Közel 30 éves tárgyalások

Az Alkotmánybíróság szerint sok olyan per van az országban, amelyet évtizedek után sem tudtak lezárni. A 13 évnél is tovább tartó perből 2012-ben 26 volt, s bár tavaly a számuk nem emelkedett, az Alkotmánybíróság idén már tíz esetben észlelete, hogy a bíróságok indokolatlanul sokáig húzzák a tárgyalásokat, s ismételten megsértik az alperes illetve felperes jogát az ügy mielőbbi lezárására. Anna Pančúrová, az AB szóvivője szerint a bíróság havonta közzéteszi a hosszan tartó bírósági tárgyalások jegyzékét. „Ez egy hosszabb távú projekt része, melynek célja hatékonyabban ellenőrizni a bíróságok munkáját és elérni, hogy az egyes perekben optimális időben döntsenek” – mondta a szóvivő. A bíróságok mint jogsértőkA statisztikában külön vezetik azokat a tárgyalásokat, melyeket ismételt figyelmeztetések után sem zártak le. 2014 első fél évében eddig tíz ilyen per volt. Kilenc esetben járásbíróságok vétkeztek, egy esetben pedig a kerületi instancia. „A legrégebb óta húzódó pert, amely az ismételt jogszegés kategóriába került 2014 első félévében, a Csacai Járásbíróság tárgyalja, immáron több mint 29 éve. Hagyatéki eljárásról van szó, amelyben a hozzátartozó 1985 óta vár az ügy lezárására” – mondta Pančúrová. Az AB ebben a konkrét esetben először 2009-ben figyelmeztetett arra, hogy a tárgyalás indokolatlanul sokáig tart. Mivel nem történt előrelépés, a hozzátartozó ismételten panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. „Másodszor is ugyanarra a következtetésre jutottak, tehát határozatban közölték, hogy az eljárás indokolatlanul elhúzódott. Az Alkotmánybíróság azt is figyelembe vette, hogy a járásbíróság az első figyelmeztetés ellenére sem tudta bebiztosítani a tárgyalás mielőbbi befejezését. A statisztikákból kiderül, hogy nem ez az egyetlen olyan eset, amikor a bíróság figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság határozatát az ügy mielőbbi lezárásáról, ezért a jövőben azt is jobban kell ellenőrizni, miként veszik figyelembe a bíróságok a határozatainkat” – közölte sajtónyilatkozatban Ivetta Macejková, az Alkotmánybíróság elnöke. Nem készülnek felA statisztikák is igazolják, hogy nem a csacai eset az egyetlen, a Rozsnyói Járásbíróságon például több mint 23 éve húzódik egy per, a Trencséni Járásbíróságon pedig 21 év után sem született döntés egy ügyben. Az elhúzódó tárgyalásokra panaszkodó személyeknek tavaly összesen 214 900 eurós kártérítést ítéltek meg. 30 000 eurót kapott az az illető, akinek a perét még 1983-ban kezdték meg a Pozsonyi III. Járásbíróságon, s még mindig nem fejezték be. Macejková, az Alkotmánybíróság elnöke szerint az elhúzódó tárgyalásokért gyakran a bíróság elnöke is felelős, mert nem ellenőrzi a bírákat. További probléma, hogy a bírák nem készülnek fel a tárgyalásokra, gyakran „későn veszik észre”, milyen további szakértői véleményekre van még szükség az ítélethirdetéshez, s évekig eltart, míg a döntéshez szükséges összes dokumentumot, bizonyítékot begyűjtik. Miért nem büntetnekTény, hogy most is lehetőség van arra, hogy az elhúzódó perek miatt fegyelmi eljárást kezdeményezzenek a bírók ellen, viszont ezeket az eseteket csak ritkán sikerül lezárni. A Via Iuris szervezet szerint a legnagyobb gond jelenleg azzal van, hogy minden fegyelmi eljárásról egy, a konkrét ügyre felállított testület dönt. Eva Kovačechová, a Via Iuris jogásza szerint gyakran előfordul, hogy az adott bíróságok nem küldenek a testületbe bírót az előírt határidőn belül. „Arra is van példa, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács nem kéri azonnal a testület összeállítását úgy, ahogy azt a törvény előírja” – mondta Kovačechová. Ezért aztán a fegyelmi eljárást nemegyszer beszüntették, az adott ügyben pedig nem döntöttek. Tomáš Borec igazságügyi miniszter törvénymódosítása után a fegyelmi testületek szeptembertől más rendszerrel működnek. Állandó testületek lesznek a Legfelsőbb Bíróságon, így többé nem kell minden eljáráshoz külön fegyelmi testületet összehívni, az ügyeket véletlenszerű sorsolás alapján fogják megkapni.