A home office nem 24 órás ügyelet

A koronavírus-járvány majd egy évvel ezelőtti megjelenése óta a szlovákiai munkáltatók is tömegesen küldték el az alkalmazottaikat otthoni munkavégzésre, a home office az elkövetkező időszakban azonban még több ember életét határozhatja meg. A kormány – a járványügyi helyzet romlására hivatkozva – ugyanis arra kötelezte a munkáltatókat, hogy e héttől a lehető legtöbb alkalmazottjuknak tegyék lehetővé az otthoni munkavégzést. Ladislav Kerekeš, a Nemzeti Munkavédelmi Felügyelőség (NIP) szóvivője szerint munkatársaik országszerte ellenőrzik majd, hogy a munkáltatók betartják-e az új szabályokat. Ezzel kapcsolatban arra biztatják a munkavállalókat, hogy jelentsék be náluk, ha a cégük indokolatlanul utasítja vissza az otthoni munkavégzés lehetőségét.

Állandó zaklatás

A munkáltatók nemegyszer azoknak is megkeserítik az életét, akiknek lehetővé tették az otthoni munkavégzést. Sokan panaszkodnak arra, hogy a munkáltatójuk a nap 24 órájában zaklatja őket, vagyis a home office miatt gyakorlatilag megszűnt a magánéletük. A cégek egy része megköveteli az alkalmazottaitól, hogy állandóan elérhetők legyenek, aki pedig emiatt tiltakozna, azt elbocsátással fenyegetik.

A kikapcsolásra való jog

A munka törvénykönyvének múlt heti módosítása során a jogalkotók erre is gondoltak. „Mivel az otthoni munkavégzés egyre elterjedtebb, az ezzel kapcsolatos szabályok is kiegészítésre szorultak” – nyilatkozta Milan Krajniak munkaügyi miniszter. A parlament által a múlt héten elfogadott, a jövő hónaptól életbe lépő szabályok szerint az alkalmazottaknak joguk lesz a „kikapcsolódásra”. A munka törvénykönyvének otthoni munkavégzést szabályozó 52. paragrafusának 10. bekezdése szerint, az otthoni munkát végző munkavállalónak a megszakítás nélküli napi és heti pihenőideje, szabadsága vagy az ünnepnapok során – hacsak épp nincs ügyelete vagy túlórája – jogában áll kikapcsolni az általa használt munkaeszközöket, így például a munkahelyi számítógépét és mobiltelefonját. A munkáltató ezt nem tekintheti majd kötelességszegésnek, vagyis elbocsátással sem fenyegetőzhet. „A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy az otthoni munkát végző este hét után például már nem lesz köteles felvenni a telefont a főnökének, ha a munkaideje már lejárt” – tette hozzá Krajniak. Ez a módosítás a munka törvénykönyvének azon kevés változtatása közé tartozik, amellyel az ellenzék is egyért. „A módosítás jelentős segítséget jelenthet az alkalmazottaknak” – ismerte el a jelenlegi kormány szociálpolitikáját egyébként rendre hevesen bíráló Ján Richter (Smer) volt munkaügyi miniszter.

Uniós vita

A kikapcsolás lehetőségével azonban nem csupán nemzeti szinten foglalkoznak a politikusok. Pár napja az Európai Parlamentben is vitatéma volt a kikapcsolás lehetőségének az uniós szintű szabályozása, e tekintetben azonban még a szlovákiai uniós képviselők között sincs teljes egyetértés. „Az otthoni munkavégzés terjedésével párhuzamosan egyre többen panaszkodnak arra, hogy elmosódik a határ a magánélet és a munka között, egyre gyakoribb problémának számít az alkalmazottak kiégése, amire megoldást kell találnunk” – nyilatkozta Lucia Ďuriš Nicholsonová, az SaS európai parlamenti képviselője. Szerinte azonban a szlovákiaihoz hasonló szabályozás bevezetése nem biztos, hogy eredményre vezet. „A munkáltatók minden bizonnyal megtalálnák a jogi kiskaput, és kikerülnék a szabályokat” – vallja Nicholsonová.

Martin Hojsík, a Progresszív Szlovákia (PS) európai parlamenti képviselője szerint az alkalmazottak védelme érdekében szükség lenne a szabályok szigorítására, meghúzva a határt a munkaidő és a szabadidő között. Hasonló véleményen van Michal Wiezik, a Spolu képviselője is. Ivan Štefanec, a KDH képviselője szerint azonban a kikapcsolás szabályozásával aránytalan mértékben avatkoznának be a munkajogba. „Bizonyos rugalmasságot fenn kell tartanunk. A kikapcsolás lehetőségéről meg kell nyitnunk a vitát, nem szabadna azonban beavatkoznunk a munkáltatók és munkavállalók közötti szociális párbeszédbe, újabb bürokratikus szabályokkal terhelve a munkáltatókat” – állítja Štefanec, aki szerint az aránytalan beavatkozás elriaszthatja a munkáltatókat az új munkahelyek létrehozásától is.