Két nemzetiséget is bejelölhetünk a népszámláláskor

Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos elmondta, a Statisztikai Hivatal munkatársai is egyetértenek abban, a következő népszámláláskor egy személy akár több nemzetiséghez tartozónak is vallhatja magát. A csak elektronikusan kitölthető ívben először az alábbi kérdésre kell válaszolnunk: „Mi az ön nemzetisége/etnicitása?” Majd pedig a következő kérdésre adott válasszal még egy nemzetiség bevallására is lehetőség nyílhat: „Egy másik nemzetiséghez/etnikumhoz tartozónak is vallja magát?” Mindkét esetben a felsorolt 20 lehetőség közül választhatunk. Az első helyen a szlovák, a másodikon a magyar szerepel, a harmadik a roma, de a lista például az arabot, a franciát és a spanyolt is tartalmazza. A 21. lehetőség mindkét kérdés esetében az „egyéb” kategória. Ha a válaszadó ezt a lehetőséget választja, akkor be kell írnia, hogy milyen más nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A kormánybiztos kiemelte, az ő hivatalának, a Statisztikai Hivatalnak és a civil szférának is aktívan közre kell majd működnie, hogy a polgárok minél több információval rendelkezzenek a kérdőívek kitöltésekor. „Az íveken szereplő magyarázó szövegbe például bekerült, a nemzetiség nem azonos az állampolgársággal” – tette hozzá Bukovszky. A népszámlálás eredménye a nemzetiségek számára kiemelten fontos, hiszen a kisebbséginyelv-törvény 2021-től azokon a településeken lesz hatályos, ahol egy az adott nemzetiség aránya eléri a lakosság 15%-át. A kisebbséginyelv-törvény értelmében lehet például a hivatalokban magyarul kommunikálni.

Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint a több nemzetiség bejelölésének lehetősége előrelépés. „Eddig csak egy nemzetiséget lehetett megadni, ami sok szempontból korlátozta kisebbségeinket” – mondta. Hozzátette, 2021 után megnyílik a lehetősége annak, hogy kisebbségi nyelvi jogokat kapjanak azon települések lakói is, ahol a kisebbséghez tartozók számaránya csak úgy haladja meg a 15 %-ot, hogy második nemzetiségként jelölik azt meg. „Ez segítheti, hogy az asszimilálódó közösségekben hosszabb ideig megmaradjanak a kisebbségi nyelvi jogok” – mondta, és hozzátette, a kisebbségek nyelvhasználati jogai olyan településekre is kiterjedhetnek, amelyeken ez a lehetőség ma még nincs meg. „Ettől az intézkedéstől azt várom, hogy minden nemzetiségi kisebbségnek nagyobb lesz a létszáma” – tette hozzá Ravasz.

A 2021-es népszámlálás során a lakosság nyelvhasználatát is felmérik. A jelenleg azonban az illetékesek nem tudtak megállapodni abban, hogy ez miként történjen. Statisztikai Hivatal azt szeretné, hogy a nemzetiségre vonatkozó két kérdésről eltérően a népszámlálási kérdőívben csak egyszer kérdezzenek rá a polgárok által használt nyelvre. 

A kisebbségi kormánybiztos azonban arra törekszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználat felmérése során az anyanyelven túl arra is rákérdeznének, hogy otthon milyen nyelvet használnak a válaszadók. Az erre vonatkozó kérdés Bukovszky javaslata szerint így hangozna: „Melyik nyelvet használja a leggyakrabban a háztartásában?“

Jelenleg a nyelvhasználati jogok attól függenek, hogy mennyien vallották magukat az egyik vagy a másik nemzetiséghez tartozónak. Ez hátrányt jelent például a magyar anyanyelvű, de roma nemzetiségű polgárok számára. Hiszen, ha romának vallják magukat a településen a roma nyelvi jogok elérhetőségét segítik, miközben ezt a nyelvet nem is beszélik.

Ezzel kapcsolatban Ravasz elmondta, pártjának egy hosszútávú célkitűzése, hogy a nyelvi jogokat ne a népszámlálás során megállapított nemzetiséghez, hanem az anyanyelvhez kössék. „Ahhoz, hogy ezt a jövőben meg tudjuk csinálni, jó kérdéseket kell feltenni a népszámlálás során” – mondta a romaügyi kormánybiztos.

Gyurgyík László demográfusnak azonban fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, ha az íveken két nemzetiséget jelölhetünk majd be. "Korábbi kérdőíves vizsgálatoknál mi is próbálkoztunk ezzel, de ettől nem lettünk okosabbak" - mondta a szakember arra vonatkozóan, hogy a kettős identitással rendelkező személyekről nem szereztek megfelelő információt. Gyurgyík szerint az eddigi népszámlálási ívekben is szerepelt egy használható adat a kettős identitásúak meghatározására, ez pedig az anyanyelv. Hiszen nem kevesen vannak olyanok, akik különböző nemzetiséget és anyanyelvet jelöltek meg a korábbi népszámlálások során. A szakember szerint a nemzetiségnek politikai konnotációja van, az anyanyelv bevallása ugyanakkor sokkal egyszerűbb, így a két nemzetiség bejelölésének lehetősége nem biztos, hogy jobban árnyalja a képet.