Kinek jó a home office?

A súlyos járványhelyzetre való tekintettel Szlovákiában elvileg minden olyan munkahelyen kötelező lenne a home office, ahol azt a munka jellege lehetővé teszi. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sokak számára kifejezetten nehéz átállni az irodai munkáról az otthoni munkavégzésre. Ezzel kapcsolatban felkerestünk olyan személyeket, akik már több mint egy éve, a koronavírus-járvány első hullámának kirobbanása óta otthonról dolgoznak.

Előnyök

Duffek Márton egy informatikai rendszerekkel foglalkozó cég szaktanácsadójaként dolgozik. A járvány előtt a vállalat pozsonyi irodájában tevékenykedett, majd az óvintézkedések miatt kénytelen volt átállni az otthoni munkavégzésre. Márton lapunknak azt mondta, a home office számos olyan előnnyel jár, amely megkönnyíti az ember életét.

„Az egyik leginkább érezhető változás számomra az utazás hiánya. Korábban naponta ingáztam a főváros és Somorja közt, és akik ezen az útvonalon jártak, tudják, milyen kínszenvedés volt a közlekedés. A reggel 9-től délután 5-ig tartó munkaidőm miatt általában oda- és hazafelé is beleszaladtam a legnagyobb dugókba. Ha összeadom, gyakran 3 órát is elvett az életemből az utazás”

– magyarázta a szaktanácsadó. Hozzátette: az utazás elmaradásával nemcsak időt, hanem pénzt is spórol, hiszen nem kell tankolnia, és így gyakran az étkezésre sem költ annyit, mint korábban.

Stubendek Attila szoftvermérnök szintén sokat ingázott, ő Párkány környéke és Budapest között. Elmondása szerint a dugókkal neki is van tapasztalata, hiszen abból a régióból reggelente gyakorlatilag ezrével indultak az emberek Magyarországra dolgozni, így a hajnali várakozásból ő is kivette a részét.

Privát szféra nélkül?

Más kérdés azonban, hogy az így megspórolt időt mennyire lehet hatékonyan kihasználni. Attila számára például nehézséget okozott, hogy folyamatosan oda tudjon figyelni, mert sok dolog van, ami könnyen eltereli a figyelmét.

„Mindig akad valami teendő, legyen szó akár takarításról, mosásról, teregetésről vagy bármi ilyesmiről. Emellett pedig tavaly márciusban megszületett a kislányom, és egy néhány hetes csecsemő mellett természetesen nagyon nehéz volt a munkára koncentrálni. Valódi kihívás volt egyszerre dolgozni és ott lenni a gyermek mellett”

– magyarázta a szoftvermérnök, megjegyezve, hogy a szabadidő és a munkaidő elkülönítése rendkívül fontos, nemcsak időben, hanem térben is.

„Én a házunkban kialakítottam egy kis kuckót magamnak, ahol csak a munkával foglalkozom, semmi mással”

– tette hozzá.

Ezzel a problémával egyébként a munkaügyi minisztérium is foglalkozott. Milan Krajniak (Sme rodina) korábbi tárcavezető ki is dolgozott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a munkavállalók nem lesznek kötelesek munkaidőn kívül felvenni a telefont, vagy válaszolni az e-mailekre, ha a felettesük keresi őket. Krajniak szerint ugyanis sokan arra panaszkodtak, hogy a főnökük a munkaidő lejárta után is különböző feladatokat bízott rájuk. A módosítás márciustól lépett életbe.

Márton ezzel kapcsolatban azt mondta, a cégükben korábban alig fordult elő, hogy munkaidőn kívül zavarták volna, de jelenleg egy olyan nemzetközi projekten dolgoznak, ami három időzónát ölel fel, így mostanában gyakrabban fordulnak elő a kora reggeli vagy az esti telefonhívások.

„Sajnos ez egy ilyen munka, ezzel nem tudok mit kezdeni”

– mondta a tanácsadó. Megjegyezte: a munkavégzés és a szabadidő elkülönítése számára különösen nagy gondot okoz.

Szakértői jótanácsok

A privát szférával kapcsolatban felkerestük Katona Lindát, az Érsekújvári Egyetemi Kórház klinikai pszichológusát. Elmondása szerint rendkívül fontos a napirend kialakítása a home office idején.

„Az a legjobb, ha a rutinunk hasonlít ahhoz az életmódhoz, amit a munkába járás idején is tartottunk, például ugyanabban az időben kelni, vagy rövid szüneteket tartani a munka alatt. Fontos, hogy elkerüljük a modern technológia buktatóit, vagyis ne töltsünk sok időt a közösségi oldalakon, ne szörfölgessünk csak úgy az interneten, mert könnyen előfordulhat, hogy elveszítjük az irányítást, és sokkal több időbe telik egy-egy feladat elvégzése, mintha az irodában lennénk. Ugyanígy fontos, hogy a munkaidő alatt ne végezzünk házimunkát, ha lehet, inkább csináljuk meg egy másik napon”

– nyilatkozta a szakpszichológus.

Stubendek Attila előtt sem ismeretlen az elnyújtott munkaidő fogalma.

„Vannak olyanok, akik hajlamosak abba a hibába esni, hogy egyszerűen túl sokat dolgoznak. Ne feledjük, hogy amikor korábban bent voltunk az irodában, akkor sem nettó 8 órát dolgoztunk, hiszen abba az időbe beleszámoltuk az ebédszünetet, a dohányzást, a kollégákkal való beszélgetést, vagy ha valaki például elszaladt a boltba. Most pedig előfordulhat, hogy valaki csak azt veszi munkának, ha a gép előtt ül. Ez vezet oda, hogy még az esti órákban, munkaidőn kívül is a feladatainkkal foglalkozunk, holott a pihenés most rendkívül fontos”

– magyarázta a szoftvermérnök.

Mi lesz a járvány után?

Hogy mennyien térnek majd vissza az irodai munkához a járvány lecsengése után, egyelőre kérdéses. Katona Linda szerint a többség számára jobb lenne a home office felfüggesztése.

„Az ember a természeténél fogva társas lény, és a hosszú távú bezártság a szociális kapcsolattartás hiányával párosulva ahhoz vezethet, hogy fokozatosan elveszítjük a motiváltságunkat, hiszen hiányzik a visszajelzés, a biztatás. Természetes, hogy az embernek az izolációban gyakrabban vannak negatív gondolatai, például ingerültebb lesz, szorong, csökken az önértékelése, ami végül pszichoszomatikus tünetek kialakulásához is vezethet, mint például álmatlanság vagy fejfájás”

– mondta az érsekújvári kórház klinikai pszichológusa.

Ez persze emberfüggő, vannak olyanok, akik jobban bírják a bezártságot, másoknak viszont fontos az emberi környezet. Márton például hiányolja a nyitott iroda nyújtotta nyüzsgő hangulatot, Attila viszont azt mondta, ők már valószínűleg nem térnek vissza az irodába. Ugyanakkor hozzátette: a személyes találkozást ők sem fogják elhanyagolni, hiszen minden hónapban tartanak majd legalább egy céges találkozót.