Jövőre több pénzt kaphatnak az egyházak

Az egyházak általában pozitívan fogadták a tárca tervezetét, az ellenzék szerint azonban az egyházakat függetleníteni kellene az állami támogatástól.

Ľubica Laššáková (Smer) kulturális miniszter júliusban tárcaközi egyeztetésre küldte javaslatát, melynek értelmében megváltozna az egyházak finanszírozása. Laššáková szerint a változtatás már csak azért is indokolt, mert a mostani finanszírozási rendszer még az 1949-ben elfogadott törvény alapján működik, így elkél a frissítés. A jelenleg érvényben lévő törvény értelmében az állam az egyes egyházakhoz tartozó lelkészek számát veszi figyelembe, ez alapján osztják szét a támogatásokat, melyeknek nagy része a papok fizetésére megy el. Mivel az utóbbi években a folyamatosan nőtt a papok száma (jelenleg körülbelül 3600 pap van, akik az államtól kapják fizetésüket), a támogatás összege is évről évre nőtt. Összehasonlításképp: míg 2000-ben a minisztérium összesen 17,2 millió eurót osztott ki az egyházak között, addig idén ez az összeg már 47,6 millió euróra rúg. Szlovákiában jelenleg összesen 18 bejegyzett egyházat és felekezetet tartanak számon, ezek közül a legtöbbet a római katolikus egyház kapta, csaknem 31,2 millió eurót. A második legnagyobb összeg a görögkatolikus egyházhoz került (4,9 millió euró), ezt követi az evangélikus egyház (4,8 millió euró). A maradék összeget a tárca további 11 egyház és felekezet közt osztotta ki, 4 hitközösség pedig nem kapott egy centet sem.

Új rendszer jön

A kulturális minisztérium szerint az új finanszírozási rendszer igazságosabb lenne, mint a korábbi. A mostani szisztéma alapjai megmaradnának, viszont a támogatások összegéhez egy újabb tétel járulna, melyet már az egyes egyházakhoz tartozó hívők száma alapján, arányosan osztanának szét. Azt, hogy melyik egyháznak mennyi híve van, a 2011-es népszámlálási adatok alapján határoznák meg. Vagyis jövőre a minisztérium továbbra is szétosztaná a 47,6 millió eurót, és ehhez jönne még egy újabb összeg, melynek meghatározásánál az előző évi inflációt, valamint a közszférában dolgozó alkalmazottak fizetésemelésének arányát vennék figyelembe. A minisztérium előzetes becslései alapján a plusztámogatás összege 2,1 millió euró körül mozog.

Viszont ez nem jelenti azt, hogy most már évről évre magasabb összegre számíthatnak az egyházak. A következő népszámlálás 2021-ben lesz, így a minisztérium két év múlva már teljesen friss adatokból indulna ki. Ha valamelyik egyháznál kevesebb hívőt számlálnak, mint 2011-ben, akkor az egyház is arányosan kevesebb támogatást kap majd, mint amennyit 2020-ban kapott.

Szabad kéz

A javaslat további előnye lehet, hogy az egyházak szabadabban rendelkezhetnének a támogatással. Az államtól kapott összeget már nem csak a papok, lelkészek fizetésére és a misével, istentisztelettel kapcsolatos tevékenységre, hanem például kulturális rendezvényekre, vagy a fiatalok tanítására is fordíthatnák. A törvény ugyanakkor meghatározna 8 pontot, melyre biztosan nem költhetik el a pénzt. Ilyen például, hogy az egyházak nem adhatnak pénzt politikai pártoknak. Az állam évente ellenőrizné, hogy az egyházak helyesen használták-e fel a támogatásokat.

Nőhet a papok bére

Az egyházak pozitívan fogadták a minisztérium javaslatát. A katolikus egyház hangsúlyozta, hogy a korábbi törvény 70 évvel ezelőtt született, még a kommunizmus idején, ezért éppen itt az ideje a változtatásnak.

„Az új javaslat hosszadalmas egyeztetések után született. Az egyházak éveken keresztül tárgyaltak az állammal a lehetőségekről. A javaslat jelenlegi állapotát megfelelőnek tartjuk, éppen ezért jó hír, hogy a parlament elé kerülhet”

– olvasható a közleményben. 

Hasonló véleményen van az evangélikus egyház is. Jana Nunvářová szóvivő lapuknak elmondta, hogy az egyház számára a legfontosabb változás az, hogy a támogatás elköltését illetően szabadabb kezet kapnak. „Ha az adott egyház úgy ítéli meg, akkor a papok fizetését is megemelhetik” – fogalmazott a szóvivő.

Nem éri el a minimálbért

A szlovák papok jelenleg táblabérrendszer alapján kapják a fizetésüket. A bértábla utoljára 2018-ban módosult, ez alapján a kezdő papok legalacsonyabb bruttó fizetése 310 euró, vagyis jócskán elmarad a minimálbértől is. Egy 30 évnyi tapasztalattal rendelkező érsek a bértábla alapján bruttó 788 euróra számíthat, ez a táblázatban fellelhető legmagasabb összeg. A parlament viszont tavaly ősszel elfogadta Erik Tomáš smeres képviselő javaslatát, melynek értelmében idén januártól az összes lelkész 10 százalékos béremelést kapott. A katolikus és az evangélikus egyház lapunk megkeresésére megerősítette, hogy az ígért emelés valóban megtörtént. Ennek eredményeként a legkevesebbet kereső papok 310 helyett már 341 eurós alapbérre számíthatnak.
Martin Kramara, a katolikus egyház szóvivője hangsúlyozta: az új finanszírozási rendszer nem jelenti azt, hogy automatikusan nő a papok bére, az egyházak kezében van a döntés, hogy mire költik a plusztámogatást.

Politikától függetlenül

A kulturális minisztérium tervei szerint a javaslat már augusztus végén a kormány elé kerül. Ha a kormány elfogadja, a parlamentben egyszerű többségre, vagyis legfeljebb 76 szavazatra lenne szükség. Debnár Klára, a Híd szóvivője lapunknak elmondta, hogy a párt támogatni fogja a kulturális tárca ötletét, hiszen a javaslat kidolgozása előtt széles körű tárgyalásokat folytattak az egyházakkal is, akik szintén egyetértenek a tervezettel.
Az ellenzéki SaS leszögezte, hogy elhibázottnak tartják a javaslatot, így ha még idén szavaznak róla, akkor ők biztosan nem fogják támogatni. Renáta Kaščáková, a párt parlamenti képviselője úgy véli, hogy ha már változtatnának az egyházak finanszírozási rendszerén, akkor egy teljesen új koncepció kellene, mely jelentősen redukálna a vallás politikától való függését.

„A kulturális tárca javaslatának legfőbb célja, hogy növelje a katolikus egyház támogatását. Úgy gondoljuk, hogy ez egy szándékos választás előtti gesztus, mellyel a kormány meg akarja kedveltetni magát az érsekek körében, és rajtuk keresztül akarják befolyásolni a hívőket”

– közölte Kaščáková.

A katolikus egyház szerint Szlovákiában egyelőre elképzelhetetlen, hogy az egyházak anyagilag teljesen függetlenné váljanak az adott politikai garnitúrától. „Még a nyugat-európai országokban sem létezik az amerikai modell, vagyis a teljes elszakadás az állami támogatástól. Természetesen a javaslat kidolgozása előtt több modellt is megvizsgáltunk, viszont kiderült, hogy nálunk például sem a német, sem az olasz minta nem működne. Az elemző csapatban gazdasági szakemberek is voltak, az ő javaslatukra született a mostani tervezet” – jelentette ki Martin Kramara.

Ha a parlament még idén elfogadja a javaslatot, akkor az egyházak 2020-tól már az új rendszer alapján kapják a támogatást.