Kedélyesen vitázott Menyhárt és Ravasz

A mérsékelt hangnem elsősorban annak volt köszönhető, hogy mindkét vitázó új generációs szlovákiai magyar politikus – sem Menyhárt, sem Ravasz nem volt részese a még egységes MKP belső konfliktusainak, sem a pártszakadás utáni sárdobálásnak, mindketten a tavalyi választások után kerültek a posztjukra. Egymás tevékenységét ezért különösebben nem is kritizálták, sőt, helyenként elismerően szóltak egymás munkájáról – Menyhárt főképp Bugár Bélára utalgatott, ha a Híd kritizálásáról volt szó, Ravasz pedig nem nevesített, inkább az MKP irányultságát, „követelőzését” bírálta.

Amennyi jár

Az évértékelő után – melyben Menyhárt az MKP építkezését, Ravasz pedig a kormányzás hatékonyságát boncolgatta – aktuális témák kerültek terítékre, például a Kisebbségi Kulturális Alap vagy a megyei választások. Ravasz Ábel szerint a kormánykoalíció hatékonyan működik, de ez nem jelenti azt, hogy a pártok szeretnék is egymást. „Ez munkakapcsolat” – magyarázta, hozzátéve, a kormány nem szent, korrupciós témában nem nyerte el a lakosság bizalmát, és Kotlebáéknak sem sikerült gátat vetni. A koalíció számára is furcsa, de szerinte nagyon sok dolgot ért el a Híd az elmúlt évben, többet, mint más magyar részvételű kormányok idején. Véleménye szerint a választók azt kapják, amit a párt megígért nekik.

Amennyi jut

Menyhárt József szerint azonban nincs rendben, hogy a Híd azokkal kormányoz, akik meghurcolták Malina Hedviget, és több olyan dolgot is bírált, melyet a Híd eredményként tart számon. A vasúti kétnyelvűségnél például azt, hogy bár a táblák kétnyelvűek, a menetrendek kétnyelvűsége már „túlzott követelés” Érsek Árpád közlekedési miniszter szerint. A szlovákiai magyarság véleménye szerint nem annyit kap a kormánytól és az államtól, amennyi jár, hanem amennyi jut. Szerinte a Hidat olajfoltként viszi a sodrás, és lehet, hogy a választóik azt kapják, amit a Híd megígért, de ez kevés. Elfogadhatatlannak tartja például, hogy a Kisebbségi Kulturális Alapot (KKA) – amit egyébként jónak tart – kulturális autonómiaként aposztrofálják, és bírálta azt is, hogy az alapban lévő 8 millió eurónak a magyarság csak mintegy felét kapja meg, holott a számarányok szerint 70 százalék is járhatna nekünk.

Ravasz erre azzal kontrázott, hogy az MKP a mindent vagy semmit elv alapján politizál. A KKA kapcsán megjegyezte, az alap – és az állam – nemcsak abból indul ki, hogy a népszámlálás szerint mennyi a magyarság számaránya, hanem a valóságból. Nevezetesen, hogy például bár csak mintegy 150 ezren vallották magukat romának, háromszor ennyien lehetnek, és ruszinból is kétszer-háromszor több lehet, mint ahányan bevallották a népszámláláson. A műsorvezető, Mózes Szabolcs visszakérdezésére hozzátette, az állam tisztában van azzal, hogy nem pontosak a népszámlálási adatok, és a valósághoz közelebbi becslésekből indul ki.

Szóba került az R7-es gyorsforgalmi út is: Menyhárt József szerint az út veszélyeket is rejt magában, megbonthatja a kompakt csallóközi közeget, és alvó szlovák telepeket hozhat létre a magyar közegben. Ravasz válaszában azt mondta, hogy nem érti teljesen az MKP pozícióját ebben az ügyben, hiszen azt mondja, a déli régiók elszegényednek, ha nincsenek sztrádák, de mikor épülnek, asszimilációtól tartanak. „Olyan sztráda, amelyre asszimilációs akadályt építünk, nem létezik” – jegyezte meg.

Közeledés lesz

Menyhárt hangsúlyozta, ők kezdeményezték a magyar–magyar párbeszédet, és szakpolitikai szinten azt tervezik, továbbviszik, például a roma kisebbség kapcsán – megemlítette, hogy Ravasz Ábellel ezen a téren többször egyeztetett már. Politikai szinten ugyan nem sikerült megegyezni a megyei választásokról, ám kis lépésekkel ugyan, de közelíteni igyekeznek egymás felé a Híddal. Ravasz Ábel arra a kérdésre, hogy kompatibilis-e a Híd magyar–szlovák politikai profiljával az MKP-val való esetleges választási szövetség 2020-ban, azt mondta: a Hídnak nem okoz gondot magyarokkal együttműködni, a nagyobb akadályt szerinte az jelentené, képes lenne-e az MKP szlovák politikusokkal együttműködni. Szakpolitikai szinten szerinte zökkenőmentes az együttműködés az MKP-val. „De szükség van arra is, hogy politikailag is rendezett legyen a helyzet. Arra, hogy a két párt ne csak a választások előtt próbáljon egymáshoz simulni, hanem a választások közti időszakban is partnerként tekintsen egymásra” – tette hozzá.

Menyhárt hangsúlyozta, az MKP továbbra is az etnikai jellegű politizálást tartja kiindulópontnak, ám ezt nem szabták feltételül a Hídnak a megyei választásokról szóló, végül sikertelen egyeztetés során. Szerinte nem is ezen múlott a dolog – szavaiból az derült ki, inkább azon, hogy az MKP erős regionális pártként létfontosságú választásként tekint a megyei voksolásra. Ravasz kijelentései a vita során pedig arra utaltak, a Híd számára ez a voksolás inkább a párt fiatal arcainak építéséről, bemutatásáról szól.