A következő hónapokban a parlament a választási kampány csatározásainak színterévé válhat

Bár Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke még nem hirdette ki hivatalosan a választás időpontját, a koalícióban már mindenki kész tényként kezeli, hogy az állampolgárok szeptember 30-án vonulhatnak majd az urnák elé. Az időpont hivatalos kihirdetése egyébként nemcsak formalitás: a választási törvény alapján ehhez a naphoz kötődik a választási kampány kezdete is. Jelen állás szerint Kollár május 23. és június 12. között hirdetheti ki a dátumot, tehát a kampány hivatalosan valamikor a nyár elején kezdődik.

A politikai pártok azonban már hetekkel ezelőtt „kampányüzemmódba” kapcsoltak. Ennek egyik legszembetűnőbb példája a koalíciós szerződés figyelmen kívül hagyása: a törvények megszavazása előtt gyakran „spontán koalíciók” születnek, és a volt kormánypárti képviselők nem egyszer ellenzéki segítséggel fogadnak el javaslatokat (illetve ennek a fordítottja is igaz). Ugyan ebben a választási ciklusban már láthattunk példát erre – elég csak felidézni, amikor Igor Matovič családtámogatási javaslata az SaS támogatása nélkül, a szélsőjobboldali képviselők segítségével ment át –, de akkor ebből hatalmas botrány lett, manapság viszont a képviselők már nem is próbálják fenntartani a látszatot, hogy a javaslataikról az egykori partnereikkel is egyeztettek.

Párhuzamok

Az, hogy a választás közeledtével a parlament a választási ígéretek egyik fontos helyszínévé válik, korántsem szokatlan a szlovák politikában. Nem is kell messzire visszamenni: a 2020-as parlamenti választás előtt nagy botrány lett abból, hogy a Smernek 4 nappal a voksolás előtt sikerült elfogadtatnia a parlamentben a 13. havi nyugdíjat. Az ellenzéki képviselők akkor élesen bírálták Robert Ficóékat, amiért a négyéves ciklusuk utolsó napjaiban fogadnak el egy olyan javaslatot, amely súlyos kieséseket okozhat az államkasszában, és amire nincs is megfelelő anyagi fedezetük.

A parlament akkori és mostani működése között több párhuzam is van. Az egyik, hogy az akkori kormánykoalíció, vagyis a Smer–SNS–Híd együttműködés a ciklus végére felbomlott, és a 13. havi nyugdíjról szóló javaslatot az ellenzéki pártokkal, konkrétan a Marian Kotleba-féle ĽSNS-szel, valamint a Sme rodina támogatásával sikerült megszavazni, a Híd segítsége nélkül. A másik fontos párhuzam, hogy az utolsó pillanatban benyújtott javaslat valóban nagy tételt jelentett az állami költségvetésben, a becslések szerint mintegy 400 millió euróba került.

Súlyos összegek

Ilyen javaslatokból a parlamentben most sincs hiány. Az egyik legszembetűnőbb példa Igor Matovičnak az ötlete: az OĽaNO elnöke 500 eurót fizetne mindenkinek, aki részt vesz a szeptemberi előre hozott választáson. A javaslat egyébként nem teljesen a semmiből érkezett, az OĽaNO 2020-as választási programjában szerepelt egy olyan ígéret, hogy a választáson részt vevők 10 százalékos kedvezményt kapnak az összes állami illetékből, de Matovičék az utóbbi 3 évben nem nagyon szorgalmazták az említett módosítást. Az OĽaNO vezetője most azzal érvel, hogy ha Ficóék hatalomra jutnak, az a demokrácia végét jelentheti, ezért fontos, hogy szeptemberben minél több szavazó járuljon az urnák elé, és kinyilatkoztassa a véleményét az ország jövőbeli irányultságáról. A javaslat a becslések szerint mintegy 1,5 milliárd eurójába kerülnek az államnak.

Matovič a parlament márciusi ülésére már beterjesztette a dokumentumot, de a saját képviselőin kívül szinte senki sem támogatta, így el is bukott. Az OĽaNO elnöke ennek ellenére nem adta fel, és a következő, májusi ülésre újra beterjesztette a javaslatot (a házszabályt kissé megkerülve, ami botrányt is okozott, de Boris Kollár szerint Matovič az előírásokkal összhangban járt el).

Az egykori miniszterelnök egyébként nem is titkolja, hogy a javaslat az OĽaNO választási kampányának részét képezi. Mivel a pártok többsége jelezte, hogy továbbra sem támogatják az elképzelést, Matovič egy választási ígéretet kreált belőle: azt mondta, csak azokkal a pártokkal lesznek hajlandóak koalícióra lépni, akik beleegyeznek az 500 eurós jutalom kifizetésébe a választás után. Az OĽaNO elnöke az utóbbi hetekben több városban is vitaestet tartott, ahol a helyiek kérdezhették őt – ezeken a rendezvényeken már olyan molinókat állítottak fel mellette, amelyeken ott szerepelt az 500 eurós választási jutalom ígérete is.

Harc az idősekért

Az államkaszát súlyosan érintő intézkedések sorába tartozik Peter Pellegrini (Hlas) javaslata is, amelynek köszönhetően az évi egyszeri valorizáció helyett a nyugdíjak összege dinamikusabban reagálhat az infláció okozta drágulásra. A törvénymódosítás évi 300 millió euróba kerül majd az államnak. A javaslatot szinte a teljes parlament támogatta, 139-en szavaztak mellette, még az OĽaNO képviselői is, pedig Matovič kategorikusan elzárkózott a Pellegrinivel való együttműködéstől.

Az idős szavazók megszólításában Pellegrini legnagyobb vetélytársa feltehetően Robert Fico lesz. A Pravda napilap figyelmeztetett rá, hogy a Hlas elnöke múlt héten aláírt egy memorandumot a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületével (JDS), amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy ha a választás után a párt kormányra kerül, akkor rendszeres juttatásokban részesítik majd a nyugdíjasokat. Fico ugyanazon a napon, egy órával a Hlas bejelentése előtt szintén sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen ő is aláírt egy együttműködési nyilatkozatot a JDS vezetőivel.

Más kérdés azonban, hogy a Smer igyekezete mennyire nyilvánulhat meg a parlamentben, hiszen úgy tűnik, hogy Fico nagyobb politikai elszigeteltségbe került, mint Pellegrini. Ez abból is látszik, hogy például az SaS egyértelműen elhatárolódik a Smer elnökétől, de a Hlas vezetőjével kapcsolatban már nem ennyire letisztázott az álláspontjuk.

A költségvetést érintő javaslatokkal kapcsolatban a Sme rodina sem maradt adós. Februárban Petra Krištúfková, a párt képviselője benyújtott egy javaslatot, amelynek köszönhetően május 1-től visszatér az ingyenes ebéd az óvodák utolsó évfolyamába, valamint az általános iskolákba. A javaslatot egyébként 2019-ben már elfogadta a Smer, de az új kormány a 2020-as választási győzelmet követően megszüntette. Az intézkedés évi 100 millió euróval terheli az államkasszát. Krištúfková a következő parlamenti ülésen pedig már azt fogja javasolni, hogy az állam szeptember 1-től a nyolcosztályos gimnáziumokban is finanszírozza az ebéd alapanyagainak megvásárlását.

Egyéb kérdések

A választási kampányban a pártoknak hasznosak lehetnek azok a javaslatok is, amelyek csak közvetett módon, vagy pedig egyáltalán nem is terhelik a költségvetést, viszont olyan „hétköznapi” témákkal kapcsolatosak, amelyek mindenki életét befolyásolják. Ennek tipikus példája a vasárnapi boltzár kérdése, amit az OĽaNO és a Sme rodina képviselői szorgalmaznak. A javaslatot a márciusi ülésen levették a napirendről, a képviselőknek elvileg a következő, májusban kezdődő ülésen kellene szavazniuk róla. Az SaS már előre jelezte, hogy nem támogat egy ilyen ötletet.

Végül pedig előkerültek azok a kérdések, amelyek a koalíciót már a kezdettől fogva megosztották, de addig nem vették elő őket, amíg a kormánypártoknak többsége volt a parlamentben. Ide sorolható a büntető törvénykönyv 363-mas paragrafusának módosítása is, amellyel kapcsolatban kettő is felkerül a parlamenti napirendjére. Az egyiket Matovičék, a másikat pedig Miriam Šuteková, a Za ľudí képviselője terjeszti be. A Sme rodina korábban egyértelműen leszögezte, nem hajlandóak támogatni ezt az elképzelést, így kérdéses, hogy a volt koalíció pártjai találnak-e elegendő támogatót.