Ki mit tud az uniós költségvetésről? Sokan semmit sem

DEMECS PÉTER

Pozsony. Az ország lakosságának jelentős része semmit sem tud a készülő hétéves uniós költségvetésről – derül ki az Európai Unió szlovákiai információs központja által rendelt felméréséből, amelyet a TNS ügynökség készített. A kutatás szerint az embereket nem igazán érdekli a téma. Aki hozzá tudott szólni, nagyrészt azon a véleményen volt, hogy a munkanélküliség csökkentését célzó projektekre kellene több pénzt fordítani.

A felmérés eredményeit tegnap ismertette Pozsonyban Robert Hajšel, az Európai Unió Szlovákiai Információs Központjának igazgatója, Sergej Kozlík, a HZDS és Vladimír Maňka, a Smer európai parlamenti képviselője.

A sajtótájékoztatón csak a felmérés bizonyos részleteit tették közzé. A kulcsfontosságú adatot, tehát azt, van-e egyáltalán fogalmuk a válaszadóknak arról, miről is szól ez a hétéves költségvetés-tervezet, nem árulták el. Később tömör választ küldtek kérdésünkre, melyből kiderült, hogy a válaszadók fele semmit sem tud a témáról, másik fele pedig épphogy csak valamit hallott róla.

Miről tárgyalnak?

Az Európai Unió költségvetését hétéves időszakokban határozzák meg. A jelenlegi már idén lejár, így most a parlamentben az új hétéves (2014–2020) költségvetésről vitáznak.

A tervezet, amelyet Robert Fico kormányfő is ellátott kézjegyével, hosszú hónapokig tartó egyeztetések után született meg, a 27 tagállam kormányfői februárban gyakorlatilag két napig megállás nélkül tárgyaltak, míg aláírták. Az előző hétéves időszakhoz képest most Szlovákiának valamivel jobb feltételeket sikerült kiegyeznie. A büdzsé a tervezet szerint 960 milliárd eurós lesz, ebből Szlovákia 20 milliárdot kap.

A kormányfők beleegyezése után már csak az Európai Parlament (EP) jóváhagyására lett volna szükség, a folyamat viszont ezen a ponton elakadt. Az EP ugyanis márciusban olyan állásfoglalást szavazott meg, amely a jelenlegi formájában elutasítja a tervezetet.

Az állásfoglalás mellett szavaztak a Smer európai parlamenti képviselői is, mint állítják, Ficót előre tájékoztatták állásfoglalásukról. „Jelenleg nem a kialkudott feltételekről szól a vita, azok már változatlanok maradnak. Bizonyos mechanizmusok változtatásán kell csak megegyezni. Mi például azt akarjuk, hogy a költségvetés flexibilis legyen, tehát, hogy elfogadása után három évvel lehetőség legyen újra megnyitni, s ha szükséges, átdolgozni. A gazdasági válság idején nagyon nehéz hét évre előre bármit is meghatározni” – magyarázta lapunk kérdésére Maňka.

Az állásfoglalást 506 képviselő szavazta meg, 161 szavazott ellene. „Beszéltem egy magyar képviselővel aki azt mondta, ha megszavazná a költségvetést elutasító rendeletet, a magyar kormányfő helyben lelőné, s azonnal költözhetne haza. De szerencsére a képviselők többsége nem mindig úgy szavaz, ahogy azt a kormányfőjük diktálja” – tette hozzá Maňka.

Parlamenti

egyetértés kell

Mit is kifogásolt az EP? Például azt a rendszert, mely szerint ha egy ország nem tudja meríteni a programozási időszakra elkülönített uniós forrásokat, a megmaradt összeg visszakerül a tagállamok költségvetésébe. „Az lenne igazságos, ha ez az összeg a következő programozási időszakban is megmaradna, hogy a tagállamoknak több lehetősége legyen a pénz felhasználására” – vélekedik Kozlík. A parlament további célokat is meghatározott, amelyeket feltételként határozott meg a megegyezés kialakítása érdekében. Az EP-állásfoglalás rávilágít a kifizetések terén jelentkező hiányra, aminek következtében számlák maradnak rendezetlenül, és uniós programok állhatnak le. A tavalyi hiány miatt több program – például az Erasmus, a kutatási keretprogram és a szociális alap is – év közben kifutott a pénzből. Az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a 2012-es kifizetetlen számlák ügyét a többéves keretköltségvetésről szóló tárgyalások lezárása előtt oldják meg.

A középtávú uniós keretköltségvetés elfogadásához szükséges az EP egyetértése. „Nem hiszem, hogy nem fogunk tudni megegyezni, erre még eddig egyszer sem volt példa. Ha viszont 2014 elejéig nem születne megállapodás, akkor az inflációval kiigazított 2013-as költségvetés határozná meg a 2014-es kiadások mértékét” – pontosított lapunknak Kozlík azzal, hogy a végleges szavazásra júniusban, legkésőbb augusztusban kerülhet sor.

Támogatjuk az EP állásfoglalását

A TNS felmérése szerint azok, akik legalább valamit hallottak az uniós költségvetésről, támogatják a parlament állásfoglalását, mely szerint csak a kifogások eltávolítása után legyen lehetőség a költségvetés elfogadására. Az emberek természetesen a következő időszakban a munkanélküliség csökkentését szolgáló projektekre fordítanák a legtöbb pénzt.

A válaszadók 50 százaléka egyetért, hogy az Európai Uniónak legyen saját költségvetési forrása, míg 15 százalékuknak megfelel a jelenlegi helyzet, 13 százalék pedig elutasítja a saját forrásokat. Arra, hogy a megkérdezettek közül hányan tudják, mit jelentene az önálló költségvetési forrás kialakítása, nem kérdeztek rá. A felmérés szerint a lakosok 64 százaléka tud legalább egy olyan projektről, amelyet uniós forrásokból finanszíroznak.