<p>Komoly vitát váltott ki az MKP programjának strasbourgi ismertetése. Ki beszélt erőszakról és miért?</p>
Konfliktus mint megoldás
Strasbourg |
Múlt csütörtökön az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjában az MKP önkormányzati koncepcióját bemutató vitát szerveztek. A munkacsoport egy frakcióközi testület, azok az EP-képviselők a tagjai, akik érdeklődnek a nemzeti kisebbségek ügyei iránt (a bizottság nem rendelkezik jóváhagyási vagy beleszólási joggal, releváns „vitaklubnak” számít). A vita nem az MKP koncepciója, hanem a bemutató utáni vitában elhangzottak miatt alakult ki. „A koncepció a képviselők számára részleteiben nem hozott semmi újat, de az MKP-s pártmarketing mellett teret adott olyan szélsőséges és militáns megnyilvánulásoknak, amelyek ellen a szervezőknek azonnal tiltakozniuk kellett volna” – véli Nagy József EP-képviselő (Híd, EPP). Szerinte a vitában felszólaló Schöpflin György fideszes EP-képviselő egyebek mellett balkáni példákra hivatkozva azt mondta: csak kikényszeríteni lehet az autonómiát. „Azt állította, hogy az erőszak a megoldás, úgy tudjuk felhívni az EU figyelmét, ha olyanok leszünk, mint a koszovói vagy macedóniai albánok” – mondta lapunknak Nagy József. Szerinte a helyzetet az utána felszólaló jobbikos EP-képviselők tovább rontották. „Az a baj, hogy a vita moderátorai ezt nem tompították” – tette hozzá a képviselő. A vitát a jobbikos EP-képviselők is gerjesztették. Nagy József szerint a kisebbségi munkacsoportot sok EP-képviselő eddig is egyfajta szakadár tömörülésnek nézte, illetve próbálta annak beállítani. „Sajnos az ilyen felszólalások az ő malmukra hajtják a vizet” – ismertette fő kifogását Nagy. Berényi József MKP-elnök szerint Nagy József a vita során elhangzottakat megpróbálja felfújni. „Az én értelmezésem szerint Schöpflin György azt mondta, sajnos az EU intézményei jobban figyelnek a nyílt konfliktusokra, mint a békés megoldásokra. Nem buzdított erre, csupán tett egy ténymegállapítást” – mondta lapunknak Berényi József, aki társelőadóként ismertette pártja koncepcióját. Szerinte a szlovákiai magyarság mindig a békés rendezés mellett tette le a garast, „az elmúlt húsz évben még egy kukát sem borítottunk fel soha” – fogalmazott a vitában. Azt Nagy József is elismerte, hogy Berényi a vitában kiállt a békés rendezés mellett, elutasítva az erőszak alkalmazását. „Ne legyen erőszak” Tegnap sikerült telefonon elérnünk Schöpflin Györgyöt. „Amikor ott felszólalt, azt hittem, ez egy félreértés, de most már látom, ez tudatos torzítás Nagy József részéről – mondta lapunknak a fideszes EP-képviselő – Száz százalékig elutasítom az erőszakot, békeszerető ember vagyok, csak nem úgy, mint Nagy József.” Schöpflin György elismerte, felhozta a macedóniai albánokat, ám szerinte félreértés, hogy követendő példaként állította be őket. Feszültség és erőszak „Ott egy posztmodern látszatháború zajlott. Ezzel csak azt akartam illusztrálni, hogy az EU csak akkor fogja komolyan venni a kisebbségek ügyeit, ha feszültség lesz. A feszültség viszont, és ezt szeretném erősen aláhúzni, nem egyenlő az erőszakkal” – fejtette ki az EP-képviselő. Schöpflin szerint politikai nyomásgyakorlásra van szükség, ami esetenként feszültséghez vezethet. „De az EU valószínűleg még akkor sem nagyon fog beavatkozni” – tette hozzá. Az érintettek tehát másként állítják be a meghallgatáson történteket – az ügy ugyanakkor még nem lépte át a szlovákiai belpolitika küszöbét, talán azért, mert a meghallgatáson információink szerint szinte csak magyar résztvevők voltak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 06.23.
Ki és merre vezetheti tovább a Magyar Szövetséget?
2024. 06.09.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.