Még fél évig kérhetnek kárpótlást

Liptószentmiklósban tavaly emléktáblát lepleztek le a büntetőszázadokba besorozottak emlékére. A túlélők vagy hozzátartozóik még fél évig folyamodhatnak kárpótlásértSITA-felvételA 726/2004-es számú kárpótlási törvény eredetileg 2005. december 31-ei dátummal számolt, ám a gyakorlatban problémák merültek fel a norma érvényesítésével, ezért a képviselők kitolták a határidőt.

A 2005 decemberében elfogadott törvénytervezetet sokan félreértelmezték: azt hitték, a második világháború után Csehországba deportált magyarokra is vonatkozik. A nemzetiségük miatt 1948 és 1954 között büntetőszázadokba sorolt személyek egyfajta kényszermunkát végeztek, s bár ugyanez elmondható azokról is, akiket a Beneš-dekrétumok alapján hurcoltak el, az ő kárpótlásukról politikai akarat híján a parlament még nem fogadott el törvényt.

A Beneš-dekrétumokra nem vonatkozik

„Sokan összekeverik a büntetőszázadokba és a szudétanémet vidékre elhurcoltak kárpótlását. Sajnos, a kitelepítettekre nem vonatkozik a védelmi minisztériumtól 2006. június 30-áig igényelhető kárpótlás. A 2004 decemberében elfogadott, tavaly év végén pedig módosított jogszabály azokat a férfiakat érinti, akik a kötelező, tényleges katonai szolgálatot büntetőszázadokban töltötték. Rendkívül nehéz fizikai munkára fogták őket” – magyarázta lapunknak Gál Gábor, a parlamenti alkotmányjogi bizottság tagja. Uránbányákban, veszélyes építkezéseken, például hidak vagy vasutak építésénél dolgoztak, ezen kívül mindenféle alantas munkát végeztettek velük. Egyszóval a sorkatonaság a lehető legnehezebb körülmények között telt, mert a rezsim így akart leszámolni az értelmiséggel, a papsággal, de a jobboldali irányultságúakkal, sőt a szociáldemokratákkal is. Gyakran nem két évet, hanem a dupláját szolgáltak. „Sajnos, a magyarokat is nagyon szívesen besorolták, azaz a politikai hovatartozás mellett a nemzetiségük alapján is vittek ide embereket. Voltak itt kulák származásúak, gazdák is bőven” – tette hozzá az MKP képviselője. Ugyanakkor elismerte, a büntetőszázadokba hurcolt magyarok esetében mégiscsak felfedezhető némi összefüggés a Beneš-dekrétumokkal. Kimondottan a dekrétumok alapján ugyan nem vittek oda senkit, legalábbis a hivatalos okot nem így fogalmazták meg, de ide osztottak be olyanokat, akiket a dekrétumok alapján ítéltek el mint háborús bűnösöket, kollaboránsokat, fasisztákat. Ők viszont nem jogosultak a kárpótlásra.

Politikai megbízhatóság

A 2004-ben jóváhagyott, eredeti törvény nem mondta ki egyértelműen, hogy ki mindenkit érint a kárpótlás, tavaly decemberben ezért pontosították a normát, s tolták ki a törvény hatályosságát. Korábban sem a jogszabály szövegével volt gond, hanem inkább a hivatalnokok értelmezésével. A norma azért fogalmazott a lehető legáltalánosabban, hogy minél több ember beleférjen a kárpótoltak körébe. Egyes hivatalnokok viszont ezt kihasználva sorra visszautasították a kérvényeket. Eredetileg ugyanis a jogszabály kimondta: jogosult személy az, akit politikai megbízhatatlansága miatt soroltak büntetőszázadba. Az már nem volt feltétel, hogy ez expressis verbis az illető személyi irataiban is szerepeljen. Mivel azonban néhány ember irataiban benne volt, a kérelmeket felülbíráló hivatalnokok úgy döntöttek, akinek nincs a papírjaiban, már nem jogosult személy. „Ez a fajta hozzáállás összefügghet azzal, hogy a védelmi minisztérium illetékes osztályán, viszonylag magas beosztásban olyan ember van, aki ma is Szlovákia Kommunista Pártjának, annak központi bizottságának a tagja. Szomorú, de így van” – jegyezte meg Gál Gábor.

Az így elutasítottak között például rengeteg szerzetes és pap van, akik esetében egyértelmű, miért kerültek oda, de valamilyen oknál fogva – sokszor csak hanyagságból – végül nem írták a papírjaikba, hogy politikailag megbízhatatlan. Sőt számos példa van arra is, hogy a büntetés letöltése után azzal bocsátották haza őket, hogy politikailag megbízható. A kötelező katonai szolgálat alatt ugyanis – belenyugodván a sorsukba – sokan nem ellenkeztek, hanem hogy minél hamarabb hazakerülhessenek, csendben végezték a munkát, nem szidták a rendszert, s jó magaviseletük miatt végül megbízható személyekké váltak. Ezt példázza Varga Armin nádszegi lakos sorsa is. „Testvérével egyszerre sorozták be, s a kilencvenes években ő is kérte, egy ideig kapta is a nyugdíj-kiegészítést. Később azonban megvonták tőle, a testvérétől viszont nem. Ugyanazt élték át, csakhogy az ő papírjaiban nem szerepelt, hogy politikailag nem megbízható” – részletezte a jogász.

Módosították a kárpótlás feltételeit

A honatyák tudatosították, igazságosabb kritérium azt vizsgálni, a kérelmező tényleg volt-e büntetőszázadban, s ott milyen feladatokat kapott, semmint az után kutatni, hivatalosan megbízhatónak tartották-e, vagy sem. A sok elutasított kérvény láttán a magyar politikus tavaly nyáron kezdett dolgozni azon a javaslaton, hogy mindenki, aki nem mint visszaeső bűnöző, fasiszta és kollaboráns volt besorozva, kapjon kárpótlást. Közben a kereszténydemokrata Mária Demeterová is előkészített egy javaslatot, s végül az övét fogadta el a törvényhozás. A hivatalnokok ismét próbáltak beavatkozni, de végül mégis sikerült kitolni a határidőt. Vagyis azok, akiknek valamilyen okból nem volt módjuk tavaly év végéig benyújtani a kérvényt, vagy a szűkmarkú értelmezés miatt elutasították igényüket, most még egyszer kérhetik a kárpótlást. „Indítványomra a törvénybe került az is, hogy mindazok, akik nem voltak elítélve és fegyver nélkül szolgáltak, jogosultak. Ez fontos szempont: olyan kezébe ugyanis nem adtak fegyvert, akit politikai megbízhatatlansága miatt vittek oda, bármi volt is hivatalosan a papírjaiban” – mutatott rá Gál.

Sztálin halála után, 1954 tavaszán kezdték megszüntetni a büntetőszázadokat, az úgynevezett PTP-ből csak TP lett. A 2005 decemberéig hatályos törvény szerint csak a PTP-be soroltakat kárpótolta. Csakhogy a táboroknak mindössze a nevük változott, a TP-ben lényegében továbbra is a rezsim ellenségei végeztek ugyanolyan nehéz munkát, mint előtte. A módosítás értelmében azok, akik 1954-ben még maradtak az átnevezett századaiknál, a TP-ben töltött hónapokért is igényelhetnek kárpótlást.