Lelassult az átállás a megújuló energiára

A koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák és az orosz–ukrán konfliktus gerjesztette energiaválság újra ráirányította a figyelmet a megújuló energiaforrásokra. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés növelése az Európai Unió energia-önellátásának és az orosz energiafüggőség felszámolásának az egyik leghatékonyabb eszköze. A témát a média is felkapta, széles körben népszerűsítve a nap-, a szél-, a víz- és a geotermikus energia, valamint a biomassza fontosságát. Hogy a témáról egyre több szó esik, az azonban még nem jelenti azt, hogy az elmúlt időszakban ténylegesen javult volna a helyzet e téren.

Egy helyben toporgunk

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felmérése szerint a megújuló energiaforrások szempontjából valódi áttörést az Európai Unióban csak azok a tagállamok értek el, amelyeknek ehhez megfelelő természeti adottságaik vannak, és megvan bennük a politikai akarat az átállásra. A megújuló energiaforrások részaránya az energiatermelésen így Svédországban például már eléri a 63 százalékot, de Finnországban, Észtországban, Lettországban és Ausztriában is 40 százalék körül mozog.

„Szlovákiában ezzel szemben ez az arány alig haladja meg a 17 százalékot, és az elmúlt években gyakorlatilag alig változott”

– mondta el Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szlovákia ezzel ugyan a kilencedik legrosszabbul teljesítő uniós tagország, az eredményt azonban árnyalja az a tény, hogy a többiek sem értek el eddig nagyobb áttörést. Csehország nagyjából Szlovákiával van egy szinten, Magyarország és Lengyelország pedig mögöttünk kullog. A nagy uniós tagországok, így Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország 19 százalék körül mozog, vagyis csak hajszálnyival előznek meg minket.

Vízenergia és fafűtés

Szlovákiában a megújuló energiaforrások részaránya a bruttó villamosenergia-fogyasztáson 22,4, a fűtésben és hűtésben 19,5, a közlekedésben pedig 8,8 százalék. Hogy az áramtermelésben nagyobb a megújuló energiaforrások aránya, az nagyrészt a vízerőműveknek köszönhető. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2021-ben a megújuló energiaforrásokból származó bruttó villamosenergia-termelés Szlovákiában elérte a 7241 gigawattórát (GWh), a legnagyobb arányt (62,9%) pedig a vízerőművek tették ki. Ezt követte a fa (beleértve a fahulladékot és az egyéb szilárd hulladékot) 18,3%-os részesedéssel. A napenergia és a biogáz a megújuló energiaforrások csupán 9,3%-át, illetve 6,7%-át tette ki a villamos-energia-termelésben. A hulladék energetikai hasznosítása 2,8% körül mozgott.

A megújuló energiaforrásokból származó bruttó hőtermelés 2021-ben 7521 terajoule (TJ) volt. A fa (beleértve a fát és egyéb szilárd hulladékot is) 84,9%-kal a legnagyobb arányt képviselte, ezt követte a biogáz 9,9%-kal, 3,3%-ot tett ki az ipari és kommunális hulladék energetikai hasznosítása, 1,8%-ot pedig a geotermikus fűtés. Ebből is látszik, hogy ha Szlovákiában megújuló energiaforrásokról beszélünk, a legnagyobb aránnyal ehhez a vízerőművek és a fafűtés járulnak hozzá.

A legtöbb vitát a fa energetikai hasznosítása váltotta ki. „Az elmúlt években ez elterjedt, mert olcsóbb energiaforrásnak bizonyult a többihez képest, még ha az elmúlt időszakban már meg is ugrott az ára. A fával vagy faforgáccsal fűtött házak ráadásul szintén a megújuló energia kategóriába tartoznak. Ezt azonban több, megújuló energiával foglalkozó szakértő nem tartja megfelelő megközelítésnek, mivel a fatüzelésből származó füst a tökéletlen égés miatt egészségkárosító anyagokat tartalmaz. A fatüzelés szintúgy jelentősen hozzájárulhat az illékony szerves vegyületek, a szén-monoxid és egyes nehézfémek kibocsátásához is” – tette hozzá Sadovská.

Geotermikus energia

Ha a megújuló energiaforrások részarányának a növeléséről beszélünk, nem feltétlenül a nap- és szélenergiára kell gondolnunk. „Továbbra is hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a víz- és napenergia, a biogáz vagy a fa mellett a geotermikus energia is alkalmas lehet a megújuló energiaforrások részarányának a növelésére a teljes energiamixben. Garamszentkereszt, Eperjes vagy Kassa környékén például olyan geotermikus energialelőhelyek találhatók, amelyek nemcsak hőtermelésre (mint Galántán vagy Nagymegyeren), hanem villamosenergia-termelésre is alkalmasak.

„A geotermikus energia előnye, hogy a nap 24 órájában, jelentős ingadozások nélkül rendelkezésre áll. Ezért a villamosenergia-hálózat stabilitása és az energiaellátás biztonsága szempontjából az egyik legmegbízhatóbb forrásnak számít. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal ellentétben ráadásul ez olyan energia, amelynek az elérhetőségét nem veszélyeztetik háborús konfliktusok”

– mondta el Michal Mašek, a geotermikus energia szakértője. Szerinte ezen túlmenően ezt a fajta megújuló energiaforrást minimális üzemeltetési költségek jellemzik, és környezetbarát. Szlovákiában ennek ellenére a geotermikus energiapotenciálnak ma nagyjából csak a 2%-át használják ki. „A geotermikus energia hatékony felhasználásával háztartások tízezreit láthatnánk el környezetbarát hővel és villanyárammal” – teszi hozzá Mašek.

Hulladékhasznosítás

Egy másik lehetőség, amely növelheti a megújuló energiaforrások arányát, ráadásul megszabadíthatja Szlovákiát a hulladéklerakóktól, a nem újrahasznosítható települési hulladék villamos energiává és hővé alakítása hulladéktüzelésű erőművekben. Egy ilyen, átlagos méretű erőmű évente 100 ezer tonna hulladékot képes hasznosítani, évente 49 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát állítva elő, ami körülbelül 16 ezer háztartásnak lenne elegendő.

A hulladéklerakási arány Szlovákiában 2021-ben 41% volt, ami több mint 1 millió tonna hulladéknak felel meg. „Egymillió tonna hulladékból évente körülbelül 160 ezer háztartás számára tudnánk áramot és körülbelül 45 ezer háztartás számára hőt termelni. A nem újrahasznosítható települési hulladék az egyik legolcsóbb energiaforrás, Szlovákiában azonban szó szerint elpazaroljuk. Az elmúlt 20 év során csaknem 25 millió tonna hulladékot, azaz potenciális tüzelőanyagot helyeztünk el feleslegesen a hulladéklerakókban” – magyarázza Ladislav Halász, az európai hulladékhasznosító erőművek üzemeltetőit tömörítő szakmai szövetség, a CEWEP alelnöke.