Katasztrofális hónapok várnak a szlovákiai családokra

Hogy Szlovákia az elkövetkező hónapokban semmi jóra nem számíthat, az már a pénzügyminisztérium kedden közzétett előrejelzéséből is kiderült, amely a jövő évre már csak 0,6 százalékos gazdasági növekedést, és az ideinél is nagyobb drágulást jósol. A szlovák jegybank szerdán azonban még egy ennél is rosszabb forgatókönyvvel rukkolt elő. „Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) idén várhatóan 1,8 százalékkal nő, jövőre azonban az ország valószínűleg recesszióba süllyed, és a GDP egy százalékkal csökkenhet” – ismerte el Peter Kažimír jegybankelnök a friss őszi előrejelzésükre hivatkozva. A jegybank szerint az infláció jövőre a 18, de akár 22 százalékot is elérheti. Csak összehasonlításképpen: júniusban még 1,4%-os GDP-növekedést és 11% körüli inflációt jósoltak a jövő évre.

Hogy a helyzet súlyos, azt egyébként Eduard Heger kormányfő legfrissebb, a brit Financial Times üzleti napilapnak adott interjúja is alátámasztja.

„A villamosenergia-költségek emelkedése miatt a szlovák gazdaságot az összeomlás veszélye fenyegeti”

– állítja Heger, aki szerint az Oroszország ukrajnai invázióját követő hatalmas áremelkedések a szlovák gazdaságot is tönkretehetik, ha nem kap több milliárd eurós támogatást Brüsszeltől. Hogy mire is számíthat Szlovákia az elkövetkező hónapokban, azt a jegybank szakemberei a legfontosabb kérdésekre adott válaszok formájában dolgozták fel, emészthetőbbé téve a száraz számokat.

Meddig nőhetnek még az árak?

A jegybank szerint ezt a kérdést az európai kormányoknak és az Európai Bizottságnak kellene feltenni, a jelenlegi helyzetben ugyanis ők azok, akik alapvetően befolyásolhatják a háztartások és vállalkozások energiaárait. További védőintézkedések nélkül azonban az infláció a jövő év elején 22 százalék körüli szintre emelkedhet. Ezt követően ugyan fokozatosan csökkenhet, az átlagos infláció jövőre azonban így is 18 százalék körül lesz. A jegybank elemzői az előrejelzésük során azzal számoltak, hogy a háztartások számára az áram, a gáz és a hő ára nagyjából megduplázódik, ami szerintük összhangban van a gazdasági tárca szeptember elejéig bejelentett intézkedéseivel. Csak összehasonlításképpen: az idei év hátralévő részére 13 százalék körüli inflációra számíthatunk, miközben az élelmiszerárak továbbra is gyorsan nőnek majd.

Ilyen körülmények között elkerülhetetlen a recesszió?

További kormányzati intézkedések nélkül valószínűleg igen, de ez csak átmeneti lesz. Visszaesésre számíthatunk azonban az életszínvonal fontosabb mutatói esetében is: a munkahelyteremtés lelassul, a reáljövedelmek pedig már a második egymást követő évben csökkennek. A magas infláció a családok vásárlóerejét is visszafogja, amin már az sem segít majd, ha a családok felélik a megtakarításaikat, és még több hitelt vesznek fel. A növekvő árak miatt a lakosság kénytelen lesz visszafogni a nem létfontosságú kiadásait, ami különösen a szolgáltatásokat sújtja majd. A bizonytalan piaci környezet miatt azonban a cégek is visszafogják a beruházásaikat.

Pár éve még a kivitel számított a szlovák gazdaság motorjának, ez most nem mentheti meg a gazdaságot?

A jegybank szerint a legfontosabb kereskedelmi partnereink számára is véget értek a jó idők, így várhatóan az ő gazdasági teljesítményük is visszaesik. A kivitel szempontjából a helyzet várhatóan csak később, leghamarabb a jövő év végétől javulhat.

Mi a helyzet a kormánnyal? Nem tudna többet költeni?

„Igen, tudna, és többet is kellene költenie” – állítja a jegybank, amely szerint azonban rendkívül fontos, hogy a kormányzati intézkedéseknek jól célzottnak, átmenetinek és személyre szabottnak kellene lenniük. Európában azonban jelenleg nem ez a helyzet, és az intézkedéseknek nagyjából csak a tizede felel meg az említett követelményeknek. Persze, azt is szem előtt kell tartani, hogy Szlovákia esetében korlátozottak a források. A magasabb infláció ugyan további adóbevételeket hoz a jövő évi költségvetésbe, de ezt a kormány már elköltötte a júniusi intézkedéscsomagban. A már elfogadott intézkedések ráadásul állandó jellegűek. Ha ehhez hozzávesszük a közszféra növekvő energiaköltségeit és az állami alkalmazottak béremelését, az államadósság további növekedésével számolhatunk. „Szlovákiának épp ezért jól átgondolt és hiteles államháztartási konszolidációs tervre lenne szüksége a válság utáni időszakra. Jelenleg azonban nincs ilyen terve” – állítja a jegybank, amely szerint Szlovákiában az állami beruházások idén többé-kevésbé stagnáltak, és az uniós források felhasználása továbbra is gyenge, így fennáll a veszélye annak is, hogy jelentős uniós pénzek vesznek el akkor, amikor a gazdaságnak ezekre nagy szüksége lenne.

Mi várható a munkapiacon, és mi lesz a fizetéseinkkel?

Az ország gazdasági teljesítményének a visszaesése miatt várhatóan a foglalkoztatás is csökken. A bérek ugyan emelkedni fognak, de az árak gyorsabban nőnek majd, ami azt jelenti, hogy a magasabb fizetések nem fogják fedezni a háztartások növekvő költségeit. A jegybank előrejelzése szerint az elkövetkező két évben a háztartások jövedelmének a vásárlóereje körülbelül a tizedével csökken, amin csak a további kormányzati intézkedések segíthetnének.

Mikor fordulhat jobbra a helyzetünk?

A gazdasági növekedés a jegybank szerint már a jövő év második felében újraindulhat, a recessziót pedig, már ha lesz ilyen, viszonylag gyorsan elfeledhetjük. Az infláció azonban 2024 elejéig nem fog jelentősen csökkenni, 2024 végéig pedig magasabb szinten marad, mint amilyenhez az elmúlt években hozzászokhattunk.

Mennyire pontos a most közzétett előrejelzés?

A jegybank elismeri, hogy az inflációs becsléseik még nem tartalmazzák a szlovák kormány és az Európai Bizottság által tervezett árcsökkentő intézkedések hatását. Ha ezek megvalósulnak, az mérsékelheti az infláció jegybank által jelzett erőteljes emelkedését. Az élelmiszerárak azonban szintén több, nehezen felbecsülhető hatástól függnek, beleértve az energiaárak további alakulását és a szélsőséges időjárási kilengéseket. Ezek esetében így még előfordulhatnak kellemetlen meglepetések, az ukrajnai katonai agresszió elmérgesedése és a gazdaság energiaellátásának a csökkenése ráadásul szintén magasabb inflációhoz és mélyebb recesszióhoz vezethet.

Hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe?

Az áruk és szolgáltatások árai a jegybank szerint már azelőtt emelkedni kezdtek, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát. Ezek ugyanis főként a világgazdaság világjárvány utáni fellendüléséhez kapcsolódtak. A kőolajárak meredeken nőttek, és ezért az üzemanyag fogyasztói ára is szinte azonnal emelkedett. A karanténintézkedések feloldása ráadásul a világ különböző részein egyenlőtlen volt, ami problémákat okozott a nyersanyag- és alkatrészellátásban. Emiatt a világgazdaság nem tudott hatékonyan reagálni az áruk iránti kereslet gyors növekedésére, amit többek között az amerikai háztartásoknak nyújtott nagy állami támogatások váltottak ki. A jegybank szerint a helyzet romlásához hozzájárultak a gazdaságok zöldítésével kapcsolatos intézkedések is, 2021 őszétől pedig már a geopolitika vette át a főszerepet. A gázárak meredeken emelkedtek, és a politikai nyilatkozatok vagy események hatására erősen ingadozni kezdtek. Végül, Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója alapvető változást hozott, megzavarva a nemzetközi kereskedelmet, valamint az energia- és élelmiszerárak további ugrásszerű növekedését idézve elő.