Kiska alkotmányt sértett

ÖSSZEFOGLALÓ

Mégsem kell új alkotmánybíró-jelölteket választania a parlamentnek. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése alapján Andrej Kiska köztársasági elnök megsértette azon alkotmánybírók jogát, akiket állítólagos alkalmatlanságuk miatt elutasított kinevezni a taláros testületbe.

A történet tavaly tavasszal kezdődött. Mivel nyáron lejárt a 13 tagú testület három bírójának mandátuma (12 évre voltak kinevezve), a parlament tavasszal a törvény értelmében hat új jelöltet választott. Ezekből kellett volna az államfőnek kiválasztania azt a hármat, akik pótolnák a tevékenységüket befejező alkotmánybírókat.

Hatból egy

Kiska július elején a hatból csak egyet nevezett ki, Jana Baricovát. A maradék öt jelöltet alkalmatlannak tartotta az alkotmánybírói poszt betöltésére. Ezzel az államfő gyakorlatilag frontot nyitott a Smerrel, a jelölteket ugyanis a smeres többség választotta meg. Kiska határozatával új jelölteket kér a törvényhozástól, ám a parlament ez ügyben azóta sem lépett. Az AB tegnapi döntése után pedig nem is fog.

A testület III. szenátusa ugyanis eltörölte Kiska júliusi határozatát, így az államfőnek ismét döntenie kell a kinevezésről. Az államfő tavaly az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtti határozatát kihasználva utasította vissza a jelölteket. Akkor Jozef Čentéš megválasztott főügyész ügyében az AB kijelentette: az elnök nem köteles kinevezni a parlament által megválasztott jelöltet, ha az szerinte nem teljesít bizonyos szakmai és morális feltételeket. Kiska arra hivatkozva utasította vissza a többi alkotmánybíró-jelöltet, hogy esetükben nem látott érdeklődést az alkotmányjog iránt.

Tömör indoklás

Az AB tegnap csak tömören indokolta a döntést: az államfő tavalyi határozata nem tartalmaz olyan súlyos tényeket, amelyek miatt elutasíthatta volna a kinevezést. „Csupán általános és személyhez nem köthető megállapítások szerepelnek benne” – áll az állásfoglalásban, amely azt is kihangsúlyozza, hogy Kiskának Gašparovičcsal ellentétben volt választási lehetősége, hiszen kétszer annyi jelöltből kellett kiválasztania hármat. Igaz, mind a hat a Smer akaratából lett megválasztva.

Az ügy érdekessége, hogy a III. szenátus tagja az a Jana Baricová is, akit a hatból egyetlenként nevezett ki Kiska. A háromtagú tanács elnöke, Rudolf Tkáčik különvéleményt csatolt a tegnapi döntéshez – ez azt jelenti, hogy alapvetően nem ért vele egyet –, ami azt jelenti, hogy az esetben a részben érintett Baricová és a harmadik tag, Ľubomír Dobrík döntött. Az ügyet tovább bonyolíthatja, hogy az AB tegnap csak három sikertelen jelölt beadványáról döntött. A másik két ki nem nevezett jelölt ügyét egy másik szenátus vizsgálja, még az is lehet, hogy ők homlokegyenest más ítéletet hoznak.

Értelmezhetetlen döntés?

Kiska jogi képviselő, Ján Mazák – korábban az AB elnöke volt – értelmezhetetlen a döntés, ezért megvárják, míg kézhez kapják az indoklást. Mazák szerint az államfő addig semmit sem lép, amíg a másik ügyben nem születik ítélet. „Bebizonyosodott, hogy helyes volt a parlament azon döntése, hogy meg kell várni az Alkotmánybíróság végleges döntését” – mondta tegnap Peter Pellegrini (Smer) házelnök, aki egyben kritizálta az ellenzéket, amely elődjén, Pavol Paškán új alkotmánybírójelölt-választás kiírását követelte.

Mivel még nincs részletes indoklás, nem tudni, Kiska hogyan reagál a döntésre: kinevez-e két bírót az öt megmaradt jelöltből, vagy elutasítja mindet, csak sokkal részletesebb indoklást ír hozzá. (MSz, SITA)