megerősíteni ezeket az értesüléseket.
Marián Viskupič, az SaS gazdasági szakértője pozitívan értékeli a felvetést, mielőtt azonban „ítéletet mondana” róla meg szeretné várni, hogy mekkora összeget javasol a miniszter.
Nyugdíjakból autópályát?
A munkaügyi tárca egyúttal azt is lehetővé tenné, hogy az állam a kulcsfontosságú infrastrukturális projektek finanszírozására fordítsa a második nyugdíjpillérben pihenő megtakarítások egy részét. Ezekben az alapokban jelenleg körülbelül 17,6 milliárd euró hever, amit a Fico-kormány szerint külföldi invesztíciók helyett a polgárok hazai projektekbe is befektethetnék. Azonban ahhoz, hogy az alapkezelők hozzájárulhassanak bérlakások, esetleg autópályák építéséhez, a kivitelezőnek valamilyen értékpapírt kellene kibocsátania.
Az ötlet nem tekinthető kifejezetten innovatívnak, mivel a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) már az első kabinetje idején is hasonló terveket szövögetett, de az előző kormányban a munkaügyi tárcát felügyelő Sme rodina is fontolgatta, hogy az emberektől kérne pénzt az általuk szorgalmazott bérlakások kivitelezésére. A megvalósításra végül egyik esetben sem került sor, mivel képtelenek voltak egy olyan „szabálykönyvet” összeállítani, amelynek köszönhetően nem érte volna hátrány a takarékoskodókat. Arról nem beszélve, hogy az alapokat kezelő társaságok rendkívül szigorú megkötéseknek kénytelenek eleget tenni arra vonatkozóan, hova fektethetnek be.
A nyugdíjalapok csak minőségi és nemzetközi hitelminősítő ügynökségek által értékelt, nyilvános értékpapírokba invesztálhatnak. (…) Ha lehetőségünk lesz infrastrukturális projektekbe fektetni, akkor mindenképpen mérlegelni fogjuk, de a végső döntés a befektetés biztonságán, valamint a várható hozam nagyságán alapul majd
– magyarázta Miroslav Kotov, a Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) elnöke.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.