Kovácspatak, Panoráma

Én úgy vagyok vele, hogy egy-egy éttermi ebédnél nem csak a gyomrom szempontjait szeretem figyelembe venni, legalább olyan fontos a hely szelleme is, az odamenetel, az ott lévő tárgyak és berendezések, s a személyzetből fakadó hangulat. ĺgy eshetett meg, hogy többedszer is megfordultam Kovácspatakon és igazából nem az ételek miatt.

A Panoráma Étterem és Szálloda vendéglátó komplexum Szlovákiában, Párkánytól körülbelül 10 kilométerre található Garamkövesd irányában. Az országút mellett egy öregecske, rozsdás tábla igazítja útba a látogatót. Egy keskeny, egysávos hegyi úton hőkölünk fel a parkolóig. Az autóból kibontakozva csodálatos panoráma tárul elénk, alattunk a Duna vize csillan, a Helemba sziget kócos bokrai és a magyar oldal hegybúbjai láthatók. Az épület viszonylag nagy területen fekszik a hegyoldalban, kertje parcellásan kialakított, melynek aljába úszómedencét építettek. Tavasszal a terep változatossága miatt görkorcsolya pályaként hasznosítottuk az üresen álló betonmedret. A park legfelső szintjén egy négyalakos, meztelenül boldogan a mélységbe rohanó szoborcsoport található. A fém alakokon az időjárás szüntelen körforgása figyelhető meg, egyedül a kisfiú elülső lógókája mered a mélységbe fényesen. Az éttermi részbe a szálloda recepcióján keresztül juthatunk, melyben lakberendező utoljára az Abba korszak vége felé járhatott. Jobbra nyílik az étterem, hangulatában a hetvenes évek napközis étkeztetését idézve. A viszonylag nagy teremben elhelyezett asztalok és jó párszor átmázolt fa székek rendjét egy újabb korból származó, ám kifejeznivalójában gyenge hatású térplasztika zavarja meg. De máris érkezik a széles mosollyal és a két-három alkalom alatt elmélyült ismeretségünket puszival is nyugtázó főnökasszony. Rövidesen meghozza italainkat, mely intervallum alatt az étlapot többször is átolvastuk. A kínálatban kétféle leves, pár rántott sertés féleség, krumpli meg rizs, valamint káposztasaláta és uborka szerepel. Húslevesünket barátilag nagy mennyiségű belevalóval, ám ízében és fűszerezettségében kímélő módon kaptuk. A második fogásnak rendelt rántott hús a klopfolástól oly méretet öltött, hogy csak kedves pincérasszonyunk stabil hüvelyktámaszával jutott el biztonságosan az asztalunkhoz. Mindemellett finom és csomómentes volt. A köretként tálalt főtt burgonya valószínűleg ottfelejtkezett egy kicsit a tűzhelyen, melyről amorf alakja és magas víztartalma árulkodott. A káposztasaláta ropogtatását csak egy-egy szem köménymag foghézagban történő elhelyezkedése zavarta meg. Tányérjaink alapos kiürítése után egy nemzetközi fagylaltcég hideg rudas készítményét fogyasztottuk.

Kávézásra és további italozásra alkalmat kerítve nagyon ajánlom meglátogatni a szálloda bárját. A pultban mindig megtalálható a kedves hölgy és mindig lila hajjal, melynek állandósága csak a sokadik látogatásnál tudatosult bennem. Mind a belső részben levő, felállást hátráltató forgó fotelek, mind a kerthelyiségben található fél Trabant kombira emlékeztető műanyag székek kizökkentik az embert szürke hétköznapjaiból. Ha nagy dolgok nem is történnek, itt új feladatok elé állít a műanyag ülőkével való helyezkedés technológiája. S akkor még nem is szóltam a toalettben a csapokra akasztott aprócska krumpliszsákokban lógó szappanokról és egyéb különös tárgyakról. ĺgy talán érthető, miért bujkál bennem a nem túl bőséges kínálat mellett – a nem mindennapos dolgok miatt – az étterem és környezete iránti vonzalom.