Amikor bő másfél évvel ezelőtt Esztergom és az ausztriai kegyhely, Mariazell testvérvárosi kapcsolatfelvétele megtörtént, mindkét városban konferenciát tartottak. Mivel a szó elszáll, ám az írás megmarad, az akkor elhangzott előadásokat kötetbe rendezték. A könyv ünnepélyes bemutatójára, a Prímási levéltár és Esztergom Város Önkormányzata szervezésében, december 12-én 15 órakor került sor a Vármúzeum lovagtermében. A „Mariazell és Magyarország 650 év vallási kapcsolatai” című könyvet dr. Marosi Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke mutatta be. Lapunk kérdéseire Hegedűs András a Főegyházmegyei Levéltár igazgatója válaszolt.
Két város egyetlen kötetben
Mariazellről tudni kell, hogy egyrészt Közép-Európa, másrészt Magyarország legjelentősebb határon kívüli búcsújáró helye volt. Az első dokumentált kapcsolat 650 évvel ezelőttre tehető. Ekkor történt ugyanis, hogy Nagy Lajos király azt látta álmában, hogy feltehetőleg valamiféle délvidéki háborúban Mária segítségével győzelmet arat majd. Ezért, hálából egy kegyképet adományozott a városnak, amelyet még ma is őriznek. (E kép díszíti a könyv borítóját is). Emellett, az akkori kis templom helyére egy nagy gótikus templomot építtetett. Azonban számos további tárgyi emlék is utal a közös kapcsolatra. Például, a barokk korban szűkössé vált gótikus bazilikát tizenkét kápolnával bővítették, amelyből négynek az építését magyarok finanszírozták. Említhetjük továbbá azt a számtalan emléktáblát, amelyet a sok-sok magyar zarándok hagyott maga után a templom falán. Egy huszonötezer főnél több résztvevőt számláló, országos zarándoklat emlékére készült ezüst szobor is megtalálható a bazilika kincstárában, amelyet Scitovszky hercegprímás készíttetett, és amellyel szimbolikusan mintegy felajánlotta az országot a mariazelli szűznek. Külön jelentéstartalommal bír az a körülmény, hogy e helyütt, a Szent László kápolnában temették el Mindszenty hercegprímást is. Sírjához sokan elzarándokoltak, ám mint tudjuk, ez sokáig a diktatúrával való szembenállás szimbóluma volt, ezért hivatalosan tiltották az utat, illetve annak során csak a templomot szabadott megnézni.
Mikor jött létre a tényleges testvérvárosi kapcsolat Esztergom és Mariazell között?
2002 májusában, Esztergomban találkozott a két város polgármestere. Ekkor zajlott le mindkét városban az a tudományos konferencia is, amelynek előadásait tartalmazza a megjelent kiadvány.
Miként tagolódik a könyv?
A könyv négy nagy részre osztható. Az első rész Mariazellt mutatja be. A második már Mariazell és Magyarország kapcsolatát ismerteti. A harmadik szakaszban Esztergomról, mint a magyar egyház központjáról olvashatunk. Végezetül általánosságban a búcsújáróhelyről, a zarándoklatok szellemiségéről, tradícióiról esik szó.
Hány példányban jelent meg a könyv, és hol lehet hozzájutni?
A kiadvány magyarul és németül jelent meg, mindkét nyelven ötszáz példányban. A nyomdai munkálatok hazánkban zajlottak. A megelőző, fordítással kapcsolatos feladatok sok időt igényeltek. Magyarországon a könyvesboltokban jövő év elejétől vásárolható majd meg a kötet. Emellett természetesen megtalálható lesz a Prímási Levéltárban is.
Miben látja a könyv jelentőségét?
Véleményem szerint a kötet legnagyobb értéke, hogy a nyelvi korlátokat leküzdve közvetíti a magyar tudományos eredményeket a nagyvilág számára. Egyfajta kitörés lehet ez a nyelvi elzártságból. Egyébként régi hagyományhoz hűen a vatikáni könyvtárba is eljuttattunk egy példányt.
A jövőben milyen módon kívánják ápolni a Mariazellel való kapcsolatot?
Mindenképpen szeretnénk szorosabbra fűzni ezt a kapcsolatot, mégpedig a hagyományok felelevenítésével. Azelőtt a zarándokok, a Scitovszky hercegprímás által vezetett búcsújárás emlékére, minden év szeptemberében ellátogattak Mariazellbe. A diktatúra alatt azonban ezt csak az emigrációban élő magyarok tehették meg. Jó lenne, ha Mariazell visszanyerhetné az említett szerepét, és zarándoklataink során kérhetnénk a Szűzanya közbenjárását szeretteinkért, hazánkért.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.