Közélet
Molnár Norbert - Somogyi Tibor felvétele

KKA: Vállalható döntések születtek

ÚJ SZÓ ONLINE

2018. június 22. 07:01

Pozsony | Idén még késik a kisebbségi támogatások kifizetése, de jövőre már februárra ígéri az utalást a KKA. Nem egészen egy évvel ezelőtt jött létre a Kisebbségi Kulturális Alap, amely független intézményként bírálja el a kisebbségek kulturális pályázatait, dönt a támogatások odaítéléséről. Az elmúlt egy év tapasztalatairól Molnár Norbertet, az alap igazgatóját kérdeztük.

A korábbi évekkel ellentétben idén többségükben választott testületek bírálták el a beérkezett pályázatokat. Bevált az első évben ez a kulturális önkormányzatiságon alapuló rendszer?

Nincs jobb rendszer, mint az önkormányzatiság. Sokkal jobb, ha maguk a kisebbségek mondják meg, hogy mi legyen az ő kultúrájukkal, merre haladjon, és ezt nagy részük tudja is. Már a legelején azt mondtam, hogy kb. két év kell arra, hogy beállítsuk a rendszert. Most mindenki tanulja az önkormányzatiságot. Gyakorlatilag egy éve fogadták el a törvényünket, mi azon az úton haladunk, amelyet kezdetben elképzeltünk, most szűrjük ki azokat a hibákat, amikre az ember a megvalósítás előtt nem gondol.

A pályázatokat elbíráló tanácsok tagjait tavaly ősszel választották meg. Idén tavasszal viszont a roma kisebbség esetében kiderült, hogy egyes tanácstagok rokoni kapcsolatban állnak egymással. Ez nem kérdőjelezi meg a rendszer hitelességét, megbízhatóságát?

Október 15-én hoztuk nyilvánosságra a 80 tanácstag nevét. A 13 kisebbség tanácsainak ugyanis ennyi tagja van. Akkor senki nem tiltakozott, csak miután a támogatási döntések nyilvánosak lettek. Abban a pillanatban, amint pénzosztásról van szó, felbolydul a méhkas. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy csak a pályázók egy rétegét lehet valamilyen szinten kielégíteni. Például a magyar közművelődés és tudomány tanácsához 800 pályázat érkezett be, összesen 5,5 millió euróra volt igény, viszont a keret csak 1,4 millió euró volt.

A magyar bizottságok kapcsán is felmerült összeférhetetlenség, hiszen a tanácstagok szervezetei is pályázhattak. Ez így rendben van?

Az összeférhetetlenség alapvetően filozófiai kérdés, hozzáállás kérdése. Nagyon kevés olyan ember van, aki a kisebbségi kultúrával foglalkozik, szervezi az adott kisebbség kulturális életét, különösen igaz ez a kis létszámú kisebbségekre. Így az önkormányzatiság összeférhetetlenséget eredményezhet. Bizonyos fokú összeférhetetlenség elkerülhetetlen, a hozzáértőknek ott kell ülniük a tanácsokban. Értelemszerűen azok értenek a legjobban a kultúrához, akik maguk is csinálják, és fordítva: akik értenek hozzá, azok csinálni is szeretnék.

Nem lehetne szigorítani a szabályokat?

Ha szigorítjuk az összeférhetetlenség szabályait, akkor éppen azokat az embereket zárjuk ki, akik aktívan alakítják saját kisebbségük kultúráját. Ez két dolgot eredményezhet: vagy teljesen amatőrök kerülnek a tanácsba, akiknek fogalmuk sincs, milyen irányba kell vinni az adott kultúrát, vagy szavazóbábuk, akiket kívülről irányítanak. A nagy kisebbségek esetében – ez a ruszin, a roma és a magyar – pedig a szakmaiság kérdése merül fel. Úgy gondolom, hogy a magyar kisebbség esetében a szakmai tanácstagok döntései nagyon is vállalhatók és logikusak voltak. Vitatkozni lehet, én sem értek egyet minden döntéssel, de ettől még a döntések szakmailag megalapozottak és indokoltak. Az igazgató tanács elé viszem a kérdést, hogy mennyire korlátozzuk az önkormányzatiságot, mennyire szigorítsuk az összeférhetetlenségi szabályokat.

Az elmúlt hetek sajtóhírei szerint a roma kisebbség tanácsaiban a tanácstagok gyakorlatilag egymás közt osztották szét a pénzt. Hány pályázat érkezett be, ebből mennyit érintett ez a botrány?

Mi is éreztük ezt a problémát a roma pályázatok körül, és már léptünk is, amikor hirtelen ebbe belezuhant a politika és a sajtó. Azt szerettük volna leginkább elkerülni, hogy a politika része legyen a kisebbségi kulturális rendszernek, de nem sikerült. Képviselői ellenőrzést kaptunk a roma projektek miatt, de mire jött az ellenőrzés, már nem létezett a probléma. Addigra már lemondtak azok a roma tanácstagok, akiket én neveztem ki, vagyis nem választottak voltak, és döntés született a pályázatok újraértékeléséről. Ez azóta meg is történt. Az új összetételű bizottságok némileg módosítottak az eredeti döntéseken. Mintegy 350 roma pályázat érkezett be. Nehéz pontos számot mondani, hogy mennyi volt közülük problematikus, hiszen ez majd a megvalósulásuk során derül ki, de nagyjából tíz pályázat támogatását bírálta a sajtó.

Ki lehet szűrni a tanácstagok és a pályázók közti nem hivatalos kapcsolatokat?

Erre nincs esély. Amire most esély lett azzal, hogy egy törvénymódosítással megnövelték az alap költségvetését, az a pályázatok szigorúbb ellenőrzése. Beérkezik 2400 pályázat, amelyeket még ha bármilyen széles mechanizmus vagy apparátus is áll az alap mögött, akkor sem lehet leellenőrizni, mivel 60 napon belül a törvény szerint döntenie kell a szakmai tanácsnak. Ha itt ülne 60 ember, és nem csinálna mást, csak próbálná ellenőrizni a pályázók társadalmi hálóját, ismerőseit és rokonait, akkor sem tudna rájönni a kapcsolatokra, és ez szerintem nem is lenne tisztességes. A második dolog, hogy az emberek első reakciója egy nagy összeg esetében az, hogy valaki de sok pénzt kapott, viszont annak nem néznek utána, hogy mire. Azt előre nem lehet megmondani, hogy a pályázó megvalósítja-e a támogatott tervet.

Az egyik bírált, nagy összegű pályázat egy Zsolna környéki rádió támogatására kért és kapott pénzt, amit gyanúsnak talált a sajtó.

A pályázók ebben az esetben enyhén túllőttek a célon, mert 400 ezer eurót kértek. A pályázatot elküldtem szakmabelieknek felülvizsgálatra, hogy nézzék meg, egyáltalán megvalósíthatók-e a benne foglaltak. Kiderült, hogy bizonyos tételei a pályázatnak nem, így a második döntés után 100 ezer euróra csökkentették a megítélt támogatást. Ez a roma rádió egy földi sugárzású adó, tényleg létezik, működik. Rengeteg hazugság jelent meg a sajtóban ezzel kapcsolatban, de nem szeretném, ha úgy hangzana, hogy védem ezt a pályázatot. A romáknak kell eldönteniük, hogy szükségük van-e egy ilyen rádióra. Annyit tudunk tenni, hogy a 2019-es pályázatok kiírása előtt összehívjuk a roma koordinációs tanácsot, vagyis a három szakmai tanács tagjait és a roma kisebbségi szervezeteket, hogy üljenek le, tisztázzák egymás között, mi kell nekik, majd hozzák ezt nyilvánosságra. Így válik a döntés transzparenssé, a nyilvánosság is másként kezeli a támogatást.

 

2018. június 17. 08:30

Leválthatók a KKA tanácstagjai

Ha nem kapta volna fel a sajtó a roma támogatások ügyét, akkor megváltozik a roma tanácsok összetétele? Nem kellett volna már korábban kezdeményezni az alapnak a gyanús pályázatok felülvizsgálatát?

A kezdeményezés megtörtént. Azokat a projekteket, amelyek gyanúsnak tűntek, kiadtuk szakembereknek, nézzék meg, hogy a szakmai tanács döntése vállalható-e. Ahhoz, hogy újra lehessen értékelni a pályázatokat, a szakmai tanácsok döntése kell, és addig, amíg nem voltak a nyilvánosság nyomása alatt, ezt a döntést nem hozták meg. Én nem tudok rájuk hatni, nem kötelezhetem őket a pályázatok újra értékelésére. De a transzparenciának köszönhetően ez megtörtént. A szakmai tanácsok összes pontozása nyilvános, azt akartuk, hogy mindenki ellenőrizni tudja a döntéseiket. Egyetlen intézmény sem működik ilyen transzparens módon, még a tagok által adott pontok is nyilvánosak. A transzparencia több szempontból meghozta az eredményét, és tisztítja a rendszert már az elején. A múltban nem volt ennyire átlátható, ellenőrizhető. Én azt gondolom, hogy már most nagy munkát végeztünk.

Idén gyakorlatilag duplájára nőtt a kisebbségi kultúrára szánt pénz. Sikerült ebből tervezni, irányt szabni a kisebbségi kultúrának?

Mind a 13 kisebbségnek mások a hagyományai, az igényei, másként ápolják saját identitásukat, kultúrájukat, nagyságuk is különbözik, és ebből is adódik a rendszer kialakításának nehézsége. Olyan rendszert kellene létrehoznunk, ami a 670 tagú szerb kisebbségnek is és a 450 ezres magyarságnak is megfelel. Gyakorlatilag ilyen rendszer nincs és nem is lesz, mégis meg kell valahogyan találni azt a megoldást, amely valamennyire mindenkinek megfelel. Nem lesz kész 10 hónap alatt, viszont két év alatt már igen. El tudom képzelni, hogy egy év múlva a magyar kisebbségi tanácsok úgy be fogják beállítani a döntéshozatalt, hogy pontosan tudni lehet majd, mit akarnak támogatni.

A magyar koordinációs tanács tavaly úgy döntött, hogy a támogatásra szánt pénzösszeget egyenlő arányban osztja szét a három szakmai tanács közt. Ez jó döntésnek bizonyult?

Ez logikus döntés volt akkor, mert senki nem tudta, hova mennyi és milyen minőségű kérvény érkezik majd. Nem kell, hogy megtévesszen bennünket, ha valamelyik tanácsba jóval több kérvény érkezik, mint a többibe. Ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy arra a kategóriára kell a legtöbb pénzt szánni, lehet, hogy éppen annak a tanácsnak a kritériumait, irányvonalát kell szigorítani. Ez nem azért fontos, hogy ne pályázhassanak a következő évben annyian, hanem azért, hogy a beérkező munkák minősége javuljon.

De bevált az egyenlő elosztás?

Szerintem nem. A koordinációs tanács menet közben módosította saját döntését, és a közművelődési tanácsba több pénzt utalt a másik két tanácsból. Szinte biztos vagyok benne, hogy a 2019-es kiírásnál már más alapösszegekből fogunk kiindulni. Ezekről természetesen a szakmai tanácsok döntenek. Az én ajánlatom az lesz, hogy az összeg 40%-a az A területre, vagyis a közművelődésre és a tudományra, 30-30% pedig a B és C területre, az írott kultúra, a sajtó és könyvkiadás támogatására, valamint a művészeti tevékenységek támogatására osztódjon szét.

A művészeti tevékenységek között felbukkantak nagyobb költségvetésű pályázatok, köztük filmek is. Hogy vált be a művészeti kosár?

A művészeti kosár hozta a legtöbb újdonságot a korábbi támogatási rendszerekhez képest. Ez a kategória az egyik legfontosabb, mert ezáltal tud a magyar kisebbség olyat letenni az asztalra, ami a saját kreativitásának az eredménye. Van szándék művészeti alkotások létrehozására, ami azt jelzi, hogy igenis egy felnőtt, komoly kisebbségről beszélünk, amelynek komoly művészei vannak, akik olyan alkotásokat hoznak létre, amelyek magas művészi fokon vannak. Az, hogy egy egész estés mozifilm támogatásába is beszáll az alap, azt mutatja, hogy elindult valami, ami még komplexebbé teszi a kisebbség létét, illetve viszonyulását a saját kultúrájához.

Nem túlzás egy nagyjátékfilmet támogatni 200 ezer euróval?

A nagyjátékfilm támogatása bizonyos szempontból egy kísérlet. Feltehetjük a kérdést: ha a törvény lehetőséget ad rá, akkor miért ne támogatnánk egy szlovákiai magyar tematikájú filmet? A filmgyártás drága műfaj, finanszírozás szempontjából több lábon kell állnia. A tanács által megítélt támogatás csak töredéke a teljes gyártási költségnek. De a szakmai tanács döntése értelmében támogat az alap minisorozatot és filmelőkészítési folyamatot is. El tudom képzelni, hogy minden évben támogatást kaphat egy nagyjátékfilm. De ez a tanácson múlik.

Újdonság a támogatási rendszerben, hogy alkotói ösztöndíjakat ad az alap. Ez sikeres kísérlet volt?

Ilyen eddig szlovákiai magyar szinten egyáltalán nem működött. Az ösztöndíj nagyon fontos intézmény, az alkotást és a tudományos munkát primőr módon támogatja. Még nem tudjuk, működik-e, nem láttuk egynek sem az eredményét, hiszen év végéig jár az ösztöndíj. Utána a szakmai tanácsok bírálják majd el, megérte-e ezt a pénzt odaadni a pályázóknak, hogy 7–8 hónapig tudjanak egy bizonyos dologra koncentrálni. Utólag az is kiderül, hogy mennyi az az idő, 3-4 hónap vagy több, amire ösztöndíjat kell adni. Ez az időszak most a rendszer beállítására szolgál.

A magyar kisebbség kulturális támogatásainak koncepcióját sikerült megváltoztatni a korábbiakhoz képest?

A cél a kultúra irányának olyan beállítása, hogy az a jövőbe mutasson. Rengeteg az egyforma pályázat. Borzasztóan sok fesztivál támogatására érkezett kérvény. Fel kell tennünk a kérdést: kell-e ennyi fesztivál a magyar kisebbségnek, és kell-e ennyi fesztivált állami pénzből támogatni? Ez a kérdéskör szinte minden ülésen felmerül. Én úgy veszem észre, hogy a szakmai tanácstagok inkább afelé hajlanak, hogy nem kell. Inkább válasszunk ki nagyobb volumenű rendezvényeket, támogassuk a központibb fesztiválokat az egyes régiókban. A központi rendezvényeket már most is kiemelten kezelték, a Jókai Napok, a Táncantológia, az Eszterlánc Országos Gyermek-néptáncfesztivál, a Tompa Mihály Országos Verseny és a Duna Menti Tavasz támogatásáról a művészeti tanács döntött. Ezekről a kérdésekről, az irányelvről, a 2019-es pályázatokról, a szakmai tanácsok augusztusban fognak tárgyalni, eredményét nyilvánosságra hozzák, ezzel egyfajta irányt mutatva a pályázóknak.

Mindig nagy probléma a pályázatok elbírálása után, hogy mikor kapják meg a támogatást a pályázók. Idén mikor számíthatnak a pénzre?

Először is ki kellett dolgoznunk a támogatási mintákat, a Gazdasági Versenyhivatalnak ezt jóvá kellett hagynia, két támogatási mintát nyilvánosságra hoztunk. Most a szerződések aláírása következik, ami azt jelenti, hogy el tudtuk indítani a folyamatot. A nyertes pályázók már javítgatják a saját költségvetéseiket, ha minden ebben a tempóban halad, akkor valószínűleg júliusban a pályázók nagy része ki lesz fizetve. Kivéve azokat a pályázókat, akik az „állami támogatási minta” alapján pályáztak. Ebbe a csoportba körülbelül 30 audiovizuális projekt tartozik, ehhez készül a harmadik minta, amelyről még egyeztetünk a Versenyhivatallal.

Ha azt vesszük figyelembe, hogy az első döntések már márciusban megszülettek, de még senki nem kapott pénzt, nem túl nagy a késés?

Ez azért van, mert el kellett készítenünk a támogatási mintákat, valamint a szerződéseket. Jövőre, a 2019-es pályázatoknál viszont már készen lesznek ezek a dokumentumok, tehát gyakorlatilag a döntések után, ha a pályázó minden kritériumnak megfelel, utalhatjuk a pénzt. A jövő évi pályázatokat 2018 második félévében fogjuk kiírni, legkésőbb októberben, így a szakmai tanácsok már akár november-decemberben döntéseket tudnak hozni. Az állami költségvetésből származó 8 millió eurónak 2019. január 31-éig kell megjönnie, így jövőre akár már februárban tudjuk utalni a támogatásokat.

Mészáros Anikó, Lajos P. János

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk