Kaotikus törvényhozás

A parlament ezen a héten kezdte meg a júniusi tárgyalásszakaszt, amely egyben az utolsó napirend szerinti ülés az előre hozott választás időpontjáig. Az utóbbi hetekben, hónapokban a sajtóban többször is arról lehetett olvasni, hogy a képviselők kampányüzemmódba kapcsoltak, és elsősorban arra használják a törvényhozást, hogy a saját választási esélyeiken javítsanak, ami gyakran eredményez szokatlannak mondható helyzeteket. Nincs ez másként a mostani ülésén sem. Csütörtökön, az Ódor-kabinettel szembeni bizalmi szavazás után a képviselők további fontos törvényjavaslatokról döntöttek.

Ezek közé tartozik például a Sme rodina javaslata, amellyel a készpénzzel való fizetés jogát szerették volna bebetonozni az alkotmányba. Boris Kollár pártelnök még az év elején vetette fel a témát, arra hivatkozva, hogy az Európai Unióban egyre nagyobb erőfeszítések vannak a készpénz fokozatos kiszorítására. A parlament elnöke az Európai Központi Bank (EKB) azon törekvésére célzott, amellyel egy újabb elektronikus valutát szeretnének bevezetni.

„Olyan digitális jegybankpénzt tervezünk, amely a készpénz elektronikus megfelelője lenne. A bankjegyek és érmék mellett újabb fizetési lehetőséget biztosítana az embereknek”

– olvasható az EKB honlapján. Emellett azonban leszögezték, a digitális euró semmiképpen sem a készpénz helyettesítésére szolgálna, pusztán egy kiegészítő valutáról lenne szó.

Ellentmondás

Ennek ellenére a képviselők 111 támogató szavazattal beiktatták az alkotmányba a készpénzhez való jogot. A Denník N azonban felhívta a figyelmet, hogy a törvénybe bekerült egy módosítás is, amelyet Marián Viskupič (SaS) terjesztett be. A javaslat kimondja, hogy az eladók „indokolt okok esetében” visszautasíthatják a készpénz elfogadását, legyen szó akár biztonsági, akár technikai indokokról. A törvény jelenleg tiltja a készpénzzel való fizetés visszautasítását, ha egy eladó ilyet tesz, akár jogi eljárás is indítható ellene.

Egyrészt tehát az alkotmányban megerősítették a készpénz pozícióját, másrészt viszont gyengítették is azzal, hogy az eladók visszautasíthatják azt, ha nyomós okuk van rá.

Szavaznának, de nincs mikor

A parlamentben továbbá azzal is problémák vannak, hogy számos javaslat már átment az első olvasaton, de a második és harmadik olvasatról nincs mikor szavazni.

A szlovák parlamentben egy-egy törvény elfogadása – a gyorsított eljárást leszámítva – hónapokig is elhúzódhat. Ennek oka, hogy a javaslatokról három olvasatban tárgyalnak a képviselők. Miután felkerült egy törvény a parlament napirendjére, a képviselők egyeztetnek róla, ezután pedig szavaznak első olvasatban. Ha elegendő támogató voks gyűlik össze, akkor a javaslat második olvasatba kerül, amelyről már a következő hónapban kezdődő ülésen szavaznak, ugyanis a házszabály kimondja, hogy az első és a második olvasat között legalább 30 napnak kell eltelnie. Ezt az időt a képviselők felhasználhatják arra, az egyes bizottságokban áttárgyalják a javaslatok részleteit, illetve hogy a különféle módosító javaslatokkal kiküszöböljék a törvények esetleges gyengeségeit. A második és harmadik olvasatról a legtöbb esetben már egyazon ülésen döntenek.

A júniusi ülésen azonban egy olyan helyzet alakult ki, hogy a csütörtöki szavazás során több mint 20 törvény átment a második olvasatba, de elvileg már nincs mikor szavazni róluk, hiszen a szeptember 30-i választásig egyetlen napirend szerinti ülés sem lesz. A parlament júliusban és augusztusban általában nem ül össze, kivéve a rendkívüli üléseket, de ezeket a legtöbb esetben nem sikerül megnyitni, mert a plénumban nem tartózkodik elég képviselő.

Értelmezési kérdések

Éppen ezért az OĽaNO képviselői Tomáš Tarabáékkal kiegészülve kérvényezték, hogy az első olvasatban elfogadott törvények esetében még a júniusi ülésen szavazzanak a második és a harmadik olvasatról. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök támogatta az indítványt, azt javasolta, hogy a képviselők június 28-án szavazzanak. Több képviselő azonban tiltakozott az eljárás ellen, köztük Boris Susko (Smer) és Ondrej Dostál (SaS) is. Susko a már említett 30 napos határidőre hivatkozott, Dostál pedig úgy fogalmazott, ha ilyen tempóban szeretnének szavazni a javaslatokról, akkor a gyorsított eljárás intézményére nincs is szükség. Hozzátette, az indítvány teljesen szembe megy a házszabályban foglaltakkal. Milan Vetrák (OĽaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke azonban nem ért egyet Dostálékkal, szerinte ezt a lépést nem lehet összehasonlítani a gyorsított eljárással. Megjegyezte, a szóban forgó javaslatok már két hónapja a parlament napirendjére kerültek, csak eddig mindig elnapolták a szavazást. Legutóbb a májusi ülésen is ez történt. Az indítványról végül a parlament alkotmányjogi bizottsága dönt majd.

A parlament ülése egyébként pénteken is folytatódott. A képviselők két olyan javaslatról tárgyaltak, amelyeket a kormány gyorsított eljárásban utalt a parlament elé. Az egyik javaslat az oktatási iratok elismeréséről szóló törvényt, a másik pedig a környezetszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályokat érintette. Szavazásra azonban nem került sor, a képviselők legközelebb csak kedden 11 órakor voksolnak. Ennek megfelelően a 150 képviselő közül alig néhányan tartózkodtak a plénumban a reggeli órákban, az egyeztetést pedig már kora délután befejezték.

(nar, Denník N, TASR)