Közép-Ázsia aranybánya lehet

A kormányprogram része, hogy megerősítjük a keleti politikánkat. Mivel a külügyminisztériumban én felelek az ezekkel az országokkal fenntartott kapcsolatokért, az utat én javasoltam a miniszter úrnak. Eduard Kukan tolmácsolta a kormánynak, amely jóváhagyta. A javaslatot egyébként hosszas mérlegelés után tettem.

A visegrádi négyek országai közül egyedül Szlovákiának nincs külképviselete Kazahsztánban. Miért fontos, hogy legyen?

Azért, mert Kazahsztán közép-ázsiai nagyhatalom, az ország nagyságát tekintve és geopolitikai helyzete folytán is. Híd India, Kína és Oroszország között és ezt a hídszerepet tudatosan építi. Nyersanyagtartaléka is számottevő, Kazahsztánról szokták mondani, hogy területén a Mengyelejev-táblázat valamennyi eleme megtalálható. A legfontosabb a kőolaj, a földgáz és a foszfor. Az ország elég sikeresen demokratizálódik, jól halad a piacgazdaságra való áttérését. Egy dinamikusan fejlődő országról van tehát szó, ahol van tőke, infrastrukturálisan igényes pályázatokat tesznek közzé, amelyekbe nemzetközi cégek is bekapcsolódhatnak. Ezért kell nekünk is törekedni a diplomáciai aktivitásra Kazahsztánban.

Ön szerint tehát szlovákiai cégek is sikeresen befektethetnének az országban?

Igen. Az első fecskék már meg is jelentek. A Matador például közös céget alapított egy kazah partnerrel. Az elektrotechnikában és az építőiparban is megjelent néhány szlovák cég. Ahhoz azonban, hogy nyugodt szívvel merjenek invesztálni, hiányzik két nagyon fontos szerződés. Az egyik a kettős adózás eltörléséről szóló egyezmény, a másik pedig a beruházások kölcsönös védelméről szóló egyezmény. A többi V4-országnak van már ilyen szerződése Kazahsztánnal.

Mikor és miből jöhetne létre a szlovák külképviselet Almatiban?

Ez csak költségvetési forrásból valósulhat meg, ezért idén nem is jöhet számításba, csak 2004. Ha nem nagykövetséget, legalább külkereskedelmi képviseletet már jövőre nyithatnánk, ez utóbbi nem igényel akkora anyagi ráfordítást.

Ha ennyire fontos Szlovákia számára Kazahsztán, eddig miért nem merült fel a nagykövetség létrehozása?

A lehetőség felmerült, inkább a prioritások voltak mások.

A jóval tekintélyelvűbb türkmén kormány több tagjával is találkozott, itt is elsősorban a gazdasági tárcák képviselőivel tárgyalt.

Egy másik tőkeerős országról van szó, amelynek pályázataira szintén jelentkezhetnek szlovák cégek – várják is őket Türkmenisztánban, mert ott eddig nem jelentek meg szlovákiai vállalatok. Tény, hogy az autoritárius, itt-ott már diktatúrába hajló politikai vezetés elriaszthatja a külföldi tőkét.

Moszkvában Alekszej Meskov külügyminiszter-helyettessel tárgyalva az iraki kérdés is szóba került. Mely pontokon egyezik a szlovák és az orosz álláspont?

Abban, hogy a békés megoldást kell sürgetni, és lehetőleg el kell kerülni a katonai konfliktust. Partnerem szerint végképp elkerülhető a háború – ebben eltért a véleményünk. Szerintem ugyanis a katonai konfliktus nem zárható ki. Ez a találkozó még azelőtt történt, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsával ismertette az USA értesüléseit Irakkal kapcsolatban. Ő is elmondta, hogy szerinte a nyilvánosságra hozott információk birtokában változhat Moszkva álláspontja, azonban számukra az iraki kérdésnél fontosabb Észak-Korea problematikája.

Mi volt a véleménye orosz partnerének arról, hogy Szlovákia megnyitja légterét egy esetleges Irak elleni támadáshoz, és hogy Mikuláš Dzurinda is csatlakozott az eredetileg nyolc európai ország vezetői által aláírt, az iraki kérdés megoldásáról szóló állásponthoz?

Ezt a lépést az orosz fél nehezményezte, és magyarázatot kért, miért volt rá szükség. Én a szlovák kormány hivatalos álláspontját ismertettem.

Mennyire győzte meg őt?

Elég hosszan tárgyaltunk, ezzel a témával körülbelül huszonöt percet foglalkoztunk. Úgy váltottunk át más témára, hogy álláspontjaink ebben a kérdésben nem közeledtek.

Ön egyébként beszél oroszul?

Mindent értettem, de amikor én beszéltem, szükség volt tolmácsra.