Magát dicséri a kormány

Szlovákia 2002-ben csatlakozott az Európa Tanács (ET) által elfogadott nemzetközi egyezményhez, melynek elsődleges célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket. Az ET különböző feladatokat tűz ki a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, a jelentésben pedig arról van szó, hogy Szlovákia milyen intézkedéseket foganatosít a nyelvhasználat területén, illetve milyen mértékben tartja tiszteletben a megfogalmazott ajánlásokat.  Tokár Géza, a kormány tanácsadó szerveként működő kisebbségi bizottság tagja szerint bár a jelentés minden területen rózsaszínben tünteti fel a vonatkozó ajánlások teljesítését, a gyakorlatban gyakran lehetetlen küldetés a hivatalokban a kisebbségi nyelvhasználat. „Óriási a különbség a szlovák fél értelmezése és a valós helyzet között. Aki valaha megpróbált magyar nyelven elintézni valamit, pontosan tudja, hogy ez nem felel meg a valóságnak“ - véli a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.  A kormányjelentés az oktatásügy terén is előrelépésről számol be, ám a valóságban ez nem következett be: az oktatási tárca ugyanis nem hagyta jóvá a magyar iskolák számára készített történelem kerettantervet, így a szlovák tanterv fordítását tanulhatják a diákok. „A jelentésben leírták a célt, jó lenne, ha így volna, de nem így van. Az csak vágyálom, nem a valóság“ - mondta Vajda Barnabás történész, egyetemi oktató. A Kerekasztal rövid időn belül elkészíti árnyékjelentését, mondta lapunknak Orosz Örs. A Kerekasztal ügyvivője - egyben a kisebbségi bizottság tagja - rámutatott, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényt leginkább azért érte kritika, mert bizonyos rendelkezései végrehajthatatlanok. „A dokumentum viszont a felvetődő kérdéseket mindig a törvények idézésével próbálja kivédeni, és nem foglalkozik azzal, hogy egy-egy jogszabály mennyire kivitelezhetők a gyakorlatban“ - mondta Orosz Örs.  További részletek az Új Szó keddi nyomtatott kiadásában!