Kiska vétója az egyházi törvényre

Visszadobta a vallásszabadságról szóló törvény módosítását, és a teljes törvény elutasítását javasolja a parlamentnek Andrej Kiska államfő. Szerinte a módosítás aránytalanul korlátozza az alkotmányban garantált szabadságjogokat.

A törvénymódosítást még szeptemberben nyújtotta be a Szlovák Nemzeti Párt, a parlament pedig november végén fogadta el. A módosítás szerint egy új egyház bejegyzéséhez ezentúl 20 ezer helyett minimum 50 ezer felnőtt tag kell.

A törvényjavaslat beterjesztői mindezt azzal indokolták, hogy szeretnék megakadályozni, hogy „állítólagos egyházakat és vallási társaságokat” próbáljanak bejegyezni olyan spekulánsok, akiknek az egyázaknak járó állami támogatásra fáj a foguk.

A párt ugyanakkor korábban utalt arra, hogy a törvény részben a muzulmán egyház bejegyzése ellen irányul. Andrej Danko pártelnök még a választások előtt, a kampányban beszélt arról, hogy megállítaná az iszlamizációt, korábban meg akarta tiltani a mecsetek és minaretek építését, és a burka viselését is. Az iszlamizáció elleni harc egyik pillérének szánta az egyházakról szóló törvény szigorítását is. Danko januárban azt mondta, a szlovákiai iszlám csoport lassan eléri a 20 ezer főt, bár hivatalosan csak 5 ezren vannak, ezért kell megemelni a kvórumot. A legutóbbi népszámláláson egyébként csak kétezren vallották magukat muzulmánnak.

A törvényt a parlamentben 101 szavazattal fogadták el, megszavazta azt a teljes koalíció, valamint a ĽSNS és a Sme rodina párt is, csupán az SaS utasította el egyhangúan. A ĽSNS egyébként továbbment volna az SNS-nél is, módosító javaslatukban 250 ezer tagra emelték volna a határt, ám ezt a javaslatot elutasította a parlament.

Andrej Kiska államfő a módosítás elutasításánál a szigorítás okait kérdőjelezte meg. Úgy gondolja, a módosítás aránytalan, a beterjesztők pedig szerinte nem igazolták, hogy nőtt volna a kockázata az új egyházak bejegyzésével kapcsolatos csalásoknak és spekulációknak. A javaslat készítői emellett arra sem adtak magyarázatot, miért nem elégséges a jelenlegi szabályozás a csalások kiszűrésére. A törvény legutóbbi, 2007-es szigorítása óta csak egyetlen olyan eset volt, mikor hamis aláírások alapján szeretett volna valaki egyházat bejegyezni, ráadásul az elmúlt évtizedben egyetlen új egyházat vagy vallási közösséget sem jegyeztek be.

Kiska úgy véli, a kvórum emelése már csak azért is aránytalan, mert a jelenleg bejegyzett 18 egyház és vallási közösség közül csupán négy teljesíti az 50 ezer tagos feltételt – mely az államfő szerint az EU más tagországainak szabályozásához képest is aránytalan.

„A gondolkodás, a lelkiismeret és a vallás szabadsága az Európai Emberi Jogi Bíróság döntése szerint a demokratikus társadalom egyik alapja. Bármilyen beavatkozás ebbe az alapjogba akkor elkerülhetetlen, ha a közrend, az élet, az erkölcs és mások szabadságainak és jogainak védelméről van szó” – jelentette ki, hozzátéve, ez jelen pillanatban nem áll fenn, így a törvénymódosítás felesleges.

Kiska egyébként hat más törvényjavaslatot aláírt, többek közt a végrehajtókról és az e-Govermentről szóló törvényt is. (SITA, fm)