Ľubo Roman újra megyeielnök-jelölt

SITA-felvétel Valaha Pozsony háromnyelvű város volt, s eddigi tevékenysége alapján úgy tűnik, mintha ezt a hagyományt szeretné felújítani.

Valóban. Tudatosítani kell a történelmi összefüggéseket. Pozsony a maga kulturális sokszínűségével összekötő híd Bécs és Budapest között. Budapesti színész kollégáim már 15 évvel ezelőtt mondogatták, hogy Pozsony egyszer kulturális kapoccsá válik.

Ahhoz a három város között egy kitűnő közlekedési hálózatot sem árt biztosítani.

Ötven évig az állam törődött az utakkal, csak másfél éve tartoznak a megye fennhatósága alá, és nem lehet azonnali eredményt várni. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a biztonságos és jobb közlekedés biztosítása érdekében. A Pozsonyból Somorjára vezető úttal is kell valamit csinálni: Csöllénél (Rovinka) és Dénesdnél (Dunajská Lužná) például kerülőutat építünk. Mihelyt befejeződik a telkek felvásárlása, elkezdődhet a munka.

Mi a helyzet a szenci körgyűrűvel?

Az is tervben van. Szencen két probléma van: rosszul lehet megközelíteni a tavakat és az Aquaparkot. Mindenképpen biztosítani kell, hogy e turistacsalogató üdülőközpontba külön úton is el lehessen jutni, s ne a várost terhelje a forgalom. Jó az együttműködés a város vezetésével, s körvonalazódik a megoldás.

Sokan dolgoznak a fővárosban, s az esti műszak után vonattal járnak haza. Nem lehet mégis megmenteni a Pozsony és Dunaszerdahely közötti éjjeli vonatjáratot?

A megye vezetése már tárgyalt a nagyszombatiakkal – Dunaszerdahely ugyanis nem Pozsony megyéhez tartozik. Támogatjuk a megye területén működtetett járatokat, ám itt két kerület közötti közlekedésről van szó, s nem logikus, hogy a pozsonyiak fizessék a Nagyszombat megyei szakaszt is. Bizonyos járatok esetében sikerült megegyezni, szerintem még a dunaszerdahelyi ügy sincs lezárva; folynak a tárgyalások.

Sok megyefőnökjelölt megvalósíthatatlan dolgokat, például biztonságosabb várost ígér, noha megyei rendőrség nem létezik. A megyefőnök esetleg úgy érhet el eredményt, ha együttműködik a hatóságokkal, vagy a megelőzésre összpontosíthat. Mi erről a véleménye?

A jövő évtől megyei hatáskörbe tartozik majd a megelőzés, s e célból pénzt is kapunk. A megyefőnök a kerületi biztonsági tanács tagja, vagyis első kézből értesülhet a biztonsági helyzetről, s megoldási javaslatokat is tehet. Téves nézet az is, hogy a megye nem tehet semmit a panelházak felújítása érdekében, s e célra nem lehet pénzt szerezni az európai uniós alapokból. Igenis lehet. A visegrádi megyefőnökök már két éve lobbiz-nak, hogy Kelet-Európában e célra is fordíthassunk uniós támogatást. Az EU-ból kapunk pénzt a környezet emberségessé tételére, s az összeget például a parkokra, a panelházakra, a közvilágításra, parkolókra, szeparált szemétgyűjtésre, a panelházak körüli utak felújítására lehet fordítani, ami ugyancsak összefügg a biztonságosabb környezettel. Sikerült elérni, hogy 2007-től Pozsony is ugyanúgy kaphasson e célra pénzt, mint Szlovákia bármelyik más régiója. A strukturális alapokból négymilliárd korona áll rendelkezésre. Természetesen a támogatásból a főváros környéki községekben megvalósítandó projektekre is futja. Szencen például tervezzük a rendelőintézet bővítését, a tavak tisztítását, a zsinagógában pedig ifjúsági központ jön létre. Felújítjuk a szenckirályfai méhészeti múzeumot, mert turisztikai szempontból is roppant érdekes.

Jut pénz a magyar tannyelvű iskolák fejlesztésére is?

A Duna utcai gimnáziummal kapcsolatban a városatyákkal megegyeztünk, hogy ugyanabban az épületben vagy a közelében létrejön egy magyar óvoda is, és akkor egy helyen lesz a felkészítő, az alap- és a középfokú képzés.

A jelenlegi óvoda odaköltözik?

Nem. Új óvoda jön létre. Minden erőmmel azon leszek, hogy ez megvalósuljon, mert az anyanyelvi képzést fontosnak tartom. Elképzelhetőnek tartom, hogy nem csak magyarok járnának oda, mert sajnos nem valószínű, hogy olyan sokan lennének. Más nemzetiségűek is látogathatnák, ami csodálatos lenne, mert – bár frázisként hangzik – őszintén gondolom: ahány nyelvet beszél valaki, annyi embernek számít. Régiónkban pedig nagy szükség van olyan szakemberekre, akik jól bírják a magyar nyelvet, képesek kommunikálni Magyarországgal. Közös térségben élünk, ezért is igyekeztünk mélyíteni a kapcsolatot Győr-Moson-Sopron megyével. Vannak diákcsereprogramjaink, évente szervezünk közös kézilabda- és kosárlabdakupát, nemzetközi diáktáborokat. Ezenkívül a sokat emlegetett arany háromszög tagjaként intenzíven dolgozunk a Centropa nevű társulás létrehozásán. Magyar barátaink sokat segítettek abban, hogy a társulás központja Pozsonyban legyen.

Regionális kórházat szeretne létrehozni. Ez azt jelenti, hogy teljesen új intézményről álmodik, vagy a már létezők egyikét akarja megyei tulajdonba megszerezni és átalakítani?

A kramárei kórházat szeretném átalakítani azzal, hogy képes vagyok olyan partnert biztosítani, aki a régióval együtt a kórházat is rendbe tudja hozni. Részleteket nem szívesen említenék, több közép-európai érdeklődő is van. Ugyanúgy, ahogyan a malackai kórházat sikerült nyereségessé tenni, a kramárei is az lehet. A kórházak hamarosan részvénytársaságokká alakulnak át, s én nem szeretnék részvényeket több intézményben, hanem azokat elcserélném egyetlen csomagra, s megpróbálnánk fellendíteni. Az egész kerületből a fővárosba járnak szülni a nők, s nem azért, mert máshol rosszul bánnak velük, hanem azt szeretnék, hogy gyermekük születési helye Pozsony legyen. Ugyan-ez a helyzet egyébként az autókkal is, sokan itt jelentik be, csak hogy fővárosi rendszámot kapjanak. Ezért nekünk szükségünk van egy színvonalas regionális kórházra, s ha a megyének lesz beleszólása, kik dolgozzanak ott, mely területekre összpontosítsanak, eleget tudunk tenni a lakosság igényeinek.

Sokakat elszomorított az, ahogyan reagált Daniel Tupý meggyilkolására. Amikor a közéleti személyiségek az újnáci mozgalmak ellen emelték fel a hangjukat, ön a kábítószer-függőségről beszélt.

Soha nem állítottam, hogy az áldozat kábítószer-fogyasztó volt, s a gyilkosságot sem helyeslem. Az a hely, ahol a fiút megölték, nagyon veszélyes, s idő kérdése volt, mikor történik ott valamilyen tragédia. Azon a környéken köztudottan árulnak és fogyasztanak drogokat. Valaha ott állt egy színpad, mellette felállítottak egy büfét. A színpad megszűnt, a büfé megmaradt, és manapság kulturális rendezvények helyett szinte minden este randalíroznak ott. Sokan felháborodtak, sírtak, de vajon ténylegesen hogyan próbálnak javítani a helyzeten? Egyedül én kínáltam pénzt a gyilkosok kézrekerítőinek. Elszomorított a diák halála, s az újnáci mozgalmakat is elítélem, ám semmiféle erőszaknak nem örülök, s megyefőnökként mindent el fogok követni annak érdekében, hogy a Duna-part biztonságos legyen. Remélhetőleg sikerül létrehozni a nyári színházat és a közvilágítás is javítható. A fiataloknak pedig megfelelő programokat igyekszünk kínálni. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzésre.