Magyarország a népszámlálás tükrében

PATAY GÁBOR

2011. október 1-jén Magyarországon 261 ezer emberrel kevesebb élt, mint a 10 évvel korábbi népszámlálás idején, ennek csupán harmadát tudta ellensúlyozni a bevándorlás, az ide költözők legnagyobb hányadát még mindig a határon belülre települő magyarok adják. Az elmúlt évtizedben a népesség nagymértékben az ország középső részére, kisebb mértékben pedig a nyugati területekre vándorolt, tehát az ország keleti területein az átlagot meghaladó volt a veszteség.

Népsűrűség

A népsűrűség 3 fővel tovább csökkent, 2011-ben 110 fő jutott egy négyzetkilométerre. Budapest után a legsűrűbben lakott terület Pest megye, itt átlagban 191 fő, míg a legritkábban lakott Somogyban 52 fő élt egy négyzetkilométeren.

Korcsoportok

Mintegy negyedmillióval kevesebb gyermek, 171 ezerrel kevesebb 15–39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40–59 éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001-ben. A legutolsó népszámlálás adatai alapján majdnem ugyanannyival nőtt a 60 évnél idősebbek száma, mint amennyivel kevesebb gyermek élt Magyarországon. Figyelemre méltó, hogy minden tizedik magyarországi lakos legalább 70 éves vagy annál idősebb.

A házasságkötések számának csökkenése miatt a házas családi állapotú népesség aránya 45 százalék alá esett, nagymértékben nőtt a hajadonok és nőtlenek aránya, valamint az elváltak száma is. A száz nőre jutó élve született gyermekek száma 153-ról 147-re csökkent. Az ország legterméketlenebb területe Budapest, míg a legnagyobb gyermekvállalási kedv Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez kötődik, itt 175 gyermek jut száz nőre.

Végzettség

Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent 2011-re. A felnőtt népesség csaknem fele érettségizett vagy diplomás. A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett. A legtöbb diplomás a fővárosban, míg a legkevesebb Nógrád megyében él. A magyar anyanyelvűeknek csupán a negyede beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet.

Vallás

A nagy történelmi egyházakhoz tartozók száma csökkent, az egyházhoz, felekezethez nem tartozók száma jelentősen nőtt a kérdésre válaszoló népesség körében (1,8 millióan határozták meg magukat ilyenképpen). A katolikusok száma 3 millió 871 ezer, a reformátusoké 1 millió 153 ezer, az evangélikusoké 215 ezer volt. Csaknem 2,7 millióan nem válaszoltak erre a kérdésre.

Nemzetiségek

2001-hez képest jelentősen nőtt a magukat nemzetiséghez tartozónak vallók száma. A nemzetiségi törvény szerint az elismert magyarországi nemzetiségek körébe tartozik a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A legnépesebb nemzetiség a cigányság. 2011. október 1-jén 315 ezren vallották magukat cigány, ill. roma nemzetiségűnek, másfélszer annyian, mint 2001-ben. Ugyanakkor becslések szerint mintegy 800 ezer ember tartozik ehhez a közösséghez Magyarországon. 186 ezer fővel a németeké a második legnagyobb létszámú nemzetiség, létszámuk az előző népszámláláshoz képest 54 százalékkal növekedett. A nemzetiséghez tartozók száma csak a görög, a szlovák és a szlovén közösség esetében csökkent – ez az adat azonban értelmezési kérdéseket vet fel (lásd keretes írásunkat).

A román és a szlovák nemzetiség egyaránt 35 ezer, a horvát közösség közel 27 ezer, a szerb 10 ezer főt számlál. A többiek létszáma a népszámlálás adatai alapján 10 ezer fő alatti. A népszámlálási törvény értelmében egyébként a nemzetségi kérdésekre a válaszadás önkéntes volt, ezzel együtt a lakosság túlnyomó része válaszolt ezekre a kérdésekre is. A válaszadási arány a nemzetiség kérdésére 85 (2001-ben 94) százalék volt.

A nagyobb létszámú nemzetiségek közül a cigányok legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a németek Budapesten, Baranya és Pest megyében, a románok Budapesten, Békés és Pest megyében, a szlovákok Békés, Komárom-Esztergom és Pest megyében élnek. Furcsa, hogy a korábban hagyományosan „szlovák bástya” Nógrád már nem tartozik ebbe a körbe.

Különbségek

Érdemes megjegyezni, hogy a nemzetiségi közösségek mutatói számos pontban eltérnek az országos átlagtól. A legtöbb hazai nemzetiségnél a gyermekkorúak aránya kifejezetten alacsony. Kivételt képeznek a cigányok, akiknek a kormegoszlása valamennyi korcsoportban a leginkább eltér a teljes népességétől. A gyermekkorúak aránya 32%, több mint duplája a teljes népességre jellemzőnek, az időskorúak aránya pedig kirívóan alacsony (4,6%).

Az iskolai végzettség – részben összefüggésben az iskoláskorúak magas arányával – a cigányok körében igen alacsony szinten mozog: az érettségit vagy diplomát szerzettek aránya mindössze 4,2 százalék. Kiemelkedő ugyanakkor a teljes népességhez képest a lengyelek, az ukránok és az örmények iskolázottsága: közösségeikben 60– 70 százalék közötti a legalább érettségizettek aránya.