Június végéig mérlegelhetik, hogy melyik rendszer szerint kérik a nyugdíjat azok, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A szociális biztosításról szóló törvény májusi módosítása ugyanis azt mondja ki, hogy azoknak, akik július 1-je után kérvényezik nyugdíjaztatásukat, azoknak a Szociális Biztosító 1984-től veszi figyelembe a jövedelmét, és ez alapján számítja ki nyugdíjukat.
Még hét nap mérlegelésre
2005. június 30-ig
A nyugdíjszámításnál az 1994. január elseje óta eltelt időszakot veszik figyelembe addig az évig, mely megelőzi azt az évet, melyben a kérvényező betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Azoknak tehát, akik ebben az évben érik el a korhatárt, a nyugdíjuk összegét a 1994. január 1-je és 2004. december 31-e közti időszakban elért fizetés alapján számítják ki. Ez a rendelkezés vonatkozik azokra is, akik már évekkel ezelőtt elérték a nyugdíjkorhatárt, de nem kérvényezték nyugdíjaztatásukat, és időközben folyamatosan dolgoztak. Aki tehát például 2003-ban érte el a nyugdíjaztatáshoz szükséges életkort, annak az 1994–2002-es időszakot veszik figyelembe. Ha az adott időszakban nincs legalább 10 ledolgozott naptári év – mint például az utolsó példában –, akkor a biztosító annyi évvel megy vissza, hogy a tíz ledolgozott naptári évre vonatkozó feltételt teljesíteni tudja. Ha semmiképpen sem sikerül 10 ledolgozott naptári évet kimutatni, akkor a nyugdíjat rövidebb időszak alapján számítják ki.
2005. július 1-jétől
A törvénymódosítás szerint a figyelembe vett időszak mindenki esetében 1984 januárjától kezdődik, és addig az évig tart, mely megelőzi azt az évet, melyben a kérvényező betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ha a korhatárt idén érte el, akkor a nyugdíját az 1984–2004 közti időszakban elért jövedelme alapján számítják ki. Ha ebben az időszakban nincs legalább 22 ledolgozott éve, akkor a biztosító visszamegy az 1984 előtti időszakba, addig, amíg a 22 ledolgozott évre vonatkozó feltételt nem tudja teljesíteni. Érvényben maradt az a rendelkezés, mely szerint, ha nem lehet 22 évet találni, mely alapján ki lehetne számítani a személyi bérpontot, akkor rövidebb időszakot vesznek figyelembe a nyugdíj összegének meghatározásánál.
Mi várható 2006-tól?
A szociális minisztérium a szociális biztosításról szóló jogszabály újabb módosítására készül, ennek lényege a valorizáció módszerének új meghatározása és a nyugdíjszámításra vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbítása lesz. A javaslat szerint 2006-tól kétsávos valorizáció létezne: az átlagbér 0,7 százalékáig a svájci modell szerint nőnek majd évente a nyugdíjak, e fölött pedig csak az infláció arányában emelik a járadékok összegét. Megszűnik majd az idén alkalmazott felső határ, mely szerint az átlagbérnél – 15 825 korona – magasabb járadékok összege nem emelkedik.
Változik az átmeneti időszak hossza is, melynek 2007-ben kellett volna véget érnie. A minisztérium azt javasolja, hogy egészen 2013-ig korlátozzák a legmagasabb nyugdíjakat és kompenzálják az alacsony járadékot.
A kiegészítés azt jelenti, hogy a nyugdíj az 1,0 és a POMB valós értéke közti különbség meghatározott részével nő. A kompenzáció 2005-ben 40, 2006-ban 35, 2007-ben 30, 2008-ban 25, 2009-ben 20, 2010-ben 15, 2011-ben 10, 2012-ben 5 százalék lesz. Az átmeneti időszak 2013-ban ér véget.
Emiatt lassabban csökken a redukció is. Ha az átlagos személyi bérpont 1,25-nél magasabbra jön ki, akkor az említett 2013-ig a POMB 1,25 fölé eső értékének csak bizonyos százalékát veszik figyelembe. Ennek értéke 2005-ben 60, 2006-ban 65, 2007-ben 70, 2008-ban 75, 2009-ben 80, 2010-ben 85, 2011-ben 90, 2012-ben 95 százalék lesz.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.