A pereskedés pénzbe kerül, de vajon mennyibe, és ki állja a számlát? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Ki fizeti a perköltséget?
Olvasói levél:
Tavaly beperelt a volt bérbeadóm, aki 1200 €-t követelt tőlem azt állítva, hogy nem fizettem meg a tőle 2023 végéig bérelt lakás bérletének egy (általa egyoldalúan megemelt) részét. Ügyvédet nem fogadtam, és a tárgyaláson azzal védekeztem, hogy a bérleti szerződés nem volt egyértelmű az emelést illetően, de a bíróság a másik félnek adott igazat. Végül nem fellebbeztem, mert nem akartam többletköltségekbe verni magam, a döntés előtt ugyanis a bérbeadó ügyvédje megjegyezte, hogy a per költségei már akkor kb. 300 €-ra rúgtak. Egy hónapja kézbesítették az írásos döntést, de abban konkrét összeg helyett csak annyi volt, hogy nekem kell fizetnem a költségek 100%-át. De miért így döntött a bíróság a költségekről, ha nem is én indítottam a pert? És hogyan fizessem ki a pontos összeget, ha a bíróság csak százalékban fejezte ki a költségeket?
Minden bírósági eljárás során keletkeznek bizonyos, az ügy vitelével kapcsolatos kiadások. Egy bírósági keresetért pl. illetéket kell fizetni, ügyvéd szolgálatainak igénybevétele esetén ki kell fizetni annak munkadíját és ún. készkiadásait is (pl. útidíj), de kiadással jár a bíróság által szükség esetén elrendelt szakértői vélemény elkészítése is – ezeket és minden más igazoltan, indokoltan és célszerűen egy bizonyos jogérvényesítéssel összefüggő eljárás során keletkezett kiadást nevezünk a Tt. 160/2015 sz. a polgári perrendtartásról szóló törvény (Ppt.) 251. §-a értelmében perköltségnek.
Nyilvánvaló, hogy a keletkezett perköltségeket végül valakinek viselnie kell. Arról, hogy ki és milyen mértékben viseli a perköltségeket egy adott eljárásban, a Ppt. 255. §-a alapján a bíróság az érdemi ítéletében dönt, mégpedig aszerint, hogy az egyes résztvevők milyen arányban voltak sikeresek az adott perben. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a bíróság az ún. pervesztest (adott esetben: olvasónkat) kötelezi arra, hogy viselje a saját költségeit, illetve, hogy térítse meg a sikeres fél, az ún. pernyertes költségeit is. A perköltségek megítélésekor tehát elsősorban az számít, hogy kinek volt sikere, tehát ki „nyerte” a pert.
Mivel olvasónktól a bérbeadója 1200 €-t követelt, amit a bíróság teljes egészében meg is ítélt a javára, a bérbeadó olvasónkkal szemben 100%-os eljárási sikert ért el; ezért kell olvasónknak mint pervesztesnek viselnie a teljes perköltséget. Csak szemléltetésképpen: ha a bíróság valamilyen okból csak pl. 900 €-t ítélt volna meg a bérbeadónak, attól még mindig ő lett volna a pernyertes, de csak 75%-ban, ezért akkor csak a perköltségek 75%-át ítélte volna meg neki a bíróság.
Ami pedig a költségek pontos összegét illeti, azt a bíróság a Ppt. 262. §-a szerint az érdemi döntés jogerőssége utáni 60 napon belül konkretizálja egy önálló, bírósági tisztviselő által kiadott határozatban. Ha tehát olvasónk nem fellebbezett a döntés ellen, rövidesen a perköltség számszerűsített összegét tartalmazó határozatot is kézhez kapja. A megítélt követelés magasságából és az olvasónk által leírtakból kiindulva pedig a felperes ügyvédje által említett 300 €-s költség reális lehet, hiszen adott esetben a bírósági illeték (ügyvédi elektronikus beadvány esetén) a követelés értékének 3%-át, vagyis 36 €-t tesz ki, az ügyvéd munkadíja és készkiadásai pedig a Tt. 655/2004 sz. igazságügyi minisztériumi hirdetmény 10. §-a szerint kb. 90 €-t tesznek ki ügyletenként (a leírtak alapján legalább 3 ügyletet végzett el az ügyvéd – a jogi képviselet átvételét, a kereset beadását és a tárgyaláson való részvételt).
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.