Leállítanák az egyházak állami támogatását

Az SaS nemrégiben a párt Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, melyben azt írták, újra meg szeretnék nyitni a társadalmi vitát az egyházak finanszírozásának kérdéséről. A felekezetek jelenleg az államtól kapják a pénzt, amelyet a kulturális minisztérium oszt szét évente. Miroslav Žiak, az SaS parlamenti képviselője úgy véli, hogy minden egyes adófizetőnek saját magának kellene eldöntenie, hogy támogatni szeretné-e valamelyik egyházat, vagy sem.

Mennyit kapnak?

A kulturális tárca honlapján nyilvánosan is hozzáférhető a minisztérium éves költségvetési tervezete. Ebből kiderül, hogy 2020-ban közel 52 millió eurót osztottak szét 18 bejegyzett egyház között (bár a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy 4 kisebb felekezet nem részesült az állami támogatásból, így technikailag csak 14 egyházról beszélhetünk). Ez az összeg magasabb, mint az utóbbi 20 évben bármikor. Összehasonlításképp: 2000-ben az egyházak ennek az összegnek mindössze a harmadát, vagyis 17 millió eurót kaptak.

A legtöbb pénz idén is a római katolikus egyházhoz került, ők több mint 34,5 millió euróból gazdálkodhatnak. Utánuk következik az evangélikus egyház 5,174 millióval, majd a görögkatolikus egyház 5,106 millióval.

Az egyházak finanszírozásán tavaly egyébként már változtattak, a parlament ugyanis elfogadta az egykori smeres kulturális miniszter, Ľubica Laššáková törvénymódosítását. Ennek értelmében az egyházak támogatása egy plusztétellel bővült, melynek nagysága attól függ, hogy hány hívő tartozik az adott egyházhoz (a 2020-as költségvetés esetén még a 2011-es népszámlálás adataiból indultak ki). A törvénymódosítás másik hozadéka az volt, hogy az egyházak idén már sokkal szabadabban gazdálkodhatnak a vagyonukkal (a részletekről tavaly mi is  beszámoltunk).

Az egyházak tiltakoznak

Ennek fényében nem csoda, hogy az egyházak tiltakoznak az állami támogatás megszüntetése ellen. Miroslav Žiak szerint viszont indokolt lenne egy jóval szabadabb rendszer bevezetése.

„Az új modell értelmében az adófizetők szabadon dönthetnének arról, kinek adják a pénzüket. Így pedig azok az adófizetők is nagyobb szabadságot kapnának, akik az egyházak tevékenységét egyáltalán nem követik figyelemmel. Ez a modell egyenesen az alkotmányból indulna ki, amely Szlovákiát vallási szempontból semleges országként határozza meg”

– közölte az SaS képviselője.

Az új finanszírozási modellel kapcsolatban megszólítottuk a legnagyobb szlovákiai egyházakat.

Martin Kramara, a katolikus egyház szóvivője lapunknak elmondta: ennek a modellnek a bevezetéséről már csaknem 30 éve folynak a viták Szlovákiában. Az állam azonban tavaly megszólította az összes felekezetet, a parlament által elfogadott törvénnyel pedig mindenki egyetértett. Hozzátette: a koronavírus-járvány alatt az egyházak ahol csak tudtak, segítették az állam munkáját, az istentiszteletek korlátozása azonban jelentős anyagi kiesést jelentett a templomok számára.

„Sok plébánia került komoly bajba, mert az áramot, a bérleti díjat, a jelzálogot és az egyéb dolgokat fizetni kellett, viszont eltűntek az adományokból származó bevételeink. Ennek ellenére az államtól nem kértünk segítséget. Mi magunk biztosítottuk be a védőfelszerelést, hogy segítséget tudjunk nyújtani a kórházakban, az idősotthonokban, ami persze újabb költségekkel járt”

– nyilatkozta a szóvivő, hozzátéve, hogy az SaS javaslatát az előbb felsoroltak miatt egyáltalán nem tartja jó ötletnek.

Jana Nunvářová, az evangélikus egyház szóvivője lapunknak eljuttatott közleményében azt kifogásolta, hogy az SaS bármiféle előzetes tárgyalás nélkül nyitotta meg a témát, az új finanszírozási rendszerről pedig szinte semmit sem tudni.

„Nem tudjuk például, hogy az adójuk hány százalékát ajánlhatják fel az emberek, és azt sem, hogy milyen módon”

– olvasható a közleményben. Az evangélikusok szerint fontos megérteni, hogy az állam nem eltartja az egyházakat, mindössze támogatja őket.

„A gyakorlatban ez azt jeleni, hogy a pénz, amit az evangélikus egyház az új törvény alapján az államtól kap, mindössze csak az egynegyedét teszi ki annak az összegnek, amire szükségünk van. A fennmaradó pénzt az egyház tagjainak pénztárcájából biztosítjuk”

– írta a szóvivő. Hozzátette: az állami támogatás beszüntetéséről akkor lenne érdemes beszélni, ha a csehekhez hasonlóan a szlovák kormány kártérítést fizetne az egyházaknak a kommunizmus idején zajló vagyonelkobzások miatt.

Koalíciós vita

Miroslav Žiak szerint viszont nemcsak az adófizetők egyéni szabadságáról van szó, hanem arról is, hogy a mostani nehéz időkben az állam jobban is felhasználhatná azt az 52 millió eurót.

„Tiszteletben tartom mindenki vallási meggyőződését, és nem akarok meggyőzni senkit a saját nézeteimről, de mégis miért kellene mindannyiunknak beszállnia az egyházi szertartásokba? Ezzel a témával szeretnék szeptemberben intenzívebben is foglalkozni, és legalább azt elérni, hogy a pénzt arra használjuk fel, amire az embereknek valóban szüksége van”

– közölte a képviselő.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a parlamentben nem sok támogatója akad majd az SaS politikusának.

Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök például közösségi oldalán azt írta, hogy az SaS a lehető legrosszabb módon kezdte meg a társadalmi vitát az egyházak finanszírozásáról, és nem fogja hagyni, hogy erről olyan emberek döntsenek, akiknek a „pénztárcájukban kezdődik a világ, és ott is végződik”.

Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke úgy fogalmazott, az egyházak leválasztását az állami támogatásról alapvetően nem tartja rossz ötletnek, azonban nem ez a megfelelő időpont, hogy erről döntsenek. A házelnök állítja: az SaS hasonlóan populista politikát folytat, mint az ĽSNS, csak a másik végéről ragadja meg a témákat.

„Ez egy olyan kulturális-etikai kérdés, amely a hívőinket érzékenyen érinti, ezért nem értem Richard Sulík populista lépését, hiszen tudnia kellene, hogy ezzel csak megosztja a társadalmat”

– mondta Kollár.

Veronika Remišová (Za ľudí), a befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter a tvnoviny.sk portálnak elárulta, szintén úgy véli, hogy a témával nem most kellene foglalkozni.

Az SaS az ellenzéki képviselők között sem talált támogatókra. Peter Pellegrini (Hlas) szerint a kormánynak valós gazdasági problémák megoldásával kellene foglalkoznia, ehelyett viszont jelenleg mellőzhető témákat dobnak be, hogy eltereljék a figyelmet a koalíció aktuális botrányairól, valamint arról, hogy nem képesek irányítani az országot. Hasonlóan gondolja a Smer elnöke, Robert Fico is.

A felsorolt nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy Sulíkék egyedül maradtak az egyházak finanszírozásának megreformálásával kapcsolatban, így kevés esély van rá, hogy a liberálisok képviselőinek sikerül bármiféle változtatást kiharcolni a parlamentben.