„Láttam, ahogy a rakéták szétzúzzák a gyermekek álmait”

Ingrid Brocková, a külügyminisztérium államtitkára csütörtökön arról beszélt, Szlovákia a háború kirobbanása óta folyamatosan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és a nemzetközi szervezetekkel együtt a katonai konfliktus megfékezésére szólítja fel Oroszországot. Mint mondta, az elmúlt egy évben az ország három fronton is segítette a keleti szomszédját.

Az első a politikai támogatás, amit Szlovákia az Európai Unióval és a NATO-val együttműködve fejtett ki. Az államtitkár hangsúlyozta az EU által kiszabott gazdasági szankciók jelentőségét, amelyeket Szlovákia is támogatott, és amelyekkel tovább növelhetik Oroszország nemzetközi izolációját. Emellett támogatását fejezte ki Ukrajna EU-s tagságával kapcsolatban, és leszögezte, a szlovák kormány segítőkész lesz a belépési folyamatban.

Élen az adományozásban

A második szempont a humanitárius és katonai segítség.

„Tavaly február óta több mint 850 tonna humanitárius segítséget küldtünk”

– jegyezte meg Brocková, hozzátéve, hogy a tél beköszöntével a támogatás még intenzívebbé vált, hiszen 300 generátort, 360 fűtőberendezést és nagy mennyiségű téli ruhát küldtek a bajba jutott embereknek. A humanitárius segítség összege már elérte a 9,3 millió eurót.

„Lakosságarányosan Szlovákia a legnagyobb adományozók közé tartozik”

– emelte ki a külügyi államtitkár.

Az ország a katonai segítségnyújtás szempontjából sem marad el a nyugati szövetségesektől. 2022-ben a szlovák kormány olyan harci eszközöket küldött Ukrajnába, mint például a Zuzana 2-es tarackágyúk, az S–300-as légvédelmi rendszer, vagy az MI-17-es, illetve MI-2-es helikopterek. Jelenleg pedig arról zajlik a vita, hogy Szlovákia az ukrán félnek adja-e a MiG-29-es vadászgépeket.

110 ezer menekültstátusz

Brocková szerint a harmadik szempont, amiben az ország jeleskedett, az a menekültek megsegítése. Az államtitkár megköszönte a civil szervezeteknek és a lakosságnak a szolidaritást, valamint a mobilizációt, ami a háború kirobbanása utáni hetekben jellemezte az országot. Továbbá elmondta, az utóbbi egy évben több mint 110 ezren kérvényeztek ideiglenes menekültstátuszt Szlovákiában. Beismerte, az állam nem volt felkészülve egy ilyen hatalmas menekülthullámra, ezért a háború kitörésekor eltartott pár napig, amíg sikerült hatékonnyá tenni a rendszer működését, de Brocková szerint Szlovákia kiállta a próbát. A kormánynak és a parlamentnek megköszönte a lex Ukrajnaként emlegetett törvénycsomag elfogadását, amely nagyban hozzájárult a menekültek integrációjának megsegítéséhez, legyen szó akár az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről, a munkapiacon való elhelyezkedésről, a lakhatási problémák megoldásáról vagy az ukrán gyermekek oktatásának kérdéséről.

Sokan munkába álltak

Ján Orlovský, a belügyminisztérium migrációs hivatalának igazgatója megjegyezte, az említett 110 ezres adat nem féltetlenül jelenti azt, hogy valóban ennyi ukrán menekült tartózkodik az országban, hiszen egy jelentős részük vagy továbbment egy másik országba, vagy már hazatért. Annyi bizonyos, hogy jelenleg körülbelül 38 ezer személy veszi igénybe az állam által nyújtott lakhatási támogatást. Közülük 30 ezren találtak munkát, 8 ezren pedig anyagi szükséghelyzetben vannak. Orlovský megerősítette, hogy az itt tartózkodók jelentős többsége nő és gyermek. A migrációs hivatal adatai alapján az egyharmaduk döntött úgy, hogy Szlovákiában szeretne letelepedni, a többiek viszont még bizonytalanok a jövőjükkel kapcsolatban.

Zuzana Vatráľová, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szlovákiai képviseletének vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte, a háború kitörése óta azon dolgoznak, hogy segítsék a menekültek munkába állását. Ennek érdekében jogi tanácsadást és szlovák nyelvű kurzusokat is szerveznek. Vatráľová kiemelte, sokan nem a végzettségüknek megfelelő munkahelyet találnak, holott nagyon fontos lenne, hogy ne vesszen el az a szakértelem, amit Szlovákiában is lehetne hasznosítani.

Traumatizált gyermekek

A sajtótájékoztató résztvevői egyetértettek abban, hogy a háború különösen negatív hatással volt az ukrán gyermekek életére. Michaela Bauer, az UNICEF szlovákiai koordinátora elmondta, a háború kitörése óta sok időt töltött Ukrajnában, és a saját bőrén tapasztalta meg azt a rendkívüli félelmet és bizonytalanságot, amit a katonai konfliktus jelentett az ott élő gyermekek számára

„Ahogy az első rakéták becsapódtak tavaly február 24-én, minden ukrán gyermek élete radikálisan megváltozott, egyik napról a másikra. Minden bizonytalanná és veszélyessé vált. Ezek a rakéták millió álmot zúztak szét, és a félelmet állandóvá tették. Én magam Kijevben tartózkodtam, amikor az egész elkezdődött, és az utóbbi 365 nap egy jelentős részét Ukrajnában töltöttem. A háború pusztító hatással volt a gyermekek életére. Emlékszem, ahogy egy négy éves kislány csatlakozott hozzám és a kollégáimhoz egy 3 napos útra, amikor Kijevből menekültünk Lvivbe, még március elején. A gyermek és az édesanyja egy hétig bujkáltak egy pincében a bombázások elől Bucsában. A gyermek fáradt volt és traumatizált, minden egyes hangos zajnál remegni kezdett”

– mesélte Bauer.

Az elveszett generáció

Orlovský rámutatott, azok a gyermekek sincsenek könnyű helyzetben, akik már elmenekültek a rakéták elől, hiszen az idegen környezetbe való beilleszkedés is komoly nehézségeket okozhat. Mint mondta, Szlovákiában a gyermekek mintegy kétharmada csak az online oktatásban vesz részt, és a koronavírus kapcsán már láthattuk, hogy a szociális interakciók hiánya milyen negatív hatással volt a szlovákiai gyermekek mentális állapotára.

„Szerintem minden más problémára lehet megoldást találni. Az egyetlen, ami mellett még mindig nagy kérdőjel van, hogy mi lesz az ukrán gyerekekkel, akik nemcsak nálunk, hanem egész Európában kimaradnak a helyszíni oktatásból”

– magyarázta.

Hozzátette, nagy gondot jelent a nyelvi akadály is, mivel az alsó- és középfokú oktatásban még mindig nincs megoldva rendszerszinten a szlovák idegen nyelvként való tanítása.