Lesz-e jó ivóvizük?

Mindkét térség súlyos ivóvíz-ellátási gondokkal küzd, a helyi kutakban a víz károsanyag-tartalma a megengedett határérték többszörösét éri el. Az építkezési költségek 70 százalékát az Európai Unió (EU) ISPA alapja állja.

Az 50 községre kiterjedő nagykürtösi projektumra az EU 19,6 millió eurót különített el, ez az összeg a szükséges költségek 70 százalékát fedezi. Az állami költségvetés hozzájárulása 7 millió eurót tesz ki, a felhasználónak, azaz a közép-szlovákiai vízműnek 1,4 millió euróval kell a költségekhez hozzájárulnia. Az 54 zempléni község csatornázását és vízvezeték-hálózatának kiépítését az Unió 16,527 millió euróval támogatja, az állam 5,903 millió euróval, a Kelet-Szlovákiai Víz- és Csatornaművek része pedig 1,181 millió eurót tesz ki. Az előbbit 2006 végéig, az utóbbit legkésőbb 2007. december 31-ig kell megépíteni. A közegészségügyiek és a helybéliek az építkezések megvalósításától elsősorban azt várják, hogy javul a lakosság egészségi állapota, s csökken a csecsemők riasztóan magas megbetegedési és elhalálozási aránya. Az állami egészségügyi intézet mérései alátámasztják aggodalmaikat: amíg a hazai ivóvíznormák legfeljebb 50mg/liter nitráttartalmat engedélyeznek (csecsemőételek készítésére maximum 15 mg/liter nitráttartalmú víz használható fel), addig adataink szerint Kis- és Nagycsalomja térségében, illetve Zsélytől Ipolyhidvégig rendszeresen 100-250 mg nitrátot is mérnek egy liter vízben, a Tőketerebesi járásban pedig 500 (!) mg/litert is jegyeztek már. „Örömteli, hogy az első nagyobb, EU által is támogatott beruházás a legjobban sújtott térségbe irányul, amely önerőből képtelen lenne megépíteni a víz- és csatornahálózatot” – jegyezte meg az ISPA-pénzek kapcsán Köteles László, az MKP kelet-szlovákiai parlamenti képviselője. Szavai szerint az ivóvíz-ellátási gondok a régiót immár három-négy évtizede sújtják. Hasonlóan vélekedett az ipolynyéki Hamerlik Richárd is, aki szintén a törvényhozás tagja. „Több ezer ember végre megtudhatja, mi az a vezetékes ivóvíz. A nagyszabású építkezés hozzájárulhat a térség mezőgazdaságának és feldolgozóiparának fellendítéséhez is, hiszen megfelelő víz híján versenyképes mezőgazdaság sincs.” A zempléni régióban a több mint 70 községből mindössze nyolcban van csatornahálózat. Amíg az ország lakosságának 82,5 százaléka jut vezetékes vízhez, addig ez az arány Zemplénben mindössze 60 százalék körüli.