Még nem tudni, mely iskolákban sztrájkolnak majd a tanárok

Nem mindenki lelkes a pedagógussztrájk kapcsán. „A szervezet senkinek nem tilthatja meg, hogy éljen alkotmányos jogaival és sztrájkba lépjen, viszont a jelenlegi helyzetben azt javasoljuk, mérlegeljék, valóban hatékony lehet-e a lépés” – reagált a pozsonyi pedagógusok bejelentésére Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Állítása szerint ugyanis a napokban több oktatási szervezet találkozójára kerül sor Juraj Draxler oktatási miniszter részvételével. „Az új kormány programjának tartalmaznia kell azokat a konkrét lépéseket, melyeknek köszönhetően javul az iskolák technikai felszereltsége, jobbá válik az oktatási-nevelési folyamat és az ágazat dolgozóinak szociális helyzete” – közölte Ondek, amivel gyakorlatilag szóról szóra megismételte Juraj Draxler tárcavezető korábbi szavait. Emlékeztetett, hogy tavaly aláírták a kollektív szerződést, melynek köszönhetően részleges béremelést értek el. Az elmúlt időszakban Pavel Ondek nem bírálta élesen az oktatásügyet, 2012-ben a Smer színeiben indult az önkormányzati választásokon. Állítja, nem tagja a pártnak, és függetlennek tartja magát. 

SZMPSZ: nincs más út 

„Minden olyan kezdeményezést, mely az oktatás minőségének javítását, a béremelést, a pedagógusi pálya megbecsülését, a szakma színvonalának emelését hivatott segíteni, abszolút támogatunk” – mondta Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke. Jókai szerint ezzel a kormánnyal szemben már nincs más lehetőség, a szakma már mindent megpróbált. „Már csak a tiltakozás és a legdrasztikusabb módszerek maradtak. Kérdés azonban, hogy a pedagógusok vállalják-e ezt a lépést, mert azokon a napokon, amikor nem veszik fel a munkát, minden tiltakozónak magának kell fizetnie a társadalombiztosítást és az egyéb járulékokat. A legtöbb esetben emiatt buknak meg az ilyen jellegű kezdeményezések” – magyarázta Jókai Tibor. 

Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója szerint a szakma követelései reálisak és megalapozottak. Ugyanakkor igazgatóként nincs könnyű helyzetben. „A tanároknak jogukban áll sztrájkolni, igazgatóként viszont kötelességem megoldani a gyerekek felügyeletét. Nem zárhatom be az iskolát minden megmozdulás alkalmával. Úgy vélem, sokkal eredményesebb lenne, ha a sima sztrájk helyett a parlament elé vonulnának a tanárok és nem 5–6 ezren, hanem mondjuk 20 ezren lennének” – mondta Orosz István. 

Jogunkban áll sztrájkolni 

Alkotmányos jogunk sztrájkolni, hacsak nem vagyunk bírók, ügyészek, a fegyveres erők és a fegyveres rendvédelmi szervek tagjai, illetve a tűzoltóság alkalmazottjai, nekik ugyanis nem engedélyezi a sztrájkba lépést az alkotmány. Az alkotmány feltételezi, hogy külön törvény szabályozza a sztrájkhoz való jogot, s noha ezt a törvényt máig nem fogadta el a szlovák parlament, ez senkit nem kell hogy visszatartson, az alkotmányos jogunk ugyanis adott. 

Külön sztrájktörvény ugyan nincs, ám két fontos jogszabály foglalkozik a sztrájkkal: a kollektív tárgyalásról szóló törvény és a munka törvénykönyve. Előbbi a sztrájk egyetlen konkrétan szabályozott formáját tartalmazza: a kollektív szerződés aláírása körüli ellentétek kapcsán kihirdetett sztrájkot. Ennek viszonylag aprólékos feltételeit tárgyalja a jogszabály, ezekhez a feltételekhez azonban csak akkor kell tartaniuk magukat a sztrájkolóknak, ha egy kollektív szerződés okozta ellentét miatt szüntetik be a munkát. Ilyenkor a legfelsőbb szakszervezeti szerv kell hogy bejelentse a munkabeszüntetést, az érintett alkalmazottak szavazása alapján. 

Gyakoribb azonban az általános sztrájk, amelynek pontos feltételeit nem tárgyalja külön jogszabály. Ennél is érvényes, hogy a munkaadó köteles igazolt hiányzásként kezelni a munkavállaló sztrájkját. Ez alól csak az képez kivételt, ha a bíróság jogerősen kimondta, hogy a sztrájk törvénytelen. A munkavállaló mellett a jogrend azonban a munkaadót is védi: a munkabeszüntetés ideje alatt ugyanisnem jár sem munkabér, sem bérpótlék a sztrájkoló alkalmazottaknak. Ha azonban a munkaadó úgy dönt, pótolhatja a sztrájkolók így kiesett bérét: a 2012-es és 2003-as pedagógussztrájk alkalmával is számos iskolában a személyi pótlék emelésével kompenzálták a tanárok bérkiesését. (ie, szalzo)