Majd' minden ötödik magyar választó még nem tudja, melyik pártra fog szavazni

„Durván a megkérdezett magyar nemzetiségűek 46%-a szavazott volna a kifejezetten őket megcélzó pártok valamelyikére – mondta Václav Hřích, az AKO közvélemény-kutató intézet igazgatója. – Körülbelül 33% százalékuk választott volna más pártot, leginkább a Za ľudíra, az OĽaNO-ra és Kotlebáékra szavaztak volna, a többiek pedig még nem tudták megmondani, mely pártot választanák. Az azonban pozitív, hogy készülnek szavazni, csak még nem tudják, kire.”

Indulhat a mobilizáció

A két magyar párt, a Híd és az MKÖ támogatottsága az AKO mérései szerint november óta növekedett, és ez azt jelzi, hogy minél közelebb van a választás, az emberek annál jobban elkezdik figyelni azokat a mozgalmakat, amelyek elsődlegesen őket szólítják meg. „Sok múlik a mobilizáción” – véli Hřích.

A Focus közvélemény-kutató intézet december közepén mindkét politikai pártnak azonos, 4,3%-os támogatottságot mért. „Hogyha az októberi felmérésünket vesszük, ahol az MKP 3,2%-ot, a Magyar Fórum 0,7%-ot, az Összefogás pedig 0,4%-ot szerzett, akkor talán nem lehet különösebben meglepő az eredmény” – nyilatkozta akkor lapunknak Martin Slosiarik, a Focus vezetője azzal, hogy leginkább a 2016-ban MKP-ra szavazók választanák az új formációt, valamint azok, akik ekkor nem mentek szavazni, de egy ilyen választási párt létrejötte motiválja őket a részvételre. 

Hřích a Focus eredményeivel kapcsolatban elmondta, mivel a két ügynökség metodikája különbözik, nem lehet összehasonlítani a végső számokat. „Szükség lesz még néhány mérésre, hogy képet kapjunk az elsődlegesen magyarokat megszólító pártok támogatottságáról. A trend a fontos. Én egyelőre egyik párt felett sem törnék pálcát, még rengeteg időnk van” – magyarázta az AKO igazgatója.

Magyarok nélkül?

A két intézet igazgatója egyetért abban, hogy kicsi az esély arra, hogy mindkét magyar politikai szubjektum bejusson a parlamentbe. „Őszinte leszek: ha, akkor az egyik közülük. A számok sem nagyon engedik, hogy két párt lépje át az 5 százalékos küszöböt. Természetesen előfordulhat, ha valami következtében a többi pártra szavazók között alacsony volna a részvétel, például egy nagyobb párt vezetője visszalépne, és a szimpatizánsai ez miatt nem mennének el szavazni, akkor az állandó szavazókkal bíró pártok esélyei megnőnének – mondta Hřích. – A legoptimálisabb egy szubjektum volna, amely szinte biztos, hogy megugorná az 5%-ot.”

Ugyanígy vélekedik Slosiarik is. „Nem gondolom, hogy jelenleg létezik annyi »szabad« választó, akiket megszólíthatna a két párt” – nyilatkozta a Focus intézet igazgatója.

Széles koalíció

Az AKO közvélemény-kutató intézet a TA3 televíziónak készített felmérése szerint kilenc párt jutna parlamentbe. A Smer a szavazatok 17,7%-kával a legtöbb támogatást szerezte volna, ha januárban járultunk volna az urnákhoz. Mindezzel 31 képviselőt juttathatott volna a parlamentbe. A jelenlegi kormánykoalíció másik tagja, az SNS 6,2%-kal 11 mandátumot szerzett volna. Mivel a Hídnak nem sikerült volna megugrania a bejutáshoz szükséges 5%-ot, a jelenlegi koalíciónak csak 42 mandátuma lenne, így nem tudnának kormányt alakítani. 

A második legtöbb szavazatot a szélsőséges, Marian Kotleba irányította Kotlebáék – Mi Szlovákiánk Néppárt kapta volna, így ők 21 honatyát delegálhatnának a parlamentbe. Eme három pártnak együttesen 63 képviselője lenne, és ez még mindig kevés a kormányalakításhoz. Egy 77 képviselőből álló koalícióhoz szükség lenne a Boris Kollár vezette Sme rodina 14 képviselőjére. A pártelnök azonban már korábban elmondta, nem tudja elképzelni, hogy kormányt alakítson az SNS-szel és a jelenlegi ĽSNS-szel. Kollár ugyanakkor tegnap kijelentette, csak olyan koalícióban fog részt venni, amelyben megkapja a belügyminisztériumot vagy a védelmi tárcát. 

Az ellenzéknek szintén nehéz dolga lesz a kormányalakításkor. Mivel a legtöbb közülük előre kizárta, hogy a szélsőségesekkel és a Smerrel kormányozzon a jövőben, a felmérés eredményei alapján a már említett Sme rodina nélkül nem alakulhatna többségi ellenzéki kormány. Andrej Kiska pártja 18, a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója 17, az OĽaNO 15, az SaS 12, a KDH pedig 11 képviselőt ültethetne a törvényhozásba, így a 63 ellenzéki sem tudna Kollárék nélkül kormányozni.