Kisiskolák, szlovákoktatás – mit kínálnak a pártok?

Kvalifikált döntést szeretne hozni március 5-én, de nincs ideje átolvasni a pártprogramokat? Számít önnek, hogy mit terveznek az oktatásügy területén? Kérdéseket tettünk fel ön helyett, a Híd és az MKP pedig válaszolt. Íme:

Felveszik-e a magyar tanítási nyelvű iskolák a versenyt a szlovák iskolákkal?

Híd: Általában elmondható, hogy a hazai magyar tannyelvű iskoláink színvonala nem rosszabb a szlovákokénál, ezt a mértékadó felmérések is igazolják.

MKP: A magyar tanítási nyelvű iskolák semmiben sem maradnak el a szlovák iskolák mögött, sőt, az eredményeik sok esetben akár még jobbak is.

Megfelelőnek tartják-e az oktatási intézmények technikai, didaktikai felszerelését?

Híd: Kevés kivételtől eltekintve a helyzet egyenesen lesújtó. Óriási a különbség például a szlovákiai és az osztrák iskolák felszereltsége között, a finnországiakról már nem is beszélve. Ha nálunk nem lennének a szülők között szponzorok, további áldozatkész segítők, akkor még rosszabb körülmények között zajlana a tanítás.

MKP: Lehetnek különbségek az egyes iskolák között, mára azonban már gyakorlatilag a legkisebb falvak kisiskolái is rendelkeznek korszerű segédeszközökkel. Így a technikai adottságok a minőségi oktatáshoz többnyire biztosítva vannak. Az oktatás színvonala és az eredmények tehát ezért legtöbbször nem ezen múlnak.

Mely tantárgyakra kellene nagyobb hangsúlyt fektetniük az iskoláknak?

Híd: Minden tantárgy fontos a kiművelt emberfők nevelése érdekében, de elsősorban az informatika, az anyanyelv és az idegen nyelvek színvonalas oktatása a legfontosabb.

MKP: Fontos a szövegértés, a matematikai műveltség, és létfontosságúak a gyakorlati természettudományi ismeretek, a pénzügyi ismeretek elsajátítása, ugyanakkor elengedhetetlen az idegen nyelvek ismerete is. És nem utolsó sorban az érzelmi intelligencia fejlesztése és a test acélosítása is kívánatos.

Megfelelőnek tartja a szlováknyelvoktatás minőségét?

Híd: A szlovák nyelv második nyelvként való oktatását szorgalmazzuk. Így végérvényesen véget lehetne vetni annak a mára már jórészt alaptalan, de még mindig terjengő hiedelemnek, melyek szerint a magyar tannyelvű iskolákban a növendékek nem tanulnak meg jól szlovákul.

MKP: Itt figyelembe kell venni, hogy milyen nyelvi környezetben élnek az egyes tanulók. A magyar anyanyelvű tanuló számára a szlovákot második nyelvként, vagyis az idegen nyelv tanításának módszereivel kell oktatni. Az élő nyelvre, nem pedig a nyelvtanra vagy írók és költők életrajzaira kellene fektetni a hangsúlyt.

Hogyan oldanák meg a kisiskolák fenntartását, racionalizációját?

Híd: Ezzel a problémával a demográfiai adatok alapján előbb vagy utóbb több település szembesül. Kizárólag szakmai szempontok alapján kell mielőbb életképes nemzetiségi oktatási hálózatról dönteni. Csak így maradhat fenn kisiskoláink többsége, csak így lehetnek életképesek.

MKP: Legalább az alsó tagozatot mindenhol meg kellene tartani. Ha mégsem tudnák biztosítani a működtetésüket, akkor lehetővé kell tenni, hogy kistérségi társulás vagy szövetség is lehessen iskolafenntartó, amelyek optimális és hatékony megoldást tudnának találni a tanítás magas szintű megszervezésére.

Milyen változásokat szorgalmazna az oktatási-nevelési folyamatban?

Híd: A szakma által kidolgozott átfogó oktatásügyi reformra van szükség, mely kormányváltástól függetlenül érvényben maradna. Fontos, hogy kreativitásra, problémamegoldó erényekre neveljék a mai és az elkövetkező nemzedéket.

MKP: Legfontosabb célunk, hogy mind a gyermek, mind a pedagógus számára élmény legyen az oktatás. Ehhez biztosítani kell a tanítás szabadságát, az iskolai programalkotás lehetőségeinek kiszélesítését, a tankönyvpiac liberalizálását, a tananyag mértékének ésszerű csökkentést, az önálló gondolkodásra nevelést.

Van olyan egyetem, amelyet bezáratna? Jó irányba tart a hazai felsőoktatás?

Híd: Ezzel az égető gonddal végre szembe kell néznie a szakértőknek és a döntéshozóknak. Minden szakmai érv szerint ennyi egyetemre és főiskolára nincs szükség országunkban. Vannak olyan tárgyilagos mércék, amelyek alapján el lehet és el kell dönteni, melyek azok, amelyek a szigorú rostán fennakadnának.

MKP: Nemzetközi összehasonlításban a hazai egyetemek nem szerepelnek a legjobbak között, de csak alapos elemző vizsgálat után lehet dönteni arról, melyek tudnának versenyképes képzést biztosítani. Figyelembe kell venni a munkaerőpiac igényéit, hiszen egy-egy szakembercsoport létszámának mesterséges felduzzasztása értelmetlen és gazdaságilag haszontalan.

Indokoltnak tartja a pedagógusbérek emelését? Milyen mértékű emelést javasol?

Híd: Indokoltnak tartom, de a Smer a 2016-ra ígért béremelést sem teljesítette. A béremelésre lenne keret, ha kabinet nem herdálna el súlyos milliókat olyan rendelkezésekre, amelyek kizárólag a Smer kampánycéljait szolgálják.

MKP: Igen, szorgalmazzuk, hogy a tanítók és tanárok alapfizetése a jövőben a nemzetgazdasági átlagbért jelentősen meghaladó szintre emelkedjen.

Milyen összeggel emelné az ágazat költségvetését?

Híd: A Fico-kabinet a nemzeti össztermék (GDP) alig 4 százalékát fordítja az oktatásügyre, miközben például Finnország és Ausztria több mint 6 százalékát. Támogatják a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének követelését, vagyis az ágazat költségvetésének 400 millió eurós emelését.

MKP: Az ágazat költségvetése aluldimenzionált, így nem képes a stratégiai feladatainak ellátására. Pontos összegről csak alapos elemzés után lehetne beszélni. Mindenképpen fontos lenne a tudomány, illetve a kutatás és fejlesztés jelentős támogatása is.

Mit tart a hazai oktatásügy legnagyobb problémájának?

Híd: Az állandó kapkodást, minden hivatalba lépő miniszter indokolatlan ambícióit, amelyekkel felrúgja a folyamatosságot. A szüntelen irányváltozás és rögtönzések tömkelege ellehetetleníti a célirányos és távlatos oktatási stratégia érvényesítését.

MKP: Azt, hogy 1989 óta minden kormány csupán kísérletezett az iskolákkal és a pedagógusokkal, és megpróbálta azokat saját elképzelése alapján formálni. Az egyes döntések csupán egy-egy mozaikkocka cseréjét jelentették és a változtatások nem voltak kompatibilisek, az iskolatanácsok pedig elvesztették jogkörüket. Ami viszont a leginkább hiányzik, az a nemzetiségi önigazgatási rendszer.

Mit kínálnak a pártok az oktatásügy terén? Itt elolvashatja.

Ha pedig kíváncsi rá, mit ajánl és ígér a Híd és az MKP a kisebbségi jogok terén, ide kattintson!