Károsnak tartják az előjegyzési díj eltörlését az orvosok

„Az előjegyzési díjak a rendelők bevételeinek 20–30 százalékát teszik ki” – állítja Marián Kollár, a kamara elnöke. A kamara szerint ezt a bevételkiesést csak úgy tudnák pótolni az orvosok, ha a biztosítók emelnék a fejpénz összegét, erre azonban az eddigi tárgyalások alapján kicsi az esély. „Ezt a kiesést nem lehet pótolni a több elvégzett szűrővizsgálattal, a betegeket ugyanis erre nem lehet kényszeríteni” – jelentette ki Kollár. A szűrővizsgálatokat ugyanis a fejpénzen felül fizetik a háziorvosoknak a biztosítók.

Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke szerint az előjegyzési díj megszüntetése több tízmillió euró bevételt vesz el az orvosoktól. „Ezt a bevételkiesést a kormánynak kompenzálnia kell” – állítja Pásztor. Kifogásolja azt is, hogy a kormány csak a kórházban dolgozó orvosokra gondolt, amikor garantálta minimális fizetésüket. „A rendelőkben dolgozó magánorvosok többségének a bére messze elmarad a kórházakban fizetett összegektől” – állítja Pásztor.

Válasszon más orvost!

Az orvosoknak nem tetszik az a rendelkezés sem, hogy a betegtől nem kérhetnek pénzt olyan kezelésért, amelyet a törvény alapján az egészségbiztosítás fedez. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor ugyan a kezelést fedezi az egészségbiztosítás, például egy ultrahangos vizsgálatot a nőgyógyásznál, de az adott szakorvossal a biztosító nem kötött szerződést ultrahangos vizsgálat elvégzésére.

Ilyen esetben az orvos eddig pénzt kérhetett betegétől, most legfeljebb azt tanácsolhatja neki, hogy válasszon másik doktort. Ugyanez vonatkozik olyan esetekre is, amikor az orvos már kimerítette egy bizonyos vizsgálat esetében az egészségbiztosító által a számára meghatározott havi mennyiséget. Ha nem akar ingyen dolgozni, akkor kénytelen a beteget várakoztatni, és a következő hónapra előjegyezni. Eddig a beteg kifizethette a kezelés árát, ha nem akart várni.

Hibának tartja az előjegyzési díj megszüntetését Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet igazgatója is. „A megszüntetett díjakat ezután is elkérik majd, csak kevésbé transzparens módon, nem lesznek kiírva a rendelőben” – állítja Szalay. Szerinte ezzel a módosítással csak újabb korrupcióforrást teremtett a Smer. „Nagyon korlátolt intézkedésnek tartom, hogy az orvos nem kérhet pénzt bizonyos kezelésért, ha arra nem szerződött az egészségbiztosítóval – jelentette ki a HPI igazgatója. – Ha az orvos elvégezte a szükséges képzést, megvan a berendezése, és a beteg hajlandó fizetni, akkor ezt miért kell megtiltani?”

Hivatalossá kell tenni a díjakat

„Elsősorban az alkalmazottak számára jelent felesleges pénzkidobást a várótermi üldögélés” – állítja az egészségügyi szakértő. Szalay úgy véli, nem szabad úgy tenni, mintha az egészségügyben nem létezne a kenőpénz vagy a hálapénz intézménye. Szerinte ezt csak úgy lehet megszüntetni, hogy hivatalossá teszik a díjakat, mint ahogyan ez Rudolf Zajac reformja idején történt a vizit- és az ágydíj bevezetésével.

„Mindenki tudta, mennyit kell fizetnie, a rendelők kiegészítő bevételhez jutottak, és a betegek nem érezték szükségét, hogy más módon is kifejezzék hálájukat” – állítja Szalay. (lpj, TASR)