Ki a felelős a Tokodi Üveggyár csődjéért?

Magyarország harmadik legnagyobb öblösüveggyártó vállalata válságba került, mivel a környezetre ártalmas technológiák kiváltásának beruházásait a környezetvédelmi hatóságok érthetetlen határidő-túllépése miatt nem tudta megvalósítani. A Tokodi Üveggyár Kft. átfogó technológiaváltást tervezett, melynek szükségességét elsősorban a környezetvédelmi szennyezés csökkentése, az elavult gyártósor kemencéjének balesetveszélyessége indokolta. Az energiafelhasználás mérséklése mellett az európai színvonalú csomagolóüveg-gyáregység felépítése több munkahelyet jelenthetett volna, a cég növekvő eredményessége pedig fedezte volna az örökölt adósságállomány rendezésének költségeit. A 40 százalékban kivitelre termelő, 112 éves tradícióval rendelkező üzem 2001-ben készítette elő a veszteséggel működő, idejemúlt technológiák kiváltásának tervét. A vezetők 2002 novemberében kérték a beruházás környezethasználati engedélyeztetését az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnél. Az első dokumentáció hiánypótlásai miatt a végleges kérelem csak 2003. február 19-re jutott el a hatósághoz. Az összesen 120 napos eljárási idő kezdete ekkortól számítható (90 nap, amely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható az államigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint). Az engedélyeztetés folyamata azonban márciusban megakadt, mivel a Felügyelőség új igazgatójává azt a szakembert nevezték ki, aki az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány előkészítésében részt vett. Az összeférhetetlenséget az országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség új eljáró hatóság kijelölésével orvosolta. Ennek nyomán új hatásvizsgálati eljárásra volt szükség, melyet a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi felügyelőség végzett. A július közepén megszületett engedélyezésről szóló határozatot azonban Tát község polgármesteri hivatala megfellebbezte azzal, hogy az üveggyár szennyezi az Únyi patakot. ĺgy másodfokú eljárás megindítására volt szükség, melyben a Főfelügyelőség 2003 novemberében helyben hagyta az elsőfokú döntést. Ilyen volumenű beruházások esetében a törvény szerint szükség van az ún. egységes környezethasználati engedélyeztetés lefolytatására is, mely engedélyeinek kiadására a mai napig nem került sor, a beruházás nem kezdődhetett el. A beruházás pénzügyi háttere az elhúzódó környezetvédelmi eljárás miatt ma már nem biztosított. A Raiffeisen Bank Rt. 1,3 milliárd forintot vállalt volna a beruházás költségeiből. Mivel a Tokodi Üveggyár a lehívási előfeltételt a környezetvédelmi engedély hiánya miatt nem tudta teljesíteni, az aláírt kölcsönszerződést a bank 2003 októberében megszűntnek minősítette. Ugyancsak kivonult az eredeti beruházások lebonyolítására létrehozott Új Üveg Kft. finanszírozásából a Konzumbank Rt. és a Hitelgarancia Rt. is, mely a Széchenyi-támogatáshoz szükséges bankgaranciát nyújtotta volna. A beruházás meghiúsulása, a vállalat fokozott veszteségtermelése következtében az üveggyár vezetősége a csődeljárás kezdeményezése mellett döntött, melyben az erről szóló törvény előírásai alapján jártak el. A vállalat ellehetetlenülése egyértelműen visszavezethető a környezetvédelmi engedélyezés sokszoros határidő-túllépésére, így a Tokodi Üveggyár a bíróságot kérte arra, hogy állapítsa meg a környezetvédelmi hatóság kárfelelősségét és kötelezze a felmerült károk, mintegy 1,5 milliárd forint megtérítésére. A Környezetvédelmi Minisztérium Dr. Bodáné Cser Erzsébethez, a Tokodi Üveggyár igazgatójához március 4-én intézett levelében Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter a hivatala ellen benyújtott, késedelemből adódó keresettel nem értett egyet, s a peren kívüli megegyezést nem fogadta el. Az üveggyár vezetősége hétfőn és kedden tárgyalt a kormányzati szervekkel, a Konzumbank Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezetőivel arról, hogy milyen megoldással biztosítható az elkerülhetetlen fejlesztés. A megállapodások eredményeiről, a gyár további stratégiájáról március 10-én tájékoztatták az üveggyári dolgozókat. Lapunk kérdésére a tájékoztatóra váró dolgozók elmondták, nem kaptak kielégítő tájékoztatást a gyár válságos helyzetéről. Az üvegipari gyártósoron dolgozókat váratlanul érte a múlt keddi kényszerszabadságolás, korábban ugyanis nem igazán érzékelték, mekkora a baj. Dr. Bodáné Cser Erzsébet tapasztalt, kemény üzletasszony, mégis könnyeivel küszködve adta munkásainak tudtára, hogy munkaviszonyukat a kilátástalan helyzet miatt nem tudja tovább fenntartani. 320 ember vette döbbent csendben tudomásul, hogy az érvényes, le nem járt kölcsönszerződés ellenére a Konzumbank Rt. le akarta emelni a cég bankszámlájáról a dolgozók fizetését. A vezetőség ennek elkerülésére mindent megtett, így fizetésüket a jövő hét folyamán felvehetik – a felmondólevelekkel együtt. Igaz, hogy március 9-én délután a környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól faxon megkapták a beruházás engedélyezését, a megszűnt pénzügyi háttér miatt a gyár kénytelen volt elbocsátani dolgozóit. Schupp Zoltán, az Üzemi Tanács vezetője a gyűlés után elmondta, hogy az üveggyár jövője immár teljesen bizonytalannak látszik, hiszen az elbocsátott szakemberekből, hosszú évek alatt betanult üvegipari dolgozókból álló gárda újbóli felállítására kevés az esély.