Marad a közel 500 milliós hiány?

Nem kívánatos ék vagyunk a kormány és a helyi önkormányzatok közöttSomogyi Tibor felvételeA kormány már jóváhagyta az állami költségvetés tervezetét, sok változás tehát nem várható benne. Miből fakad az optimizmusa, hogy a parlament esetleg megadja a kért emelést?

Éppen a tervezet elfogadásával akartuk kialakítani a szükséges tárgyalási alapot. Megküldtük a pénzügyminisztériumba és a parlamentbe is, indokoltnak látjuk a kért emelést. Ha a parlament nem támogatja javaslatunkat, akkor természetesen át kell majd értékelnünk a kiadási oldalt, ami drasztikus megszorító intézkedéseket jelent. Szeretnénk azonban, ha a lakosság tisztában lenne vele, hogy nem mi tehetünk erről. Mi csak az általunk a lakosságnak nyújtott szolgáltatások – melyek a hatásköri törvény értelmében átszállnak ránk – színvonalát szeretnénk biztosítani.

A tervezet jelentős beruházásokkal is számol. A megszorítások csak ezeket érintenék, vagy a működési költségek is alacsonyabbak lennének?

Elsősorban a szerződésileg vállalt kiadásainkat kell teljesíteni – akár beruházások, akár működési költségek –, az ezeken felüli kiadásainkat érintik majd a megszorítások. Felállítunk egy fontossági sorrendet, és ennek alapján osztjuk majd be a költségvetést.

A saját bevételük alig 41 millió korona, ami a tervezett 1,2 milliárd koronás állami támogatás mellett a bevételi oldal elenyésző része. Az év folyamán nőhet majd ez az összeg?

Egyedül a vállalkozási tevékenységet végző, tulajdonunkban lévő szervezetek bevételeinek növelésére van lehetőségünk, ami valóban nagyon alacsony. Valamennyi vállalkozásunkat felül akarjuk vizsgálni, az önkormányzat minden felesleges tulajdonát szeretnénk vállalkozási alapokon hasznosítani. A jelenlegi törvények nem teszik lehetővé megyei adók bevezetését, közvetlen adóbevételeink nincsenek.

A költségvetés tervezetét nem támogatták az MKP képviselői, övék a második legnagyobb frakció a képviselőtestületben. Ön, aki a HZDS-Smer-SOP koalíció jelöltje volt, milyennek értékeli az együttműködést a kisebbségben lévő magyar képviselőkkel?

Az együttműködés az MKP-frakcióval jó, most sem azért nem támogatták a tervezetet, mert nem értettek egyet vele. Egyszerűen csak későn kapták meg az utolsó változatot, és nem volt idejük tüzetesen átnézni; az utolsó pillanatig dolgoztunk ugyanis a tervezeten. A többségük tartózkodott, csak néhányan szavaztak ellene. Ez azonban még csak tervezet, melyet a parlamentbe és a pénzügyminisztériumba küldtünk el; nincs kötelező érvénye. Végleges elfogadása előtt 15 nap véleményezési ideje lesz a nyilvánosságnak is, azaz a megye valamennyi polgárának. A valós költségvetést az elfogadott állami költségvetés ismeretében dolgozzuk majd ki. Még a végső elfogadás során is változhatnak az egyes tételek.

Az MKP képviselőinek szavazását nem befolyásolta, hogy kormánykoalíciós párt tagjai, és tisztában vannak vele, hogy a költségvetés kiadási oldalát nem lehet növelni?

Lehet, hogy döntésüket ez is befolyásolta, hiszen az MKP kormánypárt, és felelősséget vállalt, hogy nem támogatja a költségvetési hiány növelését. A költségvetés-tervezetünkben szereplő összegek valós igényekre épülnek, és figyelembe veszik a kerület déli régióinak, a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás lakosainak igényeit is. Az elsődleges feladatokat az egyes régiók igényei alapján állítjuk majd össze, figyelembe véve a régiók közti szolidaritás elvét is.

Voltak kommunikációs problémáik a kormánnyal, illetve a központi államigazgatási szervekkel?

Az első csalódásom abból fakadt, hogy azt hittem, a frissen megválasztott megyei elnököket ünnepélyesen fogadja majd a kormányfő, a parlament elnöke és az államfő. Ebből semmi sem lett, az államfőhöz a ZMOS képviselőivel együtt jutottunk el. Nehézkes a kommunikáció az egyes kormányzati szervekkel is, de ezt nem írom ellenzéki státusunk számlájára, nem politikai okai vannak. Feltételezem, hogy ha a jelenlegi ellenzék alakítana kormányt, ugyanezek a problémáink akkor is meglennének. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem tisztázott a regionális és a helyi önkormányzat, valamint az állam közti viszony. Úgy érzem, egy nem kívánatos éknek tartanak bennünket, melyet a kormány és a helyi önkormányzat közé vert be a közigazgatási reform. Eddigi tevékenységünk is igazolja, hogy nem politikai szerepet játszunk, eddig szinte egy önkormányzat sem adott ki politikai nyilatkozatokat. Szeretnénk megőrizni a továbbiakban is a megyei önkormányzat szakmai, gazdasági és törvényjavaslat-tevői funkcióját, elkerülve a politizálás buktatóit.

Ha a parlament a pénzügyminisztérium eredeti javaslatát hagyja jóvá, vagyis nem kapják meg a plusz 450 milliós támogatást, képes lesz az önkormányzat ellátni törvény szabta feladatait?

A feladatokat mindenképpen ellátjuk, csak az a kérdés, milyen színvonalon. Célunk az, hogy színvonalas szolgáltatásokat nyújtsunk. Ezeket a feladatokat eddig az állam látta el, s mi szeretnénk, ha – a hatáskörünkbe kerülve – nőne a színvonaluk. Szeretnénk, ha a hozzánk került intézmények jobban működnének. Az épületek legtöbbje több milliós felújítási tartozással került hozzánk, ha nem hozzuk őket rendbe, ez a tartozás csak nőni fog.