Kell-e nekünk romaügyi miniszter?

Fico a decemberi közgyűlésen a szociálisan hátrányos helyzetű romákkal kapcsolatban még arról beszélt, támogatja a rendőrséget a roma telepeken való „rendteremtésben”, és akár az ombudsmannal is veszekedni fog, ha kell. Az elmúlt fél évben azonban kiderült, a Smernél mégsem olyan kiemelt téma a romakérdés: Fico beharangozott represszív terveiből nem valósult meg semmi, és pozitív irányba sem erőltettek elmozdulást. Lógni hagyták a levegőben a kérdést, a témát a Smer és a kormány tulajdonképpen teljes mértékben a nem túl erős jogkörökkel rendelkező romaügyi kormánybiztosra, Ravasz Ábelre és hivatalára hagyta. Maga Ravasz erre a felvetésre diplomatikusan fogalmaz, elmondása szerint egyelőre van tér a munkájára, és azt mondja, a kormány Fico felvetései ellenére sem ment el represszív irányba. A szerdai kormányülésen a kabinet tudomásul vette a romaügyi kormánybiztosi hivatal működéséről szóló jelentést. Ravasz lapunknak azt mondta, a jelentés a 2016-os naptári évre szorítkozik, amiből 8 hónapot működött az ő irányítása alatt a hivatal. Kiemeli, hogy az átszervezések révén most már a hivatal több munkatársa dolgozik a régiókban, és rendbe tették az európai projekteket, melyeket félkészen hagyott a hivatalban elődje, Peter Pollák. Hozzátette, kiépítették a hivatal eddig elhanyagolt kapcsolatait is a minisztériumokkal. „A jelentés kicsit csonka, ugyanis sok dolog eredménye januárban és februárban érett be” – magyarázta, hozzátéve, januárban fogadta el a kormány a romastratégia akcióterveit, illetve akkor kaptak pénzt a roma polgárőrség újraindítására is. Peter Pollák (OĽaNO) korábbi kormánybiztos másként látja a hivatal működését. Szerinte Ravasz a jelentésben beismeri saját tehetetlenségét, és mióta posztjára lépett, gyakorlatilag semmit sem tett, kidobott embereket, sajátjaival, a Híd jelöltjeivel helyettesítette őket. „Noha ideális körülmények közt dolgozhat, sok pénz, 380 millió euró és kész tapasztalatok állnak rendelkezésére, nem jönnek az eredmények” – véli Pollák. Azzal vádolja a kormánybiztost, hogy Robert Kaliňákkal a rendelkezésre álló pénzt furcsa módon osztották el, és saját embereik zsebét tömik vele. Ravasz ezt bővebben nem kommentálta: szerinte az eredmények őt igazolják, és pont azokat a hibákat kellett helyrehoznia, melyeket elődje követett el.  Van-e szükség romaügyi minisztériumra? A szegregált roma közösségek helyzetét Kiska Szlovákia szégyenfoltjának nevezte, a romák szerinte nem részesei Szlovákia sikereinek, mivel a többségi társadalom nem is akarja, hogy részesei legyenek. „Nem értjük meg, hogy ha a romák helyzete nem javul, hosszú távon Szlovákia helyzete sem javul” – mondta. Leszögezte, a probléma eddigi megoldási javaslataiból hiányzott a valódi politikai elkötelezettség, az egyértelmű célok megállapítása, és a felelős intézmények koordinálása. Utalt Fico keménykedő kijelentéseire is, ami szerinte odáig vezetett, hogy a romakérdésben a társadalom egy része számára a szélsőségesek jelentik a „kvalifikált politikai erőt”. Az államfő ugyanakkor azt mondja, a romák helyzetére nem szabadna „romakérdésként” hivatkozni, inkább azon kell dolgoznunk, hogyan használjuk ki a „roma potenciált”. Utalt arra, hogy erre megfelelő mennyiségű pénze van az országnak az uniós alapokból, és ezeket a forrásokat fel kell használni a roma telepek lakói életminőségének javítására. „Fontolják meg, hogy ezzel a témával közvetlenül egy kormánytag foglalkozzon, mert egy politikailag gyenge kormánybiztosnak korlátozottak a lehetőségei” – mondta. Az ellenzéki SaS egyetért az államfővel, azt mondják, ők már régóta hasonló megoldást javasolnak, és ha kormányra kerülnek, az egész agendát egy miniszterre bízzák. Lucia Ďuriš Nicholsonová, a párt alelnöke szerint ez lenne a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a szegregált közösségek problémáit megoldják. Ravasz Ábel pozitívan értékeli Kiska beszédét, elmondása szerint sok dologban egyezik a véleményük, és nagyrészt a megoldásokban is egyetértenek. Arra a kérdésre, kellene-e „romaügyi minisztérium”, a kormánybiztos azt mondja: más országok tapasztalataiból kiindulva integrációs minisztériumra szüksége lenne az országnak, ám ennek nemcsak a romák, hanem más nemzeti kisebbségek, illetve az emberi jogok ügyét is kezelhetnék.„Ebben a kontextusban lenne érdemes gondolkodni” – mondta, ám kérdésünkre hozzátette, ebben a kormányidőszakban már valószínűleg nincs idő arra, hogy „újrahúzzák” az intézményeket, ezért a Híd egyelőre nem tesz ilyen irányú lépéseket. „A jelenlegi struktúrából kell kihoznunk a maximumot, mert ez még nem történt meg. Nem tartom teljesen legitimnek, hogy anélkül, hogy tudnánk, mire képes a hivatal, ha teljes gőzzel működik, máris erősebb jogköröket akarunk” – vélekedett.