Luxusélet a köz szolgálatából, non-profit cselédséggel?

ÚJ SZÓ-HÍR

Szabó saját bevallása szerint tanárként kezdte pályafutását, legmagasabb beosztása az igazgatóhelyettesi poszt volt. 1998-tól vezette az általa alapított Selye János Kollégiumot, melynek feladata fiatal szlovákiai magyar egyetemisták szakmai felkarolása és anyagi támogatása volt. Erre a célra több tízmillió forintot kapott a magyar államtól. A 2001-ben létrehozott Selye János Egyetemért Alapítványt a Szabó által életre hívott Kollégium alapította, és ügyvezetőként Szabó vezette. Az alapítvány célja a szlovákiai magyar felsőoktatás intézményes hátterének megteremtése volt. Az alapítás utáni években több komáromi ingatlant vett és újíttatott fel oktatási célokra. Ezek egyikében, a Danubius kollégiumban folytatta tevékenységét a Ganador Kft. is, mely tavaly magyarországi érdeklődők rendszámintézésével is foglalkozott. A kft. honlapja a tavalyi leleplezés óta nem működik.

Sokmilliós villa

a semmiből?

Szabó a tavalyi rendszámügyletes lelepleződés után tartott sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, addig az oktatásügynek szentelte életét, 2007-ben indította az azóta is csak minimális forgalmat elérő vállalkozását. Az alapítvány ügyvezetője értesüléseink szerint a 2000-es évek elején kezdte építeni komáromi villáját, amely 47 és fél áras telken áll. Komáromi ingatlanügynökök szerint csak a telek jelenlegi piaci értéke meghaladja a 14 millió koronát (465 ezer euró – egy négyzetméter legalább 3 ezer koronát, 100 eurót ér). A kataszteri hivatal honlapján található nyilvános jegyzék szerint a ház 210 négyzetméteres parcellán áll, ezt a google.com térképes oldalán található részletes műholdfelvételek is alátámasztják. Ilyen nagy alapterületű, beépített tetőterű és alápincézett ház felépítése a lapunk által megszólított építészek szerint jelenlegi árakon legalább 10–15 millió koronába (330–500 ezer euró) kerülne. Ahhoz, hogy valaki ilyen házat építhessen, éveken keresztül legalább havi 150–200 ezret kellene keresnie – e nélkül egyetlen bank sem állna vele szóba hitelkérelem esetén. A fenti összegekben még nincs benne a ház belső felszereltsége, a kert kialakítása vagy a közel száz méter hosszan futó kovácsoltvas kerítés, az udvari szökőkút és a borospince. Ha valaki hitel nélkül szeretné mindezt összehozni, tíz évig legalább 300 ezer koronát (10 ezer euró) kellene keresnie havonta.

Non-profit cselédek

Az alapítványi ügyvezető és vállalkozó házában értesüléseink szerint legalább háromtagú személyzet dolgozik: éjjeliőr, házvezetőnő és kertész. A lapunk birtokában lévő információk szerint ezeket az embereket többek között non-profit szervezeteken keresztül alkalmazza.

A Talentum és a Pro Lingua non-profit szervezetek bejegyzésénél megadott célok között ugyanazok szerepelnek: szellemi és kulturális értékek védelme és terjesztése, oktatás és kutatás, tudományos és informatikai szolgáltatások nem profitorientált nyújtása. A két szervezetről az interneten egy szót sem lehet találni, mint ahogy arról a több tucat non-profit szervezetről sem, amelyet Szabó és munkatársai jegyeztek be az elmúlt években. Szabó egyik éjjeliőrét a fent leírt két szervezet szerződtette arra, hogy a vállalkozó házát őrizze. Ilyen jellegű „szolgáltatásnyújtás” nem szerepel a szervezet céljai között, a non-profit szervezetekről szóló törvény sem feltételez ilyet.

Mindezekkel kapcsolatban meg szerettük volna kérdezni Szabó Zoltánt is, akit tegnap sem tudtunk utolérni. Tavaly, a rendszámbizniszes ügy során is csak egyszer sikerült vele beszélnünk, a botrány kirobbanása előtt, utána már egyszer sem vette telefonját.

Honlapunkon (www.ujszo.com) felvételeket, videót és hanganyagot is találhatnak a témával kapcsolatban. (MSz, vkm)