Mateklecke könyvkiadóknak

Nálunk jobbára még mindig az egy tankönyves rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az adott tantárgyat főleg az államilag előírt tankönyvből kellene tanítani. A minisztérium azt szeretné, ha a jövőben több államilag jóváhagyott matematika-tankönyv közül választhatnának az iskolák. Ezt korábban az alapiskola alsó tagozatai számára már bevezette. Andrea Pivarčiová, a tárca szóvivője nem tudta megmondani, mikorra lesz meg az új tankönyvválaszték. Még csak a közbeszerzés előzetes bejelentésére került sor, hogy a kiadók tudomást szerezzenek róla és részt vehessenek a közbeszerzésben – mondta a szóvivő.

Branislav Gröhling (SaS) ellenzéki parlamenti képviselő szerint ez nem a tankönyvpiac megnyitása. A valódi liberalizálást az jelentené, ha az iskolák pénzt kapnának, és maguk dönthetnék el, hogy a széles tankönyvkínálatból mely kiadványokat veszik meg. „A minisztérium valójában nem nyitja meg a tankönyvpiacot, csak egy hibrid rendszert hoz létre” – jelentette ki a képviselő. Gröhling szerint már a közbeszerzés bejelentéséből kiderült, hogy a tárca évente 540 ezer tankönyvet akar rendelni, anélkül, hogy tudná, valóban szükség van-e rájuk.

A Szlovákiai Pedagóguskamara tagja, Viktor Križo szerint a javaslat nem rendszerszintű megoldás. „Ha a minisztérium a jelenlegi egy könyv helyett kettőt vagy hármat kínál, az még mindig nagyon szegényes választék” – mondta, és hozzátette, a piacon már most is vannak jobb és olcsóbb tankönyvek az állami tankönyvkiadóban megjelenteknél. Viszont, ha az iskolákban ezeket a könyveket használják, akkor azt a szülőknek kell megvásárolniuk.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Fekete Irén elmondta, a minisztérium valójában nem liberalizálja a tankönyvpiacot. „Csak szélesítették a kínálatot” – mondta az elnök, és hozzátette, azt látnák jónak, ha az iskolák minden tantárgy esetében szabadon válogathatnának a kiadványok közül és az állam erre normatív támogatást adna. 

A szakmai szervezet vezetője szerint az is kérdéses, hogy a minisztérium által tervezett új tankönyvváltozatokat lefordítják-e magyarra. Ezt egyelőre nekünk sem sikerült megtudnunk a minisztériumtól. Annyi biztosnak látszik, hogy a több mint félmillió kiadványról szóló állami megrendelés hamarosan megvalósul.

A tankönyvpiac megnyitását a Katolikus Iskolák Szövetsége is jó ötletnek tartja. Daniel Masarovič, a szervezet alelnöke a TASR hírügynökségnek elmondta, ők is azt tartanák a legjobb megoldásnak, ha az iskolák a normatív támogatás keretében a tankönyvek megvásárlására is kapnának pénzt. 

Tóth Gábor, a komáromi MARIANUM Egyházi Iskolaközpont matematika–fizika szakos tanára szerint a minisztérium tervei azt a kérdést vetik fel, miért nem az összes tantárgyra vonatkozóan nyitják meg a választás lehetőségét, miért csak a matematikára? A komáromi tanár szerint a tankönyvpiac valódi megnyitása a kiadványok tartalmi és grafikai minőségének javulását is eredményezné. A gyakorló pedagógus szerint az új tankönyvek hatékonysága gyakran attól is függ, hogy a tanárok megismerkednek-e az azokhoz tartozó módszertannal. „Egy új tankönyv bevezetésénél a pedagógusoknak legalább egy módszertani képzésre, vagy egy jó módszertani kiadványra is szükségük lehet” – mondta Tóth.

Úgy tudjuk, a gyakorlatban a tanárok már ma is gyakran megkerülik a kötelezően előírt tankönyvek használatát. A tanórán ugyanis már most is használhatnak ún. kiegészítő tankönyvet, amely akár külföldről, például Magyarországról is származhat. A tanárok ugyan kiosztják a tanulóknak a kötelezően előírt könyvet is, de a hivatalosan kiegészítő tankönyvnek nevezett kiadványt használják a tanórák többségén. Az ilyen kiegészítő tankönyvet azonban a szülőknek kell megvásárolniuk, az iskolák ezért igyekeznek kedvezményeket biztosítani.