Kinek is az érdeke valójában az új somorjai szlovák iskola?

Ahogy arról beszámoltunk, a Pozsonyhoz közeli Somorján hosszas huzavona után Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter és Jozef Viskupič (OĽaNO) személyesen adta át a helyi gimnázium épületében induló új szlovák tanítási nyelvű alapiskolát. Itt egy épületben működik a külön igazgatóság alá tartozó magyar és szlovák gimnázium, az új szlovák oktatási intézmény egyelőre a szlovák szárnyban kapott helyet. Az új iskola egy elsős és egy ötödikes osztállyal indul.

Az olcsó alvóváros

Somorja a főváros vonzáskörzetébe tartozik, így a régióban tömegével épülnek az új lakónegyedek, amelyekben többségével szlovákok találnak otthonra. A térség egykori kistelepülései, majorjai, a tömegével épített családi házakból álló lakóparkok miatt, mára többezres ún. alvóvárosokká duzzadtak. Ezekre jellemző, hogy az ingatlanfejlesztő vállalatok csak magukat a házakat építik, még a környező infrastruktúrát sem mindig fejlesztik, és szinte minden esetben hiányoznak az olyan szolgáltatások, mint az iskolák és az óvodák. Ez annak ellenére van így, hogy az ingatlanokba jelentős részben kisgyermekes családok költöznek be.

Már évekkel ezelőtt felmerült, hogy Somorján létesüljön új szlovák alapiskola. Helyben ez ellen azzal érveltek, magában a városban nincs szükség ilyen új intézményre, hiszen az ottani szlovák anyanyelvű tanulók számára elegendő a helyi szlovák iskola kapacitása. Most azonban a minisztérium, lényegében a helyi önkormányzaton átlépve, központilag mégis létrehozott egy új intézményt. „Már ellenzéki képviselőként is dolgoztam ezen az ügyön, de csak négy évvel később sikerült megoldást találnunk” – jelentette ki az oktatási tárca vezetője az iskola megnyitóján, ahol sem a város, sem a megye magyar képviselői nem voltak jelen.

Helyi felháborodás

„Ez felháborító” – jelentette ki az iskolanyitás módjáról Orosz Csaba, Somorja polgármestere. A Szövetség MKP-platformjában politizáló városvezető lapunknak elmondta, a somorjai szlovák iskola létrehozásáért még törvényt is kellett módosítani, hogy a helyi önkormányzattól minden beleszólási jogot megvonjanak. „Emiatt a két osztály miatt kellett törvényt módosítani, miközben azért ennél nagyobb problémák is megoldásra várnak” – mutatott rá a somorjai polgármester. A jogszabály megváltoztatásáról egyébként az oktatási miniszter is beszélt a megnyitón, csak ő ezt a saját sikereként állította be.

Orosz úgy látja, az új intézmény ezen túl a somorjaiaknak jelent problémát. „Féltjük ugyanis a gimnáziumot” – jelentette ki azzal, egyelőre az új szlovák alapiskola két osztálytermet foglal el az épületben, de a következő években, az újabb évfolyamokkal további tantermekre lesz szüksége. „A kettőből négy, a négyből hat lehet, miközben már most nincs elég kapacitás” – magyarázta, és hozzátette, ez az épületben működő szlovák gimnáziumot pont úgy fenyegeti, mint a magyart. Úgy látja, az új alapiskola egy jelentős méretű intézménnyé fejlődhet, mégpedig a gimnázium rovására. A városvezető szerint ez valódi veszélyt jelent, hiszen nincs másik épület, ahová az újonnan létrehozott szlovák alapfokú oktatási intézmény néhány év múlva átköltözhetne, egy új iskola építése pedig legalább három évig tart.

Kinek az érdeke?

A polgármester elmondta, a somorjai tanulóknak, legyenek szlovákok vagy magyarok, eddig is elegendő iskolai férőhely volt. Hiszen a városban jelenleg is működik szlovák és magyar iskola. „A hiányzó kapacitás nem somorjai probléma” – jelentette ki, és hozzátette, az intézményt eleve úgy alapították, hogy a környező településekről fogadjon diákokat. Az iskolakörzet hivatalosan többnyire Somorjától keletre lévő falvakat foglal magába. A városvezető szerint, bár az oktatási minisztérium ezt tagadja, valójában az új intézmény a Somorjától északnyugatra, vagyis a fővároshoz közelebbi régióban, Dénestorcsmisérd (Dunajská Lužná) és Vörösmajor (Hviezdoslavov) területén lévő óriási alvóvárost hivatott kiszolgálni. „Ebben az irányban úgy építkeznek, hogy nem gondolnak arra, négyezer beköltöző után iskolára is szükség van” – magyarázta. Orosz arról is beszélt, a probléma gyökere szerinte az építésügyi törvényben keresendő, hiszen lehetővé teszi az ingatlanfejlesztőknek, hogy iskolák és óvodák nélkül építsenek többezres lakóparkokat. „Az önkormányzatoknak pedig nincs pénzük a hiányzó intézmények létrehozására” – tette hozzá. Arra is rávilágított, nekik azzal is számolniuk kell, hogy a most létrehozott szlovák iskola miatt újabb tanulók jelennek meg a városban, akik a művészeti iskolát, a sportklubokat is igénybe fogják venni. „Mi azonban erre pluszforrást nem kapunk, gyereket viszont ezekből kizárni nem fogunk” – jelentette ki. Orosz, aki Nagyszombat megyei képviselő is egyben, úgy nyilatkozott, a kerületi önkormányzatban szerinte mindent megtettek az ügy megoldásáért.

Politikai felelősség

Nagyszombat megye ugyanis fokozottan érintett abban, hogy Somorján létrejöhetett egy újabb szlovák tanítási nyelvű iskola. Azokat a tantermeket, ahol az új intézmény helyet kapott, igaz, csak két évre, a megye adta bérbe az iskolának. Méry János, a Szövetség MKP-platformjának somorjai városi képviselője nyíltan beszélt arról, hogy amikor ez a döntés megszületett, a megyei alelnöknek, a szintén MKP-s Berényi Józsefnek le kellett volna mondania és a megyei közgyűlésben a magyar képviselői csoportnak pedig ki kellett volna lépnie a Viskupičot támogató frakcióból.

Berényi a bírálatra úgy reagált, eredetileg a megye hozta volna létre a kérdéses intézményt, amit azonban sikerült megakadályozniuk, ráadásul csak kétéves bérleti szerződést hagytak jóvá és elvben csak bizonyos, környékbeli falvakból írathatnak oda tanulókat. „Amit tudtunk, ebben a kérdésben megtettünk” – jelentette ki azzal, hogy ennek ellenére a megye szorgalmazta és vitte át a kezdeményezést. Arra a kérdésre, hogy Nagyszombat megye alelnökeként mennyiben terheli őt és a közgyűlés magyar frakcióját az ügyben a politikai felelősség, Berényi azzal válaszolt, nem rajtuk múlott a dolog, ők ezt nem szavazták meg. Ha pedig tavaly nyáron, a döntés megszületésekor kivonultak volna Viskupič mögül, akkor a megyei önkormányzat szintjén elkezdett projektjeiket nem tudták volna befejezni. „Különféle intézmények és települések támogatásáról, útfelújításokról van szó” – sorolta azokat a dolgokat, amelyeket a távozásuk és lemondása esetén nem tudtak volna véghez vinni. „Két évig csak statisztaszerep jutott volna nekünk” – tette hozzá azzal, hogy a frakcióban már akkor is volt egy hidas és egy összefogásos képviselő.

Versengő jelöltek

Berényi arra emlékeztetett, az új intézmény iskolakörzetébe olyan környező falvak tartoznak, ahol nincs szlovák tanítási nyelvű oktatási intézmény. Ez a már említett, többnyire Somorjától keletre lévő falvakat, vagyis Nagyszarva, Bacsfa, Keszölcés, Csallóköztárnok, Macháza, Sárosfa és Béke települést jelenti. „Az más kérdés, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy ha ezen falvakból nem gyűlik össze elég tanuló, akkor mást is felvehetnek az intézménybe” – tette hozzá. Itt fontos kiemelni, ez jelenti azt az adminisztratív lehetőséget, amelyet kihasználva az intézmény például a Pozsony melletti alvóváros iskolájává válhat. Ezzel kapcsolatban a Szövetség alelnöke, a Somorján élő Mózes Szabolcs (Összefogás-platform) is arról beszélt, az iskola létrehozása mögött valójában nem a helyi és környékbéli szlovák anyanyelvű tanulók beiskolázása áll. „Hazugság, hogy Somorján nincs megoldva a szlovák gyerekek beiskolázása, hazugság, hogy a környékbeli szlovák betelepülők iskolaigényeit másképp nem lehetett volna megoldani” – jelenti ki a közösségi oldalán, és hozzáteszi, a környező falvakban állami támogatással épülhetne szlovák iskola. Mózes szerint az intézmény létrehozása veszélyezteti a helyi magyarok és szlovákok közötti egyensúlyt és békés együttélést. Az új iskola szerinte is valójában a környező településeken lakónegyedeket építő ingatlanfejlesztők érdeke. A Szövetség alelnöke a bejegyzésében bírálta Nagyszombat megye vezetését, hogy részt vett a szlovák intézmény létrehozásában. Lapunknak pedig úgy nyilatkozott, szerinte a Szövetség csak akkor lesz sikeres, ha elismeri a hibákat is és tanul is belőlük. „A megyei alelnök a megye vezetőségének tagja, Somorján a megyének köszönhetően nyithat új szlovák iskolát a minisztérium” – nyilatkozta Berényire utalva. Ugyanakkor arról is beszélt, szerinte a felelősség kérdésénél most fontosabb, hogy tanuljanak az esetből. „És ezt a konkrét ügyet a magyarság érdekeinek megfelelően kezelni tudja majd az új megyei képviseletünk” – tette hozzá az ősszel esedékes megyei választásra utalva. Mózes nem mellékesen a Szövetség színeiben indult volna ezen a választáson Nagyszombat megye elnöki tisztségéért, amivel a jelenleg is megyei alelnöki pozíciót betöltő Berényi versenytársává vált. Őt a párt MKP-platformja indítaná a kerület vezetőjének. Mózes indulását ugyanakkor a párt a belső jelöltállítási folyamata során nem hagyta jóvá, Berényiről pedig augusztus 29-én hétfőn, alig másfél nappal a jelöltállítási határidő előtt döntenek. Az Összefogás és a Híd azonban eddig nem állt be mögé.

Maga a Szövetség párt a központi kommunikációjában cikkünk megjelenéséig nem reagált az új somorjai szlovák alapiskola esetére.