Még mozgósíthatók a sorkötelesek

Aki nem lép egyszerre, nem kap jojót meg cukorkát estére! TASR-felvételJuraj Liška védelmi miniszter már ugyan nyáron kijelentette: a fiatalokat többé nem viszik katonának, a végső döntést azonban mégis a törvényhozásnak kellett kimondania. Az államfőnek a legnagyobb valószínűséggel nem lesz kivetnivalója a törvénytervezetekkel, és hamarosan mindhármat aláírja.

A héten elfogadott törvények értelmében végleg megszűnik az 1949-től hatályban lévő sorozások rendszere. Azonban még a profi hadsereg bevezetése után sem szűnik meg teljesen a honvédelmi kötelezettség, hiszen minden férfi 19-től 45 éves koráig szerepel majd egy nemzeti nyilvántartásban. Ennek alapján egy esetleges háborús konfliktus esetén mozgósíthatják az úgynevezett sorköteles férfiakat. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az ország profi hadserege nem lesz képes elhárítani a fenyegető veszélyt. Ilyenkor az államfő, az alkotmánytörvény és az állam biztonságáról szóló törvény alapján, nemzeti mobilizációt rendelhet el, ő hirdeti ki és vonja vissza a szükségállapotot is. Akit a hadsereg nem talál majd alkalmasnak a fegyverviselésre, esetleg az illető vallási vagy egyéb okokból elutasítja, azt alternatív szolgálatra osztják be.

Alternatív szolgálat

Az alternatív szolgálatot a szaktárca azért tartja fontosnak, mivel háborús konfliktus esetén ellátmányozási és egyéb feladatok ellátására lesz szükség. Ilyen feladatokkal bíznák meg azokat, akik valamilyen okból megtagadnák a harcot – ők azok, akik korábban a tényleges katonai szolgálatot tagadták meg. Békeidőben az állam kizárólag a hivatásos sereg szolgáltatásaira számíthat.

Aki hivatásos katona akarna lenni, annak elsősorban valamelyik újonctoborzót kell felkeresnie. Már jelenleg is vannak profi katonák, és akik az új jogszabályok értelmében azzá akarnak válni, azoknak lényegében ugyanolyan feltételeket kell majd teljesíteniük, mint eddig. Az érdeklődőknek bonyolult pszichológiai teszteken kell majd átesniük és fizikai rátermettségüket is bizonyítaniuk kell. A vizsgák részleteiről a toborzótisztek értesítik a fiatalokat, tőlük tudják meg, hogy az ország melyik alakulatánál van még szabad hely. Aki sikeresen teljesíti a belépővizsgákat, annak még a turócszentmártoni katonai iskolát is abszolválnia kell, ahol az eddigi tényleges katonai szolgálathoz hasonló kiképzést kap. Csak ezután válhat valaki hivatásos katonává.

Mennyit keresnek?

A hivatásos katona belépő fizetése 15 ezer korona körül mozog, aki viszont valamilyen egyetemet végzett, az 20 ezer korona fölötti fizetésre számíthat. Természetesen aki később feljebb kerül a ranglétrán, annak megfelelően a bére is emelkedik majd. Emellett még számíthat a leszolgált évek alapján kapott valorizációra is. A legtöbbet a 27 évet leszolgált tábornok kapja, több mint 80 ezer koronát. Akit külföldi missziókba vezényelnek, az a jelenlegi 3000 dolláros havi pótlék helyett már 5000 dollárra számíthat – jövőre az összeget már euróban fizetik ki.

Olyan hivatásos katona, aki képesítését nem katonai oktatási intézményben vagy rendőr-akadémián, hanem civil iskolában szerezte, az a köztisztviselői szolgálatba lépése után akár 300 ezer koronás ösztönző pótlékot is kaphat. A profik még ezen kívül különböző bérkiegészítő pótlékokra is számíthatnak, amelyet például a pilóták esetében 15 százalékról 30-ra emeltek, azaz bérük harmadának megfelelő pótlékot kapnak. Ha a parlament nem hagyta volna jóvá a pótlék emelését, több pilóta jelezte: végleg távozott volna a seregből, s fennállt a veszély, az ország pilóták nélkül maradt volna. A pilóták még évi 50 ezer koronás stabilizációs pótlékot is kapnak. A védelmi miniszter tisztában van vele, hogy a profi hadsereg kialakításával az ország nem spórol pénzt, de – saját elmondása szerint – nem is ez volt az cél. „Sokkal fontosabb, hogy a hadügyre fordított pénzt hatékonyabban ki tudjuk használni” – jelentette ki korábban Liška. (dem)