<p>Írni vagy nem írni? Miután Marian Kotleba bejutott a megyeelnök-választás második fordulójába, a média dilemma elé került: írjanak, s ha igen, mennyit a szélsőséges politikusról?<br /> </p>
Kotleba-bojkottra is készül a média
Nagy visszhangot kapott Kotleba eredménye a szombati választások másnapján, miután kiderült, hogy Besztercebánya megyefőnöki posztjáért folytatott harcban a Smer jelölte Vladimír Maňkával együtt bekerült a második fordulóba. Maňka szerint nem kétséges, hogy sikeréről a TA3 hírtelevízió is tehet, amely a választások előtti vitaműsorába meghívta Kotlebát is. „Hatalmas teret biztosítottak neki, amivel gyakorlatilag besegítették a második körbe” – mondta Maňka. A hírtelevízió vezetősége azzal védekezett, hogy a vonatkozó törvények szerint minden jelöltnek egyenlő teret kellett biztosítaniuk. Ez a jogszabály viszont csak a közszolgálati médiára vonatkozik, a magánkézben levő szerkesztőségek azzal készítenek interjút, akivel akarnak.
A közszolgálati RTVS tegnap bejelentette, hogy minden jelöltet meghív választási vitaműsoraiba, aki bekerült a megyeelnök-választás második fordulójába, tehát Kotlebát is. Akadnak viszont szerkesztőségek, amelyek már eldöntötték, hogy Kotlebáról nem fognak tájékoztatni; mások pedig csak a minimumot közlik róla.
Határozott nem
Elsőként a Hospodárske noviny gazdasági lap közölte hétfői számának címoldalán, hogy Kotlebának nem adnak teret a véleménynyilvánításra, mivel politikáját rasszista tézisekre alapozta. „Nem értem, miért foglalkozzunk olyasvalakivel, akinek közszereplésének lényege megkérdőjelezni mindazt, amiért 1989 novemberében harcoltunk” – nyilatkozta a napilap főszerkesztője, Peter Vavro. Hasonló a véleménye Nora Sliškovának, a Pravda főszerkesztőjének is. „Eddig egyszer sem szólítottuk meg, ezután sem fogjuk. A Pravda soha nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy szélsőségesek hasábjain prezentálják nézeteiket” – mondta lapunknak Slišková.
Az elhallgatás nem megoldás
Lapunk főszerkesztője, Molnár Norbert valamivel visszafogottabb véleményt képvisel; szerinte a teljes hírblokádnak nem lenne értelme. „Viszont nem szólaltatjuk meg. A róla szóló híreket, ha azok relevánsak és nem puszta uszításról van szó, kontextusba helyezve leközöljük” – mondta.
Nézetével a Sme főszerkesztője, Matúš Kostolný is egyetért, aki szerint fontos magyarázatot adni az embereknek arra, mi is történt, miért nyert. „Ugyanakkor azt is el kell magyarázni, miért veszélyesek szélsőséges nézetei. A választók bejutatták a második fordulóba, nekünk pedig kötelességünk írni róla, csak ügyelni kell, hogy a gyűlöletkeltés ne kapjon teret. Nem megoldás úgy viselkedni, mintha nem is létezne” – nyilatkozta az Új Szónak Kostolný.
A Szlovák Újságírók Szindikátusa szerint az újságíróknak elsősorban arra kell ügyelniük, hogy kiegyensúlyozott híreket közöljenek, ne tájékoztassanak egyoldalúan és ne adjanak teret olyan véleményeknek, amelyek a törvények határán mozognak vagy megsértik azokat. „Másrészt, a magánkézben levő lapok vagy tévétársaságok olyan tartalommal töltik meg műsoraikat, amilyennel akarják, saját értékrendjükhöz igazíthatják a tartalmat” – véli Tamara Vavrová, a szindikátus vezetője. Nem írni Kotlebáról nem megoldás, ugyanis épp a magyarázat és információ hiánya az, ami hozzájárulhat a szélsőséges eszmék gyorsabb terjedéséhez.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.