Mikor választják meg az új pápát? Egyáltalán kiből lehet pápa? – KÉRDÉSEK és VÁLASZOK

Ferenc hétfői halálával megüresedett Szent Péter trónja, és az ún. sede vacante időszak beálltával a római katolikus egyház átmenetileg vezető nélkül maradt. Az előírások és hagyományok viszont elég pontos képet festenek arról, mire számíthatunk.

Mi történik közvetlenül a pápa halála után?

Miután a camerlengo (a vatikáni kamarás bíboros, jelenleg Kevin Farrell) hivatalosan megállapította a pápa halálát, megsemmisítik a pápai gyűrűt és hivatalos pecséteket, a pápa lakosztályát pedig lepecsételik. Ez már meg is történt. A holttestet átszállítják a Szent Péter-bazilikába, erre szerdán kerülhet sor. A halálhírt követő kilenc nap a hivatalos gyász időszaka. Érdekesség, hogy Ferenc búcsúztatása jelentősen eltér majd az elődjeiétől:

temetése egyszerűbb, visszafogottabb lesz. Nem háromrétegű díszes koporsóban, hanem egy közönséges fakoporsóban, a Santa Maria Maggiore-bazilikában temetik el (a vatikáni sírbolt helyett).

A bíborosi kollégium döntése értelmében szombaton 10 órakor lesz a temetés.

Ki vezeti az egyházat, amíg nincs új pápa?

A camerlengo veszi át az egyház kormányzásának technikai irányítását a Sede Vacante idején. Korlátozott jogkörökkel rendelkezik, és a bíborosi kollégium segít a döntések meghozatalában.

Ki választja az új pápát?

A konklávé, pontosabban az új pápát a bíborosok testülete választja, hivatalos nevén a bíborosi kollégium. A választást a bíborosi kollégium dékánja, Giovanni Battista Re készíti elő.

Csak azok a bíborosok vehetnek részt a választásban, akik a pápa halálának napján még nem töltötték be 80. életévüket. A jelenlegi 252 bíborosból csak 135 nem töltötte be a 80. életévét, vagyis csak ennyi szavazásra jogosult bíboros van. A választást a Sixtus-kápolnában tartják. A bíborosok teljesen el vannak zárva a külvilágtól (ez a szó eredeti jelentése: cum clave = kulccsal zárva).

Naponta legfeljebb négy titkos szavazás történhet, amíg valamelyik jelölt meg nem kapja a szükséges kétharmados többséget.

A szavazólapokat elégetik, és a kétféle speciális adaléknak köszönhetően a füst színe jelzi az eredményt:

• Fehér füst: új pápát választottak.
• Fekete füst: még nincs eredmény.
   

Mikor derülhet ki az új pápa személye?

Durva becsléssel élve egy hónapon belül eldőlhet a kérdés. A konklávét 15–20 nappal a pápa halála után hívják össze, vagyis május 5-e és 10-e között ülnek majd össze a bíborosok. Rögzített határidő nem sürgeti a döntést, de a modern korban rendszerint néhány napon belül eldől, ki lesz a következő egyházfő.

Kiből lehet pápa?

Elméletileg bármely megkeresztelt, cselekvőképes férfi lehet pápa. Gyakorlatilag azonban az utóbbi 600 évben kizárólag bíborosok közül választották meg a pápát. Ha mégis laikust választanának, őt azonnal felszentelik, mielőtt elfoglalná hivatalát.

Miért választanak mindig idős pápát?

Több síkon is megközelíthetjük a kérdést. Egyrészt az egyházi ranglétrán időbe telik előre jutni, és ahogy az előbb jeleztük, szinte biztos, hogy egy bíborost választanak meg (még ha ez nem is szükségszerű). Logikus az is, hogy egy idős pápa választása csökkenti annak kockázatát, hogy a hatalom hosszú távon egy kézben összpontosul. De akár azt is bevehetjük az okfejtésbe, hogy mivel a választó bíborosok általában sokat megélt személyek, így nagyobb eséllyel részesítenek előnyben egy tapasztalt, kipróbált egyházi személyt.

Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra: Ferenc 76, XVI. Benedek 78, II. János Pál 58 évesen lett pápa.

A 20. században szolgáló pápák átlagosan 65 évesek voltak megválasztásukkor. A fogadóirodák aktuális favoritjainak életkora jellemzően 65 és 75 év között van.

Miért változtatnak nevet a pápák?

Hagyományból. Közvetlenül azután, hogy az új pápa kijelenti, elfogadja a megválasztását, a szertartásos második kérdés ez: „Milyen néven kívánsz ismertté válni?”

Ugyanakkor a pápa nem köteles nevet változtatni a megválasztása után.

Az első pápa, aki nevet változtatott, a római születésű II. János volt, az 56. pápa, akit 533-ban választottak meg. Ő úgy érezte, hogy születési neve – Mercurius – problémás lehet, mivel a római isten, Merkúr nevére utalt.

De a névváltoztatás csak évszázadokkal később lett bevett gyakorlat. II. Marcell, akit 1555-ben választottak meg, volt az utolsó pápa, aki megtartotta keresztnevét. Ma már a névválasztással az új pápa azt fejezi ki, hogy kit kíván követni példaként.